Oldal

(pagina), valamely könyvnek a megszámozott lapja; - valamely sokszögnél azok az egyenes vonalak, melyekből a sokszög áll. - O. az állat törzsének azon része, mely a lapockáktól az utolsó bordákig terjed. Megkülönböztetünk hosszu és rövid, dongás és lapos, valamint mély és sekély oldalakta. Dongásnak mondjuk a jól kidomborodó O.-t. Ez, valamint a széles vagy mély O. nagy mellü állatoknál fordul elő, ezért előnyös, mert rendesen nagy tüdővel jár, de paripa-lovaknál nem szeretik a nagyon dongá oldalakat, mert ilyeneken kényelmetlen ülés esik. O.-mozgásnak mondják az O.-nak azt a mozgását, mely a be- s kilélegzés alkalmával vehető észre. Egészséges tüdejü állatok O.-ai csöndesen mozognak, míg a kehes állatok O.-mozgása nagyon szembetünő. Utóbbi lovakon az o. hátső szélén u. n. kehbarázda is észlelehető. - O., szekérnél a kocsiderék vagy szekrénynek egyik főbb alkotórésze. Rendesen létrás, a mellett gyakran még deszkával is kibélelik. - O. a katonaságnál, l. Flanc.

Oldal

János, pedagogus, szül. Nagy-Becskereken 1852 márc. 9. Jogi tanulmányokat végezvén, birói vizsgálatot tett; csakhamar engedvén hajlamának, mely a tanítás terére vonzotta, a pedagogia, a nyelvtudományok és az eszetika tanulmányozására adta magát. Jelenleg a főváros egyik polgári iskolájának igazgatója. Polgári iskolák számára több kézikönyvet, iskolaügyi lapok számára pedig sok pedagogiai cikket irt. O volt az első, aki a mninde nagysághoz alkalmazkodó iskolai normálpad eszméjét megvalósította.

Oldalág

(linea transversa), azoknak összessége, akik egy közös harmadik személytől származnak s kiket oldalas rokonoknak (collaterales) nevezünk. - O. a botanikában, l. Ág.

Oldalállás

az ellenség menetirányától félre eső állás, amelynek megtámadása végett az ellenségnek megkezdett működését abban kell hagynia s eredeti menetirányától le kell térnie; továbbá mindamaz állás, amely még azután is megtartandó, hogy ha az ellenség elhaladt mellettük, mert attól a pillanattól dezdve, amelyben az ellenség ezt teszi, innen nem lehet más működési irány, mint az ellenség oldala. Ennélfogva tulajdonképen valamennyi megerősített állás szükségkép O., mert nem könnyen lévén megtámadható, az ellenség kénytelen mellette elmenni és csak az ellenség oldala felé való működés által érvényesülhet.

Oldalazás

a talaj előkészítésénél alkalmazásban álló művelet, mely abból áll, hogy a megszántott, esetleg meg is fogasolt szántóföldet közönséges szekéroldalakkal vagy ezekhez hasonló eszközökkel megboronálják. Az O. hatása abban nyilatkozik, hogy kevésbé konok rögök összeapríttatnak s a szántóföld felülete kiegyenlíttetei. Leginkább a vetés előtt alkalmazzák, nevezetesen a sorbavetés és apró magvak elvetése előtt, de csak középr-kötöttségü un n. vályogtalajon alkalmazható sikerrel.

Oldal-ér

(növ.), l. Levél.

Oldalerők

a. m. összetevő erők. L. Erők összetétele és szétbontása. (VI. köt. 390. old.).

Oldalfa

az ácsmunkában a gerendából készült ajtótokoknak függőleges fája, melyhez az ajtószárny oldalát vasalják.

Oldalfödözet

(katonaság), rendeltetése ama seregtest oldalait biztosítani az ellenség támadásaival szembe, amelyhez tartozik. A ment iránya szerint jobb és bal O. van. Az O. a körülményekhez képest járóőrökből (patrouille) vagy csapatosztályokból áll, amelyek a főcsapatot v. párhuzamos utakon folyvást kisérik vagy esetről esetre a szükséghez képest, időleges megfigyelésre vagy alkalmas pontok megszállására küldetnek ki. L. Biztosító szolgálat.

Oldaljárás

(lóé), l. Lovaglás.


Kezdőlap

˙