Nyolc-anyásak

(növ., octagynai), Linné rendszerének rendje az elülről számított 13-ik seregben, 8 külön termővel v. bibeszállal.

Nyolcas

(octetto), 1. oly zenemű, mely nyolc énekhangra, v. nyolc különböző hangszerre van irva. Ha zongora is szerepel benne, akkor az csak egy hangszer számba megyen. Az énekhangfajok vagy a hangszerek megválasztása az illető szerző szabad tetszésétől függ. - 2. Ny., a kártyacsomag egy figurája, mely a lapra festett különböző szinü szemekben is számbeli meghatározást talál.

Nyolchimesek

(növ., octandria), Linné rendszerének nyolcadik serege. Virágjok pároséltü, s mindegyikben külön-külön nyolc szabad him van. Ilyen a Fuchsia, a tatárka, stb.

Nyolckaruak

(állat, octopoda), a fejlábu lágytestüek osztályának egyik rendje, melynek fajai fejükön nyolc kart viselnek. Ide tartozik a nyolckaru polip (Octopus), a Loligo, Sepia, stb.

Nyom

a vadaknak a sárban, hóban kivehető lábnyoma, általában minden olyan jelenség, melyből a vadnak milyenségére lehet következtetni. Igy a vad hulatéka, a fákon a dörzsölési hely, a hámozott ágak, a lépések távolsága, fekvőhely, stb. mind segítik a vadászt a nyomozásban és általok megállapítható a vad milyensége, kora, nagysága, neme, stb. Hideg nyomnak a vadászatban az oly nyomot nevezzük, melyet a vad régebben hagyott hátra s melyen a kutyák már nem követhetik a szimat útján. Meleg nyom a vad által alig elhagyott nyom.

Nyomállvány

l. Forgó alváz.

Nyomás

a fizikában a felület egységére ható erő. Nehéz folyadékokban a Ny. bizonyos helyen egyenlő az azon hely felett álló folyadék-oszlop magasságának, a folyadék sűrüségének és a nehézség gyorsulásának szorzatával s minden irányban egyforma. - Ny. mezőgazdasági értelemben bizonyos szántófeöldterület, mely a gabonagazdaság (l. o.) rendszere szerint kezeltetik. Helyenként a baromjárást is Ny.-nak mondják.

Nyomásos gazdálkodás

az egy község határában a birtokosság által elfogadott, kötelező gazdálkodási rendszer. Hazánkban a Ny.-on a háromnyomásu gazdálkodást (l. Gabonagazdaság) értik. Amely községben a Ny. el van fogadva, ennek megtartására minden birtokos köteles, kinek birtoka nem önálló tag. A Ny. tehát forduló- v. határkényszert jelent. Minthogy a Ny. a szántóföld szabad használatát korlátozza s a birtok okszerü kihasználhatásának útjában áll, a tövényhozás föladata, hogy a megszüntethetésére lehetőleg módot nyujtson. hazánkban a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. XII. t.-c. I. fejezete intézkedik ez iránt.

Nyomásszabályozás

v. egyengetés, a könyvnyomtatásban anyomónak vagy gépmesternek az az eljárása, amidőn a gépben levő forma egyenetlenségeit a nyomóhenger megfelelő helyein kiegyenlíti, pótolja. Különösen az illusztráció-nyomásban van nagy szerepe a Ny.-nak. Ny. nélkül a legjobb clichéről is csak homályos körvonalu, gyakran elmosódó képek volnának nyerhetők; ezen segítendő, a gépmester papirdarabkákat ragaszt egy a nyomóhengerre erősített ív ama helyeire, amelyek nyomás közben a cliché ugyanazt ábrázoló pontjaival összeesnek; ellenben oly helyeken, hol a nyomás a szükségesnél vastagabban látszik, a nyomóhengerre egymás tetejébe ragasztott íveken mindaddig kivágja a helyet, mig a nyomás egyenletes lesz. A pontosan való Ny. kézi ügyességet és meglehetős gyakorlatot kiván.

Nyomaték

mekanikai és szilárdságtani alapfogalomí jelenti általában valamely erőnek, tömegnek (vagy bizonyos esetekben valamely területnek) szorzatát bizonyos hosszusággal v. hosszuságokkal. Többféle Ny.-ot különböztetünk meg, és pedig: 1. Elsőrendü, sztatikai vagy forgató Ny.-ot (M), amelyet akkor nyerünk, ha valamely erőt (tömeget v. területet) (E) annak egy bizonyos tengelytől mért távolságával (t) szorzunk (l. Emeltyü). Képlete M=E. t. 2. Másodrendü Ny.-ot, amely származik, ha az erőt két hosszusággal szorozzuk. Ha e két hosszuság egymással megegyezik, vagyis mind a kettő egyenlő az erőnek ugyanazon tengelytől mért távolságával, akkor a tehetetlenségi Ny.-ot (I) nyertük; képlete I=E.t2, vagyis valamely erőnek bizonyos tengelyre vonatkoztatott tehetetlenségi Ny.-a egyenlő ez erő sokszorozva annak a tengelytől mért távolsága négyzetével. Ha a két hosszuság különbözik, vagyis azok az erőnek két különböző tengelyre vonatkoztatott távolságai gyanánt jelentkeznek, akkor előáll a centrifugál Ny. (C); képlete C=t1.t2. 3. A másodrendü Ny.-ok analogiájára képezhetők magasabb rendü Ny.-ok is. A gyakorlati mekanikában és szerkezettanban azonban ezek alig szerepelnek s a másodrendü Ny.-ok közül is csak tehetetlenségi Ny.-nak van jelentősebb szerepe. Az elsőrendü Ny. ellenben, amelyet egy szóval Ny.-nak is szoktak nevezni, igen gyakori eleme a szilárdságtani problémáknak, ugy hogy alig van feladat, amelynek megoldásánál valamilyen alakban ne szerepelne. Legfontosabb szilárdságtani alkalmazása azon a tételen alapszik, hogy valamely tartó (l. o.) bármely keresztmetszetére ható külső erőknek (l. o.) egy bizonyos tengyelre vonatkoztatott Ny.-a (értve ez alatt a továbbiakban mindig a sztatikai Ny.-ot) egyenlő az illető keresztmetszetben kelekeztő belső erők ugyanazon tengelyre vonatkoztatott Ny.-ával. A tartóra ható külső erők (p. a hídszerkezetre ható súlyok) rendesen ismertek lévén, azoknak a választott tengelyre vonatkoztatott Ny.-ai kiszámíthatók vagy szerkeszthetők és összegezhetők; s azután ezen Ny.-i összegből a fent említett egyenlőség alapján a belső erők meghatározhatók. Ha a tartón mozgó terhelés (l. o.) vonul végig, akkor a vizsgált keresztmetszetre ható külső erők eme Ny.-a az átvonulás altt különböző értékeket vesz fel. Ez értékek maximumát nevezik az illető keresztmetszetre nézve legnagyobb Ny.-nak (l. Veszélyes terhelés), s a különböző keresztmetszetekre vonatkozó maximumok közti legnagyobbat az általán legnagyobb Ny.-nak. A legnagyobb és általán legnagyobb Ny.-ok meghatározása, tekintve, hogy belőlük a belső erők maximumaira s ezekből a tartórészek szükséges méreteire lehet következtetni (l. Méretezés), szerkezettani szempontból kiváló fontossággal bir s ennek megfelelőleg e problemákkal a grafosztatika (l. o.) behatóan foglalkozik.


Kezdőlap

˙