Oidipus

(Oedipus, a. m. dagadt lábu), a görög ókor egyik kiváló mondai alakja, Laios tébei királynak és Jokasténak vagy Epikasténak fia. Szüleit nem ismerte és idegenek közt nevelkedett. Később mégis Tébébe került. Megölte apját és tudtán kivül saját anyjával házasságra lépett; mikor aztán az istenek leleplezték a borzalmas bűnöket, Jokaste megölte magát, O. maga azonban tovább uralkodott, kínoztatva az anyja emlékét boszuló erinniszektől, miglen meghal és a tébeiek sírjánál ünneplik halotti játékaikat. A mondának ezen magvából, mely már Homerosnál ismeretes,a tragikusoknál (kivált Sophoklesnél) a tragikus vonások gazdag szövevénye sarjadoz. Sophokles szerint O.-t gyermekkorában azért záják ki az apai házból, mert egy jóslat megjövendölte későbi tragikus sorsát. Ugyanezt hallja később maga is, midőn Delfiben szülei után tudakozódik k. Szüleit kimélni akarván, Tébe felé útban civódás közben megöl, majd a szfinx nevü szörnyeteget kiirtván (egy általa feladott találós mesét megfejt, mire a szfinx a tengerbe ugrik) s ezért jutalmul feleségül kapja Jokaste királynőt. Sokáig zavartalan családi boldogságban uralkodik, s négy gyermek atyja (Eteokles, Polyneikes, Antigone és Ismene), midőn a régi bűn, melyet O. elkövetett, kisül és a király kétségbeesésében kiszúrja szemeit, mig és anyja felakasztja magát. Gyermekei közül csak Antigone (l. o.) viselkedik kegyelettel apja iránt, akit Kolonosba vezet, hol rája kiengesztelődés meg csöndes, megváltó halál várakozik. Fiai szégyenlik apjok szomoru sorsát és előbb elzárva tartják, azután száműzik, mire O. megátkozza őket és átka beteljesedik (l. Eteokles). A képzőművészet az O.-mondából különösen a szfinxre vonatkozó kalanddal foglalkozott, bár az egész monda is előfordul, különösen római szarkofágokon és etruszk koporsókon. A haldokló Jokasténak Silanion-féle (Nagy Sándor korabeli) ércbe öntött szobrából csak felszines leirás maradt reánk. V. ö. Comparetti, Edipo (Pisa 1867); Bréal, Le mythe d'Oedype (Mélanges de mythologie, Páris 1878).

Oidium

l. Lisztharmat.

Ó-időszámítás

v. ó-stil, l. Naptár (XII. köt. 101. old.). Az Ó.-nak a váltójogban jelentősége van, amennyiben, ha a kelet utánra szóló és belföldön fizetendő váltó oly országban állíttatott ki, melyben az Ó. ál fenn és nincs reájegyezve, hogy új időszámítás szerint kelt, vagy ha a váltó mindkét időszámítás szerint kelteztetett: a lejárat napja az új időszámítás szeriniti naptár ama napjától számíttatik, mely az Ó. szeriniti kiállítási napnak megfelel. A kiállítási napot kell tehát - a 12 napi különbözet hozzáadásával - az új időszámítás szerint átváltoztatni, s ekként számítani ki a lejáratot; és nem szabad az Ó.-nak megfelelő napját azután az új időszámítás szerint átváltoztatni. (váltótörv. 34. §.) Ez azért fontos, mert a két számítási mód különöbző eredményre vezet. Ha p. febr. 18. kelt s három hónapra kelet után fizetendő váltóná elébb a lejháratot számítjuk ki, lejárati napul máj. 18-ikát nyerjük, amelyet az új időszámítás szerint átváltoztatva, a váltó (18+12) máj. 30. jár le. Holott, ha a törvény szerinti a kiállítási napot változtatjk át az új időszámítás szerint, a váltó (közönséges évben) márc. 2. van kiállítva, a három havi lejárat tehát jun. 2-re esik.

Oignon

l. Ognon.

Oigob

ajrikai törzs, l. Maszai.

Oil

(ang., ejtsd: ajl) a. m. olaj.

Oil-City

város Pennsylvania É.-amerikai állam Venango countyjában, az Alleghany és Oil folyó összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 10,932 lak., az unióban a legnagyobb petroleumtermeléssel, finomítókkal és kereskedéssel (közel 200 üzlet foglalkozik ezekkel).

Oineus

(Oeneus), az etolok királya Kalidonban, akit borkirálynak is neveztek, mert állítólag ő volt, aki Etoliát legelébb szőllőtőkékkel beültette. Fia volt Portheusnak v. porthaonnak s fivére Agriosnak v. Melasnak, akik Pleuronban uralkodtak; férje Alhaeának, apja Tydeusnak és Meleagrosnak. Testvérei gyanánt még a következőket említik: Alakthoos, Laokoon, Leukopeus, Merope; mint gyermekei szerepelnek: Thyreus, Klymenos, Periphas, Agelaos, Gorge, Eurymede, Melanippe, Mothone, Deianire. Az ő korában esett meg a hires kalidoni vadászat. Utóbb Agrios fiai börtönbe vetették O.-t és atyjuknak adták által a hatalmat; ezért viszont Diomedes, O. unokája megölte Agriost és fiait. A trójai háboru daliái között már Thoast, Andraimon fiát találjuk az etolok élén.

Oinochoe

(gör.), régi görög agyagedény, kancsó, mellyel a bort a kraterből merítették és a kisebb ivóedényekbe töltögették (l. az ábrát).

[ÁBRA] Oinochoe

Oinomaos

Pelops (l. o.) feleségének, Hippodameriának apja.


Kezdőlap

˙