Oldenburg

l. a német birodalomhoz tartozó nagyhercegség, amelynek három egymástól elkülönített része van; ezek: O. hercegség Jever és Kniphausen uradalmakkal, Lübeck (l. o.) fejedelemség és Birkenfeld (l. o.) fejedelemség. A nagyhercegség területe 6423 km, amiből Lübeckre 541, Birkenfeldre 503 esik. A tulajdonképeni O. az Északi-tenger, illetőleg Jade-öböl, Hannover és Bréma közt fekszik; felülete sík. Három részt lehet rajta megkülönböztetni. Az egyik, amely az Északi-tenger partján és a Weser-torkolat és egyéb folyó körül terül el, a Marsch; ezen termékeny, csatornáktól átszelt részt gátak védik az áradások ellen. A másik rész a sovány, puszta, tőzeges területekben gazdag Geest, amely a Dammi-magaslatokban 100m-nyi magasra emelkedik és amelyet O.-i és münsteri Geestre szoktak fölosztani. Amannak lakói protestánsok, emezéi katolikusok. A Marsch területe 1148 km, az O.-i Geesté 2086 és a münsterié 2145. A hercegség a Weser és Ems vizkörnyékéhez tartozik. Amabba ömlik a Hunte. A kisebb folyók, valamint a számos vizlevezető csatorna a gátakban levő zsilipek megnyitásával vagy az Északi-tengerbe, illetőleg Jadéba vagy a Weserbe vezethető le. Az Ems vizkörnyékéhez tartozik a Haase, Soeste és a Marka. A vizlevezető csatornák közül a legfongosabb a Hunte-Ems-csatorna. A tavak közül a legjelentékenyebb az u. n. Zwischenahner Meer. Az éghajlt mérsékelt, de a Marschon sok helyen egészségtelen. A lakosság száma (1895) 373,662. Az 1890. összeszámlált 279,008 lak. közt volt férfi 138,579, nő 140,429, evangelikus 207,601, kat. 69,460 és izraelita 947, akik nagyobbára kis helységekben laknak,mert O.-on kívűl nics város, amelynek 10,000-nél több lakosa volna. A lakoság szaporodása részben a kivándorlás miatt nagyon gyenge. 1871-90. Átlag éveként 8678 ember született és 5627 halt meg. A lakosok fő foglalkozása a mezőgazdaság és állattenyésztés, a lakosság 48ˇ06%-át foglalja el; iparrral foglalkozik 28ˇ07 és a forgalom meg kereskedés szolgálatában áll 11ˇ54%. A földbirtok nagyon egyenletesen van megosztva. A 100 ha.-nyi vagy annál nagyobb birtoko száma már igen csekély.

Anyagi műveltség. A földnek csak mintegy 3/5-e áll művelés alatt. Szántó-, rét-, kert- és legelőföldeka tterületnek 49ˇ98%-át teszik; erdőkre esik 7ˇ56% és az inproduktiv területre 42ˇ46%. A meg nem művelt területek legnagyobbak a münsteri Geesten. A Marschona gazdálkodás főképen a ló- és marhatenyésztésre fordítja a gondot, azonkivül kivitelre termel búzát, árpát, zabot, babot és repcét. A Geesten ellenben a tulajdonképeni foldmívelés a tulnyomó, mellette csak a sertéstenyésztés jöhet számításba. Az egykoron jelentékeny juhtenyésztés (Heidschnucken) nagyon el van hanyagolva. A földmivelés fő termékei itt a rozs, azonkivül a zab és köles. Az állattenyésztés adatai 1892-ben 32,384 darab ló, 196,825 szarvasmarha, 129,588 juh, 113,501 serés és 26,677 kecske. Az ipar csaknaem kizárólag kisipar és a helyi szükséglet szolgálatában áll; aránylag iparosabb helyek Delmenhorst dohány- és dugógyártással, jutaszövéssel; továbbá O. Osternubrg külvárossal, azután Lohne és Varel környéke. A kereskedelem főképena föld termékeinek gyarmatárukért és iparcikkekért való kicserélésére szorítkozi. Újabban a tengeri forgalom előmozdítására a kikötők javítására nagyobb gondot fordítanak.

Alkotmány, közigazgatás és szellemi műveltség. A trónörökösödés az elsőszülöttség rendje szerint Péter Frigyes Lajos herceg (megh. 1829.) férfiágár a szorítkozik; a női ág az öröklésből ki van zárva. A nagyhercegség törvényényhozó testülete egy kamarából áll, amelybe O. hercegség 26, Lübeck 3 és Birkenfel 4 képviselőt választ. A válaztás közvetett. A tartománygyülésnek minden harmadik évben kell összejönnie; időközben egy állandó tartománygyülést a törvényhozás és adómegszavazás jogán kívűl megilleti a miniszterek vád alá helyezési joga is. A végrehajtó hatalmat a nagy herceg öt minisztere által gyakorolja; ezek: 1. a nagyhercegi és külügyi miniszter; 2. belügyi, 3. pénzügyi, 4, igazságügyi és 5. egyházi és iskolaügyi miniszter. A nagyhercegség 12 járásra és 3 városra (O., Jever és Vare) van osztva. A nagyhercegség 3 részének pénzügyeit egymától külön váltan kezelik; ezekhez járul mint 4-ik rész az egész nagyhercegség pénzügye. O. hercegség bevételei 1895-ben 5.307,350, Lübecké 597,171, Birkenfeldé 474,450 és az egész nagyhercegségé 2.796,000 márkára volt előirányozva. Az államadósságból minden lakorsa 119ˇ9 márka esik. Az iskola felekezeti kezekben van. Összesen 301 evang. És 124 kat. népiskola és középiskola van a nagyhercegségben.

Története. A már legrégibb időkben két részre (Ammer- és Lerigau) osztott O.-it, mely a szász hercegek birtokához tartozott, kezdetben a chaukok, később a frizek lakták; O. várát (alten Burg) régi nems család birta, mley Wittekindtől vezette le őseit. Okmányokban O. első urául (1108) Elimar mutatható ki; ennek unokája, Keresztély, 1156. grófi rangot kapott és 1180. Birodalmi választó lett. Az O.-i grófi, később hercegi család főágának megalapítója, IV. Keresztély (megh. 1440) fia Gerhard a civakodó volt; ennek fia XVI. János, behozta az elsőszülöttséget, unokája pedig,Antl Günther, a rendsburgi egyezség (1649) értlmében a dán királyt s a helstein-gottorpi herceget tette örököseivé. Ezekről Delmenhorst és O. grófság Pál orosz nagyhercegre szállt, aki birtokait (1773 dec.) Frigyes Ágost lübecki hercegérsekre ruházta, mit a következő évben II. József császár is megerősített, s ugyanakkor O.-ot hercegségre emelte. O.-ot 1806. németalföldiek és franciák szállták meg, de a tilsiti békében a család ismét visszakapta, s 1808. a rajnai szövetséghez csatlakozott; de midőn a herceg 1810. nem akarta O.-ot Erfurtért elcserélni, Napoleon a dinasztiát trónvesztettenk nyilvánította s 1811. francia déparementná tette. De már 1813. ismét a régi kormány jutott uralomra s az 1815-iki bécsi kongresszuson O.-ot nagyhercegségre emelték; ekkor hozzácsatolták Dammet Hannovertől, 1817. Birkenfeld hercegséget, 1818. pedig Sándor cár ajándékát, Jever uradalmat. 1823 szept. 2. megh. Vilmos herceg s ekkor 1829-ig I. Péter volt a kormányzó, kinek halála után Frigyes Ágost következett, ki 1836. Hannoverel és Braunschweiggel az u. n. adó-egyezményt kötötte; Birkenfeld 1830, a porosz vámegyesülethez csatlakozott, 1848. pedig egy forradalmi mozgalom kierőszakolta az 1879 február 18-iki demokrata szinezetü alaptörvényeket, melyekek később reviziója az 1852 nov. 22-iki alkotmányt eredményezte. Ágost nagyherceget (megh. 1853 febr. 27.) fia II. Miklós Frigyes Péter követte, ki ápr. 11. az alkotmányt kihirdette, s amég ugyanazon évben belépett a porosz vámszövetségbe, s átengedett eg területet Poroszországnak Jadebusenben hadi kikötő építésére. 1866. O. szövetséget kötött Poroszországgal, aug. 18. Belépett az É-német szövetségbe, szept. 27. Lemondott Schleswig-Holsteinre formált igényeiről, amiért Poroszorszától 1 millió tallért kapott, továbbá Ahrensboek kerületet, mely Lübeck hercegséghez csatoltatott. 1867 jun. 15. O. hadi szövetségre lépett Poroszországgal; az 1870-71-iki háboruban az O.-i csapatok már Frigyes Károly porosz herceg alatt harcoltak s O. azóta a német birodalom részét teszi.

2. O., az ugyanily nevü nagyhercegség székes fővárosa, a hajózható Hunte, a Hunte-Ems-csatorna és vasút mellett, (1895) 25,551 lak., üveghutával, vasöntéssel, dohány-, bőr-, szappan-, gép-, hanszergyártással; élénk hajózással a Huntén és jelentékeny lóvásárokkal. Jelentékenyebb épületek: az evang. Lambert-templom a XIII. sz.-ból;a nagyhercegi kastély a XVII. és XVIII. sz-ból,Tischbein, Preller, Verboekhoven stb.-féle képekkel, faragványokkal, a nagyheregi könyvtárral (55,000 köt.), jelentékeny rézmetszet- és éremgyüjteménynel és nyilvános könyvtárral (109,329 köt., 500 kézirat); az Augusteum régi mestereknek közel 4000 festményével; a Dannecker műveivel ékesített hercegi sírkápolna; az új városháaz stb. Műemlékek: a Herbart-szobor, Péter Frigyes Lajos herceg bronzszobra és a békeoszlop, amelyet az 1870-71. elesettek emlékére emeltek. O. 1345. kapott először városi jogokat; 1667. Tették a hercegek székhelyökké, 1773. Dán birtok volt és 1774. Ismét hercegi, 1815-től nagyhercegi székhely.

3. O. in Holstein, az ugyanilyen nevü járás székhelye Schleswig porosz kerületben, vsút mellett, (1890) 2472 lak., gőzmalommal. A IX. sz.-ban az obotrikáknak volt főhelye. I. Ottó 952. Itt püspökséget alapított, amelyet 1163. Lübeckbe tettek át.

Oldenburg

-ház, eredetileg német birodalmi grófi nemzetség, melynek első tagjai 1247., mint Oroszlán Henrik hűbéresei tünnek fel. Nagyobb jelentőségre azonban csak a XV. sz. első felében emelkedett, amidőn Szerencsés Detre gróf 1424. VI. Gerhardnak, Schleswig-Holstein grófjának leányát nőül vette. Detra meghalt 1440., Hedvig 1436. Detre ifjab fia Gerő (megh. 1500.) tovább virágoztatta a régibb grófi ágat, mely Antal grófban 1667. kihalt. Detrének idősb fia, Keresztély, a dán és norvég királyi koronát nyerte el (1448-50) és azonfelül Schleswig-Holstein hercegének választották. Ez a VIII. Keresztély alapította a dán királyi ágat (l. Dánia története), mely Nmetországban a Holstein-Glückstadt nevet viselte és 1863. VII. Frigyesben kihalt. A gottorpi ág, melyet I. Frigyes dán király harmadik fia, Adolf herceg alapított. Ez ágból származott Károly Péter Ulrik is, aki mint Nagy pétr cár unokja 1762. III. Péter név alatt az orosz trónra került. Ő az orosz császári ág alapítója (l. Oroszország). A gottorpi ág egy másik sarja, Adoft Frigyes 1751. Svéd király és ilyformán svéd királyi ág alapítója lett, mely 1877. Wassa Gusztáv osztárk tábeorszernagyban kihalt. Adolf Frigyes öccse Frigyes Agost, csere útján törzsbirtokát Oldeburgot kapta és ő alapította a nagyhercegi oldenburgi ágat. Ebből az ágból származott Günther herceg, irói álnevén Elimar, szül. Oldenburgban 1844., megh. Erlaa kastélyban, Bécs mellett 1895 okt. 17. Egészen az irodalomnak élt és maga is több vigjátékot irt. Ezek közül ismeretesebb: Zu glücklich; Ein passionirter Raucher; Hans im Glück; Schloss Parád stb. A Vogel bárónővel kötött házasságából született gyermekei neme melhetnek igényt Oldenburg trónjára. A negyedik főág a Sonderburgi hercegi család, mely János herceg (megh. 1622.), III. Keresztély dán király harmadik fiától származott. Ez a család, mley nem tartozott az urlkodó családok sorában, számos mellékágra oszlott, igya Plön-, Sonderburg-Franzhagen-, Norburg--, sziléziai, Rethwich-, Wiesenburg-, Noburg-Plön- és Glücksburg-ágra. Külön ágként virágzott még a z augustenburgi hercegi ág, melynek seniorja jelenleg Ernő Günther herceg (szül. 1863 aug. 11.), az 1880 jan. 14. elhalt Frigyes Keresztély Ágost fia, aki VII. Frigyes herceg címen 1863. Schleswig-Holstein birtokára igényt emelt. Végül a Sonderburg-Glücksburg-ág említendő, mely Ágost Fülöp hercegben tiszteli ősét (megh. 1675.). Ennek az ágnak jelenleg Frigyes Ferdinánd herceg (szül 1855) a feje, kinek nagybátyja, IX. Keresztély 1863. a dán trónra jutott, míg ez utóbbinak ifjabbik fia,György (I.) 1863. a görögök királya lett.

Oldenburgi házi és érdemrend

l. Péter-Frigyes-Lajos-rend.

Oldenburgi ló

néven Oldenburgban egy barna szinü sajátos faju lovat tanyésztenek, melyet leginkább nhéz fogatok és díszhintók húzására használnak. Szép, gömbölyű,izmos idomai dacára sem versenyezhet a nemes fajta, de könnyebb telivér lovakkal.

Old-England

(ang., ejtsd: ald inglend) a. m. Ó-Anglia; a tulajdonképeni Anglia neve Wales kizárásával,mint a régi erkölcsök és régi dicsőség hazája.

Oldesloe

(ejtsd: -lo). Város Scleswig porosz kerületben, a Trave és vasút mellett, (1890) 4159 lak., sós és kénes fürdővel; cukor-, kalapgyárral és bőrcserzőkkel.

Oldham

(ejtsd: oldemm). Jelentékeny gyárváros Lancaster angol grófságban, 8 km.-nyire Manchestertől, vasutak mellett, (1891) 131,463 lak., jelentékeny pamutiparral, nagy gép-, kalap-, sörgyárakkal, vasöntőkkel, 25 ha.-nyi nagy parkkal. Jelenténkeny épületei a városháza, a nagy kórház és fürdőintézet.

Oldham

country Kentucky É-ameriaki államban 922 km területtel, 8000 lak., Lagrange székhellyel.

Oldhamit

l. Meteorit.

Oldhatóság

A különféle testeknek azt a tulajdonságát, hogy bizonyos folyadkokban egyenletesen eloszolnak, O.-nak nevezik. A különböző szilárd testeknek a különféle folyadékokban való O.-a szefelett különöbző. Legtöbb szilárd test vizben, mások alkoholban, éterben v. kloroformban st. oldódnak és pedig az illető test természetésől és a hőmérséklettő függően különböző meétékben. A szilárd testeknek O.-át számokban kétfélekép szokták kifejezni, v. azt mondják, hogy az illető test 1 sr.-e egy bizonyos hámérsékleten hány ser. Oldószerben oldódik v. pedig azt, hogy 100 sr. Oldószer az illető testből hány sr.-t old fel az adott hőmérsékleten. Az illető test vizben v. más oldószerekben különféle hőfokon való O.-át igen pontos kiserletekkel szokták meghatározni. Általában véve a szerint amint több vagy kevesebb oldódik fel valamely testből vizben (vagy más oldószerben),mondjuk az illető testet könnyen illetve ehezen oldhatónak és azokat, amelyek vizbe igen csekély mértékben oldódnak (p. ólomszulfát, ezüstklorid st.b) közönségesen oldhatatlanoknak nevezzük. De abból,hogy valamely test vizben könnye vagy nehezen oldódik, egyáltalán nem következtethetünk arra, hogy az alkoholban vagy más oldószerben is könnyen illetve nehezen fog oldódni; mert igen sok só van, amely vizben könnyen oldódik, míg alkoholban ugy szólván oldhatalan (p. nátiurmszulfát), míg másfelől p. az organikus vegyületek vizben nehezen vagy éppen nem, alkoholban azonban könnyen oldódnak. Legtöbb só magasabb hőmérsékleten könnyebben oldódik, mint alacsony hőmérsékleten; vannak azonban egyesek, amelyeknél az eltérés igen csekély, p. konyhasónál; míg másoknál, p. a nátriumszulfátnál, bizonyos hőmérsékleten tul (33°C-on) az oldhatóság csökken. Némely sónak oldhatósága a hőmérséklet emelkedésével arányosan növekszik, míg másoknál a hőmérséklet emelkedésével az oldhatóság aránytalanul emelkedik. Minthogy a vizben vagy más oldószerben való oldhatóság igen fontos fizikai sajátsága a testeknek, ezért ezt az illető testeknél minden egyes esetben szükségesnek tatottuk megemlíteni.


Kezdőlap

˙