Napóra

(gnomon), minden készülék, mely a világtengellyel párhuzamosan elállított pálca árnyékának helyzetéből a valódi napidőt szolgáltatja. A legegyszerübb N. az equinokciális óra, melynél az árnyékot felfogó számlap síkja az equatorral párhuzamos, a pálca tehát egyszersmind merőleges a számlapra. Mivel a Nap is egy nap lefolyása alatt közel párhuzamosan mozog az equatorral, világos, hogy az árnyék óránkint 15°-ot tesz meg, mivel ugyanis a napi mozgás 15°-a egy óra időköznek felel meg. Előállításánál ugy járunk el, hogy a számlapon a pálca körül kört irunk le, melyet 24 egyenlő részre, órára osztunk. ha a pálcát a világtengellyel párhuzamosan állítjuk, azaz észak felé irányítjuk s a felállítási hely geográfiai szélességével egyenlő szöglettel hajlítjuk a horizonthoz, a számlapot továbbá addig forgatjuk, mig a déli 12 órának megfelelő árnyékvonal a meridián északi részébe esik, akkor a N. fel van állítva. Megjegyzendő, hogy nyáron ez óra felső, télen alsó lapja szerepel. A horizontális óránál a számlap vizszintesen fekszik s a déli árnyékvonal ugyancsak a meridián észak felé eső részébe helyezendő. Az egyes óráknak megfelelő árnyékvonalak szögletei a meridiánnal most azonban már nem arányosak az idővel, hanem lényegesen a hely geográfiai szélességétől függnek. Ha ez j, a valódi napidő szögletben kifejezve t (tehát 1 óra = 15°; 2 óra = 30° s i. t.) és J az egyes óráknak megfelelő árnyékvonalak szögletei a déli árnyékvonallal, akkor tangJ = sinj tangt. Szerkesztése a következő egyszerü módon eszközölhető (l. az ábrát): O tetszőleges pont körül vonjunk tetszőleges kört, melyet 24 egyenlő részre osztunk, s az osztási pontokon át húzzuk a kört a déli 12 órának megfelelő pontban érintő egyenesik a sugarakat O1´, O2´ s i. t. Ez érintőre rakjuk A pontban a j geográfiai szélességgel egyenlő szögletet, mig ez B-ben, az O pontban az érintővel párhuzamos egyenesig bemetsz és tegyük PA = AB; a P pont az árnyékvető pálca helye. Ha P-t összekötjük sorban az 1´, 2´ ... pontokkal, akkor az egyenesnek a délutáni 1, 2, ... órának megfelelő árnyékvonalai. A függőleges (vertikális) N. számlapja függélyesen ál, még pedig legegyszerübben kelet-nyugati irányu falon. Ennek árnyékvonalai a függélyessel jelzett délkörrel szögleteket képeznek, melyek tangJ = cosj tangt egyenletből számíthatók. A szerkesztés teljesen ugyanaz, mint az előbbi esetben, csakhogy j szöglet helyett 90°-j rakandó fel. Ha ellenben a függőleges fal nyugati oldala a szöggel fekszik észak felé, akkor a képelt bonyolódottabb és cotang J = sin a tangj+cos a/cosj cotangt. Az óra ekkor a déli árnyékvonal körül már nem szimmetrikus s ennélfogva a délelőtti órák számára t negativ, ugy hogy 11 óra = -15°, 10 óra = -30° s i. t. A vertikális N. ezenkivül nem használható az egész nappal tartama alatt. A polgári középidőt nyerjük, ha a N. adta időhöz tesszük az időegyenlítést. Újabban a vájt félgömbi N.-kat is szerkesztenek, melyekben a gömb középpontjában erősített fonalkereszt árnyéka a gömb belsejében alkalmazott osztáson mutatja az időt. Az N. elkészítésének tana (gnomonika) régebben kedvelt tudományszak volt, melyet egészen a kicsinyességig és játékig fejlesztettek. Innen azon sok gnomonikáról szóló régi könyv. V. ö. Vidal, La gnomonique (Páris 1876); Mollet, Gnomonique graphique (7. kiad. u. o. 1884); Petzval O., A csillagászat elemei (Budapest 1875); Kövesligethy R., Természettudományi Közlöny (240. füz.).

[ÁBRA] Napóra.

Nappal

l. Nap.

Nappali ív

vagy napi ív, a parallelkörnek horizont feletti része (l. Ég). Ha ezt, 24 órát számítva 360 fokra, időben fejezzük ki, megkapjuk valamely csillag láthatóságának tartalmát. Legyen d az égitest deklinációja, j a megfigyelési hely geográfiai szélessége és t a fél N., akkor ez cost = - tangj tangd egyenletek által számítható. Amiből látszik, hogy adott észlelési helyen a 90°-j-nél nagyobb deklinációval biró csillagok nem nyugodnak s az ugyanakkora déli deklinációval biró égi testek már nem kelnek. Minél inkább délre haladunk, annál inkább rövidül a N., az equator alatt pedig minden égitest N.-e a félkörrel egyenlő. Ha égitestül magát a Napot választjuk, akkor a N. megszabja a nappal hosszát, mely egy és ugyanazon helyen csupán a Nap deklinációjától, tehát az évszakoktól függ.

Nappali lepkék

(Diurna), a bunkóscsápu lepkék alrendjének egyik csoportja. Testök nyulánk, élénk szinezetü szárnyakkal, melyek nyugváskor felfelé állanak. Nappal repülnek, innét a nevök is. Csupasz v. tüskés és szőrös hernyóik 16 lábuak. Díszes bábjaik v. fejjel lefelé függnek, v. valamely ághoz vannak övezve (függő és övesbábok), de mindig gubó nélküliek. Körülbelül 5000 faj ismeretes, Európában 560, Magyarországban pedig mintegy 3000 faj található. Élénk szinökkel tünnek ki különösen a forró égöviek. Rendesen 6 családra osztják fel: Licenidák, Satyridák, Nymphalidák, Pieridák, Heliconiidák és Papilionidák-félékre.

Nappali vakság

(nyctalopia), a hemeralopia ellentéte. Az a jelenség, amikor valaki nappal rosszabbul lát, mint este vagy homályos helyen. Nem azonos avval a jelenséggel, amikor valakit a világosság bánt, vakít (l. Fénykerülés). A N. oka az ideghártya gyors kimerülése a világosság behatására, ugy hogy csak a gyöngébb világosság kelthet érzékelést. Igy van ez retinitisz esetén, ugyszintén iszákosok és erős dohányosok ambliopiáját is szokta N. kisérni. Előfordul azokon is, kiknek szeme erősen megkáprázott p. hófénytől, vagy azokon, kik hosszabb időt töltöttek sötét helyen. Továbbá azok is jobban látnak este, kiknek lencséje közepi részeiben homályok vannak (l. Hályog); ugyanis e homályok rontják a látást, ha világosságban megszűkül a szembogár, ellenben javul a látás, ha a sötétben táguló szembogár tisztább látást enged a szemlencse tisztán maradt széli részei segítségével. A retinitiszt gyógyítani kell; a megkáprázás okozta N.-ot feketés szemüveggel, pihentetéssel, a világosságtól való elszokást lassanként való szoktatással kell gyógyítani. A részleges hályog okozta N. megszünik, ha operáljuk a szemet. L. Iridektomia.

Nappálya

l. Ekliptika.

Napparallaxis

l. Nap.

Napraforgás

napranézés, naprafordulás, l. Heliotropizmus.

Napraforgó

(növ.) néhol a Calliopsis tinctoria Best nevü kerti virág (l. Bécsike), néhol a katangkóró, sőt a latin neve nyomán a heliotropum is N. Speciálisan mint növénygénusz a Helianthus L. neve. Ez sugaras-fészkes, egy- vagy többnyáréltü, durvaszőrü kóró. Levele egyszerü; nagy, egész tányérforma virágzata magános v. ágasbogas helyzetü, a sugárzó sárga virága meddő, a belső virágokból keletkező termés hosszas v. csaknem fordított keletkező termés hossza v. csaknem fordított tojásforma, a bóbitáját két pelyva v. szálka pótolja. Mintegy 50 faja többnyire É.-amerikai, hazánkban kettő honosodott meg, több kerti dísz. A H. annuus L. (napvirág, tányérvirág, tányérrózsa, szotyola, góbencs, tányérbélü virág v. tányérbélvirág) egész két m. magas, egynyáréltü; levele nyeles, szivalaku, fürészelt, virágtányérja bókoló, belső virágai barnák, termése fekete, szürke v. fehér. Hazája Peru és Mexiko, Európába 1569. került. Hazánkban és Oroszországban mint olajtermő növényt termesztik. Hollandiában, Franciaország D-i részén, itt-ott Németországban, Pandsabban, Oroszország D-i részén, Washington körül, Martinique szigetén mocsaras helyre is vetik, hogy a klimát javítsa, s a mocsárlázat, vagyis malariát leküzdje. Kissé kötött erős talajt kiván, legjobb hazájából hozott friss magról szaporítani. Ekkor jóval erőteljesebb lesz. Gondozni alig kell. A N.-t nálunk leginkább a tengeriföld szegélyeül v. a krumpli és cukorrépa közé ültetik. Magvából 15-30% édes, kövér égető és ételolajat ütnek, de finom szappannak és olajfestéshez is használják. Magvát az indus kenyérlisztnek és ételnek használja. A kenyér tőle táplálóbb és könnyebben emészthető. Fiatal rügyét főzeléknek gyüjtik, szárával tüzelnek, de hamuzsír is lesz belőle. Levelét a jószágnak adják. Virágjából a méh elegendőt gyüjt. Szára beléből elektromos golyócskát és babát formálnak, mint a bodzafa beléből. Szára finom, fénylő rostját Khinában a selyem közé vegyítik, papirt is gyártanak belőle. Maggal bőven fizet, a házi szárnyast jó vele táplálni. Olaja kedvéért hámozni szokás, ekkor a magjából 40% olaj lesz. Egy hektárról körülbelül 3 mázsa olaj, ezenfelül 80-200 mázsa szár és levél lehetséges. Olajlepénye is jó takarmány. Mint címer- és pecsét-növény is gyakori, mint a hű ragaszkodás jelképe. A N.-nak második faja a csicsóka (l. o.).

Napragyi

Demeter (Naprágyi, Napragi), 1556 körül született gömöri nemes családból. A papi pályára lépvén, elérte a legmagasabb méltóságokat. Esztergomi kanonokká lett, majd egri és pozsonyi préposttá. Mint Erdély püspökét, Rudolf császár őt rendelte kancellárul Mihály vajda mellé, akitől 1599. Gyalu helységben 11 nemesi kuriát kapott adományba. Mihály vajda bukása után győri püspökké lett, 1605. pedig elfoglalta a veszprémi püspöki széket. 1613. a kalocsai érsekségben látjuk N.-t. A következő évben részt vett a linzi tanácskozmányban, mely Mátyás király és Bethlen Gábor követei között lefolyt. 1619 körül halhatott meg.


Kezdőlap

˙