Nagykorusítás

azoknak a törvényes módoknak egyike, amellyel a kiskoru teljes koruvá válik, mielőtt életkorának 24-ik évét betöltötte. A N. joga a gyámhatóságot illeti. A N. elhatározása előtt a szülők, nagyszülők, ezek nem létében a legközelebbi oldalrokonok meghallgatandók. Ezeknek egybehangzó véleménye alapján megadott N.-hoz további jóváhagyás nem szükséges, ellenkező esetben a határozat jóváhagyás végett a felsőbb hatósághoz hivatalból felterjesztendő. A N. törvényes feltételei, hogy a kiskoru életének 18-ik évét betöltötte, s hogy saját ügyeinek vitelére elegendő képességgel és érettséggel bir. A N.-on kivül még más két törvényes módja van annak, hogy a kiskoru a teljes kor (24 év) elérte előtt teljes koruvá váljék. Az egyik az, hogy az atya, illetve gyám az életkorának 18-ik évét betöltött kiskorunak önálló ipar űzését megengedi; a másik az, hogy az atyai hatalmat gyakorló atyja az életkorának 20-ik évét betöltött kiskorunak vagyonát ennek szabad rendelkezésére átadja, vagy beleegyezik abba, hogy az önálló háztartást alapítson. Mindezekben az esetekben a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. A N. ellentéte a kiskoruság meghosszabbítása, aminek oly okok alapján van helye, melyek szükségessé teszik, hogy az illető életkora 24-ik évének betöltése után is atyai hatalom vagy gyámság alatt tartassék. Ilyen törvényes okok: ha a kiskoru önmagát fentartani vagy ügyeiről kellőleg gondoskodni testi vagy lelki fogyatkozásai miatt képtelen; ha kiskorusága alatt tetemes adósságokat csinált, vagy kicsapongó életet folytatott. A kiskoruság meghosszabbítása a biróság hatáskörébe tartozik. A gyámhatóságnak hatásköre csak arra terjed ki, hogy a kiskoruság meghosszabbítása iránt az arra jogosultak (szülők, nagyszülők, gyám) által beadott kérelemnek jogérvényes birói elintézéseig a kiskorunak teljes koruvá váltát ideiglenesen felfüggesztheti.

Nagy-Kőhavas

hegycsoport, l. Kőhavas.

Nagykövelő

az eresztő-háló alsó inának közepén és két szélén levő nagyobb kövek.

Nagykövetek

(franc. ambassadeurs), első osztályu követek. A pápai N.-et, kik szintén az első osztályba tartoznak, legátusoknak v. nunciusoknak (légates, nonces) nevezik. L. Követek.

Nagyközség

l. Község.

Nagykunság

l. Jász-Nagykun-Szolnok.

Nagy-Küküllő

vármegye (l. a mellékelt térképet), hazánk Királyhágón tuli részében, melyet É-on Kis-Küküllő és Udvarhely, K-en Háromszék és Brassó, D-en Fogaras és Szeben, Ny-on Alsó-Fehér vármegye határol. Területe 3109,72 km2. N. vármegye egész területe hegyes, bár a hegységek sehol sem érnek el jelentékeny magasságot. A vármegyét borító hegyek az oltmelléki és hortobágymelléki hegysorhoz tartoznak; egyiknek magassága sem haladja tul a 800 métert, csak a vármegye K-i szögletébe belenyuló Persányi hegység emelkedik 948 m. magasságig. Ezen hegyek nagyrészt erdősek, csak az alacsonyabbak szolgálnak részint szőllőhegyül, részint szántóföldül; a völgyekben, melyek e hegységeket szeldelik, számos község fekszik. Folyóvizei közül legjelentékenyebb a vármegye D-i részét hasító s részben Fogaras vármegye felé határt is képező Olt, valamint az É-i határt jelölő Nagy-Küküllő folyó (l. Küküllő folyó). A vármegye közepét a Hortobágy folyó öntözi, mig K-en a Nagy- és Kis-Homoród és a Kosd parak említhető; mind ezen folyók számos kisebb patakot vesznek magukba. Jelentékenyebb állóvize a vármegyének nincs. Ásványos forrásai közül a homoródi vasas savanyuforrás, a kőhalmi kénes és a nádpataki konyhasós források említendők; mindegyiknek kis, de jelentéktelen fürdője van. Éghajlata mérsékelt s aránylag enyhe.

[ÁBRA] Nagy-Küküllő vármegye címere.

Terményei az ásványországból, mészen és némi kevés ércen kivül, nincsenek. Termőföldje 321 025 ha., miből szántóföld 113 886, kert 4201, rét 58 844, legelő 35 949, nádas 58, szőllő 4388 s erdő 103 699 ha. Terményei közül legjelentékenyebb a búza (1894-ben termett 24 658 ha. területen 320 478 q), rozs (3617 ha. területen 52 839 q), zab (8191 hektáron 98 405 q), tengeri (31 286 ha. területen 365 799 q) s burgonya (1590 ha. területen 83,569 q), mig árpa kevés terem. Kender és len, cukorrépa, hüvelyesek szépen teremnek. A szőllők 1894. évben 17 432 hl. bort termettek, kevés kivétellel közönséges fehér bort. A filloxera itt is már 25 község szőllőterületét lepte el. Az erdők közül 41 814 ha. tölgyerdő, a többi bükk- és egyéb lomberdő. Az állattenyésztés, különösen a lótenyésztés elég fejlett; a házi állatok száma volt az 1884. évi összeirás szerint 50 298 magyar és 1425 nem magyar szarvasmarha, 23 105 bivaly, 22 103 ló, 14 szamár, 45 021 sertés és 60 031 juh és birka. A szarvasmarha tenyésziránya az erdélyi magyar fajta; nagyobb állattenyészetek Réten és Királyhalmon vannak. A mezőgazdaság érdekeit 2 gazdasági egyesület (Medgyes, N.-Sink), két gazdakör (Segesvár, Kőhalom), egy sertéstenyésztő szövetkezet (Medgyes) s egy komlótermelő egylet (Segesvár) szolgálja; Medgyesen földmivesiskola áll fenn. Van továbbá 20 fedeztetési állomás s 12 közcélu szőllőtelep.

[ÁBRA] Nagy-Küküllő vármegye térképe

Lakóinak száma 1870-ben 137 193 volt s 1891-ben is csak 135 312; a népesség tehát valamivel megfogyott. Egy km2-re 43,5 lakos esik s igy N. a ritkábban népesített vármegyék közé tartozik. A lakosok közt van 14 148 magyar (10,5%), 59 575 német (44,0%), 53 644 oláh (39,6%) s 7818 cigány. A magyarság tiz évi szaporulata 1724 lélek, vagyis 12,8%. Hitfelekezetre nézve van 3856 róm. kat., 15 597 gör. kat., 46 210 gör. kel., 59 501 ág. evang., 6796 helvét, 2546 unitárius és 803 zsidó. Foglalkozásra nézve a lakosság ekként oszlik meg: értelmiségi kereset 1292, őstermelés 40 245, bányászat 2, ipar 5423, kereskedelem 664, hitel 11, közlekedés 325, járadékból élők 505, napszámosok 10 648, házi cselédek 1806, háztartás 27 595, egyéb foglalkozás 150, foglalkozás nélküli 15 éven aluli 42 882, 15 éven felüli 3522, letartóztatott 19. A lakosság fő foglalkozása az őstermelés; az ipar nem jelentékeny, leginkább szesz- és sörgyártásra szorítkozik. A közlekedés fő erei a m. kir. államvasutak brassói és kiskapusnagyszebeni vonalai, mely a vármegyét 133 km. hosszuságban szelik. Az állami utak hossza 151 km.; a törvényhatósági utaké 365 km. A hitel igények kielégítésére 19 szövetkezet áll fenn.

Közművelődés tekintetében még sok a teendő; a vármegyének 6 éven felüli férfilakosságából 39,3%, női lakosságából 47,8% nem tud sem irni, sem olvasni s a 25 249 tanköteles gyermek közül 4719, vagyis 18,7% nem látogatja az iskolát. A vármegye területén 2 ág. evang. főgimnázium (Medgyes és Segesvár), 1 földmivesiskola (Medgyes), 4 ipari s kereskedelmi iskola, 1 ág. evang. tanítóképző intézet (Segesvár), 228 elemi népiskola s 16 kisdedóvó van. A közművelődés központjai Segesvár és Medgyes.

Közigazgatás. N. 4 járásra oszlik és 2 rendezett tanácsu város van benne, u. m.:

[ÁBRA] L. táblázat.

A vármegyében van 2 rendezett tanácsu város, 41 nagy- és 82 kisközség és 35 puszta és telep. A községek általában véve kicsinyek, 2000-nél több lakója csak 5 községnek van; legnépesebbek Segesvár 9618, Medgyes 6766 és Szent-Ágota 3210 lakossal. Székhelye Segesvár. Az országgyülésre N. 4 képviselőt küld. Egyházi tekintetben N. 9 róm. kat. anyaegyháza az erdélyi püspöki, 45 gör. kat. egyházközsége a gyulafehérvár-fogarasi érseki, 91 gör. kel. egyháza az erdélyi érseki egyházmegyébe, 93 ág. evang. és 10 helvét községe az erdélyi egyházkerületbe tartozik; a zsidó anyakönyvi kerületek száma 2. Törvénykezési szempontból N. az erzsébetvárosi kir. törvényszék területéhez van csatolva s 5 járásbirósága van (Kőhalom, Medgyes, Nagy-Sink, Segesvár, Szent-Ágota), valamennyi telekkönyvvel összekapcsolva; kir. közjegyzőség Medgyesen és Segesvárt van. Hadügyi tekintetben N. a brassói 2. és a nagyszebeni 31. számu hadkiegészítési parancsnokság s a 23. és 24. honvéd gyalogezred területét teszi; alakítja a 76. és 78. számu I. oszt. és a 172. és 174. sz. II. oszt. népfölkelő zászlóaljat. Segesvárt van pénzügyigazgatóság és pénzügyőrség, ugyanott és Kőhalmon adóhivatal. Államépítészeti hivatal ugyancsak Segesvárt van. A gyógyszertárak száma 13. L. még Kis-Küküllő.

Nagylak

1. N., kisközség Alsó-Fehér vmegye maros-újvári j.-ban, (1891) 1048 oláh és magyar lakossal. - 2. N., l. Lak (2).

Nagylelküség

Aristoteles klasszikus meghatározása szerint az a tulajdonság, melynél fogva valaki nagy érdemü és annak tudja is magát. A modern nyelvekben a magyarban is, inkább a nagyságot szerető léleknek másokkal szemben való magaviselete; a nagylelkü megbocsátja az ellene elkövetett sértéseket, nem mert lenézi a sértőt s azért nem veszi föl a sértést, hanem mert a bocsánat megadása nagyobb lelki erőre vall; a nagylelkü minden kicsinyest távol tart magától, a jótékonyság gyakorlásában, az emberi gyöngeségek megitélésében stb. mindig az erkölcsileg nagyot tartja szeme előtt.

Nagy-Lengyelország

(Polonia major) néven hivták az egykori lengyel királyság Ény-i részét, mely az ország magva, s eredetileg született lengyel hercegek birtoka volt. A tulajdonképeni N. részei Posen, Kalis, Szieradz, Lencsica, Rava vajdaságok és Vjelun tartomány voltak, de később Kujavia, Plock, Mazovia, maga a Porosz hercegség Ermlanddal és Pomerellen meg Kulm tartomány is hozzá tartoztak. L. még Kis-Lengyelország.


Kezdőlap

˙