Ogival

(franc., ejtsd: ozsivál), a csúcsos ivü építészeti rendszernek kevésbbé használatos francia elnevezése, mely a latin augeo (gyarapítok, öregbítek) szóból származik és kifejezi a csúcsos ívnek ama sajátságát, hogy nagyobb súlyt bir el, mint a félkörü ív. - Ogive a. m. csúcsív.

Oglio

(ejtsd: ollye, Olius, Ollius), a Pónak 280 km. hosszu baloldali mellékfolyója É-i Olaszországban. Két forráspatakból keletkezik; az egyik Gavio-hegyen a Nero-tóból fakad, a másik pedig az Ernallo-tóból; mindkettő a Tonale-hegy lábánál Brescia tartományban egyesül és Dny-nak folyik a festői Val Camonicán keresztül. Breno alatt fölveszi a Dezzót, belefolyik a Lagao d'Iseóba, amelyet Sarnico közelében hagy el. Majd kilép a síkságra, ahol vizét részint hajózásra, részint öntözésre használják föl. Ugyanitt veszi föl két legjelentékenyebb mellékvizét: a Garzával bővült Mellát és a Chiesét, végül a Tartatót. Vizkörnyéke 6201 km2. Alsó része halakban bővelkedik.

Oglu

(török), személynevekben fordul elő, mint p. Zerin-O. Zrinyi-fi, Iskender-O. Sándor fia, tehát a szó maga fiut, ivadékot jelent. Ugyanaz, ami a persa záde és az arab bin vagy ibn. Török családok elnevezésénél már kevésbbé divatos, de gyakori az örményés görög családneveknél.

Ogmánd

(az ujgurban a. m. értelem, tudás), Farkas apja volt, kit az Erdély elfoglalására induló Töhötöm - a Névtelen jegyző szerint - előre küdött, hogy «loppal járva, kémlelje ki neki az erdőelvi föld mivoltát s milyenek annak lakói. Midőn O. apa, Töhötöm kéme, róka módjára körüljárva, a föld jóságát, termékenységét és lakosait megtekinté, emnnyire emberi szem beláthatja, kimondhatatlanul megszerette és sebes váhtatva visszafordult urához. Ki is midőn megérkezett, azon föld jóságáról urának sokat beszéle; hogy azon földet igen jó folyók öntözik, melyek neveit és hasznait sorra elmondá« stb. Az erdélyrészi Kárpátegyesület a Daal és Esküllő fölött levő 540 méteres hegyet, ahonnan jól lehet látni Almást és Esküllőt, a csata és az egyesülés helyét, azt a helyet, hová O. éles szeme vezette a honfoglaló ősöket, Mánd vagy O. hegyének készül elnevezni. 1171-ből is ösmeretes Ajkay O. neve.

Ognon

(ejtsd: onyon), v. Oignon, a Saône baloldali 185 km. hosszu mellékfolyója Haute-Saône, Doubs, Jura és Côte-d'Or francia départementokban. Château-Lambert közelében Vosgesban ered, Froideterre közelében a föld felszine alá jut és csak Lure közelében jut ismét a felszinre. Fölveszi a Reignet, a Rahint és Sceyt, azután két ágra oszlik. A Nagy-O. Heuillyvel szemben, a Kis-O. pedig Perrignynél torkollik. Vizkörnyéke 1150 km2.

Ogove

(Ogoue, Ogovaj, Okanda), 1200 km. hosszu folyó Ny.-Afrika középső részében. A D. sz. 3° és K. h. 14° 30' alatt ered és ÉÉNy-nak folyik, de az egyenlítő alatt Ny-nak fordul; már e felső részében számosak a vizesései: ilyenek a ndumbamejelii, a mopokói. alikabói és a krumeni. Ez utóbbi alatt veszi föl a Nkonit; ennek torkolata alatt még egy nagyobb vizesése van: a bundsii, az Ivindo fölvétele után pedig a buei; innen tul már szétágazik; számos szigetet fog körül és a D. sz. 0° 40' és 1° 25' között, a Lopez-foktól K-re és KD-re az Atlanti-oceánba torkollik, 4800 km2 területü deltát alkotva. Középső folyásában sűrü erdőkön, alsó részében szavannákon folyik keresztül. Hajózhatóságát sellői, illetőleg vizesései korlátozzák. Kisebb gőzösök csakis 350 km.-nyire a Ndsolégi mehetnek föl rajta. A bejárat a folyóba csakis Nazareth-öbölnél lehetséges, ahol egy zátony dacára még mindig 6-9 m. mély. Torkolatának környékét a franciák 1873. vették birokukba. 1874. Marche és de Compiégne csaknem egészen a K. h. 13°-ig mentek föl a völgyében. 1876. De Brazza a felső folyását is átkutatta.

Ogradena

(Ó-), kisközség Krassó-Szörény vármegye orsovai j.-ban, (1891) 747 oláh lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Határában vas- és rézércbányászat, valamint krómérc- és kőszénbányászat folyik.

Ó-Gradiska

l. Gradiska.

Oger

l. Oger.

Ogulin

politikai község a horvát-szlavonországi Modrus-Fiume vmegye O.-i j.-ban, a regényes Klek (1182 m.) tövében fekszik. O. a vmegye törvényhatóságának, az O.-i járás szolgabirói hivatalának, pénzügyigazgatóságnak, államépítészeit hivatalnak, kir. törvényszéknekés járásbiróságnak, közjegyzői kamarának és kir. közjegyzőnek, csendőrszakasz- és szárnyparancsnokságnak székhelye; van pénzügyőrbiztosi állomása, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Régi Frangepán-féle vára ma törvényszéki börtönül szolgál. O. élénk és fejlődő község, melynek ma (1891) 4870, majdnem kivétel nélkül horvát és szerb lakosa van. Házainak száma 720, határa 5382 ha. Vidéke igen érdekes; a Dobra folyócska itt egy 38 m. mély barlangba szakad, melyből csak 4 km.-rel alább kerül ismét napfényre. Régi vára már 1493. épült; Frangepán István 1563. nem lévén képes a török ellen megvédeni, a királynak adta áta várat, melynek később Frangepán Farkas, Auersperg Herbert gróf és Zrinyi Péter voltak kapitányai. O. azelőtt az O.-i ezrednek székhelye volt; ezen ezred területe 2532 km2, lakóinak száma (1870) 86,515 volt. Ebből és a szluini ezredből alakult később az O.-szluini kerület, 3784 km2 területtel és (1881) 151,278 lakóval. A végleges megyerendezés folytán a terület az újonnan alakított Modrus-Fiume vármegyébe kebeleztetett.


Kezdőlap

˙