Nyeregtörés

a maron vagy a háton a nyereg nyomása következtében fellépő zúzódás. Oka legtöbbször a rosszul párnázott nyereg, a nyereg alatt levő ráncolt takaró vagy az, ha a nyereg, gyengén lévén leszorítva, a ló hátát dörzsöli. A nyeregtájon a zúzódás után csakhamar meleg, fájdalmas, tésztás vagy hullámzó tapintatu daganat jelentkezik. A bántalom különösen akkor súlyos, ha a nyomás a gerincélen jött létre, mert ott a csontot kevés lágyrész fedi s e miatt ugy a csont, valamint a bőr csakhamar elhal. Ha a zúzódáshoz genyes gyuladás nem társul, ugy a Priessnitz-féle borogatás, egyenletes gyenge nyomás és masszálás legtöbbször javulásra vezet; ha azonban a bőrön horzsolás vagy elhalás nyomai láthatók, akkor a bőr alapos tisztogatására és fertőtlenítésére kell a fő súlyt fektetni, különben genyes gyuladás lép fel, mely csakhamar a geny sülyedésére és annak súlyos következményeire vezethet. Ilyenkor csak szakszerü sebészeti kezeléssel gyógyítható meg a beteg.

Nyeremény

a javak neve akkor, ha azok nem gazdasági tevékenység folytán, hanem szerencsejáték által jutnak valakinek a birtokába. A nyereség keletkezésénél is szerepel ugyan valamelyes kockázat, itt is közbe játszhatik a szerencse: mégis nagyon különbözik azonban ez a Ny.-től, mert a vállalatok nyeresége mindig ugy áll elő, hogy vagy a vállalkozó, vagy a kultura változása, vagy a konjunkturák alakulása a javak használati, illetőleg csereértékében változást idéz elő. A Ny. ellenben a javak értékét nem módosítja, csak gazdát cserél. A nyereség által nemcsak a nyertesnek, hanem az egész világnak szaporodnak a javai, vagy legalább ezeknek értéke növekedik meg; a Ny. által azonban ez soha sem következik be, mert amennyivel szaporítja a Ny. az egyik ember vagyonát, ugyanannyival megapasztja a másikét. Éppen ezért a Ny. nem produktiv foglalkozás következménye, sőt amennyiben a Ny. utáni vágy egy-egy néposztálynál erősebben kifejlődik, határozottan destruktiv hatással van a gazdálkodásra, sokakat elvon a csábító remény a munkától, elfojtja a takarékosságot, fölébreszti a munka nélküli meggazdagodás vágyát stb. A Ny. fontosabb formái a sorsjátéknál, a lóversenynél, a szerencsejátékoknál, a fogadásoknál és a tőzsdei különbözeti ügyleteknél fordulnak elő (l. az illető címek alatt). A nyereség ellenben mindig termelő foglalkozás mellett fordul elő s részint vállalkozásnak, részint a művelődés haladásának, részint pedig a konjukturák alakulásának következménye.

Nyereményadó

behozatott az 1879. XLIX. t.-c. által. Ny. fizettetik: 1. az állami számsorsjáték nyereményeitől, valamint a jótékony célra rendezett állami sorsjátékok nyereményeitől; 2. a magánfelek által a pénzügyi hatóságok engedélyével rendezett ingóságok kisorsolásánál az engedélyektől. Az adóláb: 1. az állami számsorjáték betéteire eső nyeremények után a nyereményösszegnek 15%-a; 2. a jótékony célokra rendezett állami sorsjáték sorsjegyeire eső nyeremények után a nyereményösszegnek 10%-a; 3. a kisorsolási engedélyek után a játéktervben foglalt összegnek 10%-a. A Ny.-t fizetni köteles, tehát az adóalany: a) a nyeremények után azoknak kifizetése alkalmával a betétjegy, illetve sorsjegy átadója; b) a kisorsolási engedélyek után az engedély-okmány átvétele előtt az engedélyt nyert fél. Ny. alá nem tartoznak: a) a nyertes fél által fel nem vett nyeremények; b) jótékony célu állami sorsjátékoknak el nem kelt sorsjegyeire eső nyeremények. A pénzügyminiszter felhatalmaztatott, hogy mindazon esetekben, midőn a jótékony vagy közhasznu célokra rendezendő kisorsolások engedélyezéseért, a lotto-monopolium iránt fennálló szabályok értelmében járó játékdíjat, különös figyelmet érdemlő okokból mérsékli, v. elengedi, a Ny.-t is ugyanazon arányban mérsékelhesse, illetve elengedhesse.

Nyereménykölcsön

vagy sorsjegykölcsön a neve az olyan nagy kölcsönügyletnek, amelyet megfelelő törvényhozási intézkedések szerint egyes államok, törvényhatóságok, testületek, sőt magánosok is köthetnek, ha a kibocsátandó kötvények alapján hitelezőiknek a felvett kölcsöntőke használata fejében nyereményeket igérnek. A Ny. felvétele mindig kötvények kibocsátása útján történik; e kötvényeket vagy nyereménykötvényeknek, vagy sorsjegyeknek, vagy nyeremény-sorsjegyeknek nevezik s ezekben van megállapítva a kölcsönösszeg visszafizetésének, továbbá a nyeremények elosztásának módja. A kölcsön visszafizetésének két módja van, t. i. lehet a visszafizetést ugy eszközölni, hogy évről évre az u. n. törlesztő sorsoláson kihúznak annyi kötvényszámot, amennyinek visszaváltására elegendő a törlesztési terv szerint az illető évre eső törlesztési részlet s az igy kisorsolt kötvényeket vagy névértékükkel, v. ennél magasabb értékkel visszaváltják, az ekként törlesztett kötvények azonban a nyeremény-sorsolásban továbbra is játszanak; de lehet a törlesztő és a nyereménysorsolást egymással ugy egyesíteni, hogy minden kötvényt csak egyszer sorsolnak ki s ekkor nyeremény címen fizetnek a tulajdonosnak bizonyos, a névértéknél mindig nagyobb összeget. Az ilyen kölcsönöknél tulajdonképen vagy a hitelező egész kamattartozása fordíttatik nyereményképzésre, vagy pedig a kamattartozásnak egy része, p. fele, kamatul fizettetik ki a kötvénytulajdonosoknak s csak másik feléből lesznek nyereménytételek, v. pedig a tőketörlesztő részlet a kamattartozással együtt fordíttatik nyeremények dotálására. Mind e kölcsönöknek inkább az adósra nézve vannak kedvező pénzügyi eredményei, amennyiben az ilyen nyereménykötvényeket könnyebb elhelyezni, mint más egyéb címleteket. Ellenök szól azonban az a közgazdasági veszély, amely abban rejlik, hogy általuk felébred, illetőleg növekedik a játékszenvedély és csökken a munkakedv, meg a takarékossági hajlam, ámbár nem lehet tagadni, hogy miután a Ny.-öknél a tőkét a hitelező mindig visszakapja, sőt valamivel ennél még többet is kap: tulajdonképen némi takarékosság van velük összekötve. Legfontosabb magyar Ny.-ök a következők: magyar királyi Ny., tiszai és szegedi Ny., magyar jelzáloghitelbank kétféle (3 és 4%) Ny.-e, bazilika-sorsjegykölcsön, budavárosi sorsjegykölcsön, jószív-egyesületi sorsjegy-kölcsön, magyar vöröskereszt-sorsjegykölcsön és a Pálffy-sorjegy-kölcsön.

Nyereség

l. Nyeremény.

Nyereségmegosztás

társas vállalatoknál az üzleti időszak végén megállapított nyereségnek a részes társak között való jogszerü megosztása. E megosztásra nézve a magyar kereskedelmi törvény (1875. XXXVII. 55. §) ugy intézkedik, hogy nyereségnek tekintendő az a vagyoni többlet, mely a társaság törzsvagyonán, a társasági tagok vagyonilletőségének kamatain és a tagok előre megállapított munkadíjain felül mutatkozik s ez az igy kiderített tiszta nyereség vagy a társasági szerződés rendelkezései, vagy ezek hiányában a kereskedelmi törvény megfelelő (1875. XXXVII. 55, 71, 82, 106. §§) szakaszai szerint osztandó fel. A munkáskérdés keretében a ny. olyanformán szerepel, hogy a munkások azon a címen, hogy a nyereség keletkezésénél az egyik termelési tényezőt az ő munkájok szolgáltatta, részt követelnek a vállalkozói nyerségből. L. Munkásosztalék.

Nyereség-veszteség-számla

l. Számla.

Nyerészkedési célzat

(animus lucri), számos büntető cselekménynél mint lényeges tényálladéki elem, vagy mint súlyosabb büntetést maga után vonó minősítő körülmény szerepel. Igy p. csalásnál a Ny. lényeges kellék, melynek hiányában csalásról szó nem lehet, habár annak egyéb kellékei - ravasz fondorlat, megtévesztés, károsítás - teljes mérvben fenforognak. A közokirat-hamisítás, a gyermekrablás, a magzatelhajtás s más bűncselekmények viszont súlyosabb büntetés alá esnek, ha a tettest nyereségvágy vezérelte. A Ny. élénk s mai napig el nem döntött vitára szolgáltatott alkalmat a lopásnál, amennyiben némelyek szerint a Ny. a lopásnak lényeges kelléke, mig mások szerint nem az. A magyar büntető törvénykönyv a jogtalan eltulajdonítási célzatba helyezvén a lopásalanyi elemét, az utóbbi nézethez csatlakozott. A Ny.-on alapuló bűntetteket gazdagodási bűntetteknek nevezik.

Nyergelés

a nyeregnek a lóra való helyezése és erősítése. A katonanyereg a hatszorosan összehajtott pokróc tetejébe jön és az alsó hevederrel erősíttetik a lóhoz. Ennél arra kell ügyelni, hogy a lópokróc helyéből ki ne mozduljon és ráncokat ne vessen. A nyereg ugy tétessék a lóra, hogy se a hátulját, se az elejét ne nyomja jobban a teher és ne feszélyezze a vállizmok mozgását s a heveder ne szorítsa az u. n. félbordákat, tehát a nyeregnek a ló közepe felett kell feküdni, az pedig körülbelül a 12. és 13. gerinc-csigolya között van. A Ny.-nek tulajdonképeni helye ott van, ahová a lóhoz illő nyereg akkor, amikor a lónak nincs nagy hasa, lovaglás után csúszik. Az iskola-, francia és angol nyergek alá rendesen nem pokrócot, hanem nemez vagy bőr izzasztót tesznek.

Nyergelt hát

l. Hát.


Kezdőlap

˙