Oráng

l. Orang-után.

Orange

(ejtsd: orańzs), az ugyanily nevü francia járás székhelye Vaucluse francia départementban, 7 km.-nyire a Rhônetól, az Eygues és vasút mellett, (1891) 9859 lak., selyem-, pamut- és gyapju-szövéssel, kesztyükészítéssel, kőszénbányával, élénk kereskedéssel, amelynek cikkei a déli gyümölcsök, szarvasgomba, gyapju, méz stb.; nyilvános könyvtárral, akadémiai társasággal és tudományos és művészeti társasággal. O., az ókori Avausio a cavarok földjén, mint római gyarmat (Colonia Secundanorum) egyike volt a tartomány legvirágzóbb városainak, amiről a nagy számu régiségek máig is tanuságot tesznek; ezek közt a kiválóbbak: a város D-i végében levő 103 m. hosszu és 36 m. magas régi római szinház 7000 néző számára és közelében egy cirkusz romjai; a várostól L-ra van egy pompásan dekorált 22 m magas, 21 m. széles és 8 m. mély aránylag jó karban levő diadalkapu. Kr. e. 105. itt a cimberek a Quintus Servilius Caepio prokonzul és Cn. Manlius konzul vezérelte római hadat teljesen tönkre verték. A középkorban az oraniai hercegség (l. o.) fővárosa volt és ezzel együtt Franciaországhoz került. 1790-ig püspöki és egyetemi székhely volt. - O. hercegség, l. Orania.

Orange

(ejtsd: orends), 1. több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig D.-Karolinában (1735 km2 ter., 24,000 lak., Hillsborough székh.), Floridában (5830 km2 ter., 15,000 lak., Paoli székh.), New-Yorkban (2170 km2 ter., 100,000 lak., Newburg székh.), Vermontban (1760 km2 ter., 3000 lak., O. székh.) és Virginiában (932 km2 ter., 13,000 lak., O. Court-House székh.). - 2. O., város New-Jersey É.-amerikai állam Essex countyjában, Newark szomszédságában, (1890) 18,844 lak., kalapgyárakkal, Edison-féle villamos teleppel. Közelében az Orange-Mountains K-i lejtőjén van a szép Llewellyn-park.

Orange

(franc., ejtsd: oráńzs) a. m. narancs. L. Narancsfa.

Orangeburg

(ejtsd: orendsbörg), county D.-Karolina É.-amerikai államban, 3626 km2 ter., 42,000 lak., O. székhellyel.

Orange-fa

l. Jakfa.

Orange-páholyok

így nevezték ama politikai egyesületeket, melyeket az Irországban élő angol protestánsok a nemzeti katolikus párt ellensúlyozására alakítottak. Maga az orangisták-féle elnevezés 1690. keletkezett, amidőn Oraniai (III.) Vilmos protestáns hiveit illették ezzel a névvel. Az első O. szervezkedése 1795 szept. 21. történt, mire 1798. a legelőkelőbb protestánsok magok a királyi hercegek közreműködésével az irországi nagy páholyt alakították, hogy a protestáns hannoveri uralkodó család és Anglia hatalmát a szigeten biztosítsák. Midőn 1800. Nagy-Britannia és Irország unióját kimondották, az O. tagjai a legfontosabb állami és községi hivatalokba fészkelték be magokat és magában Angolországban is nyitottak hasonló irányu pályohokat (igy 1808. Manchesterben, mely páholyt 1821. Londonba helyezték át.) O'Connell (l. o.) fellépésével elkeseredett harc fejlődött ki a katolikus és protestáns párt között, mig végre a katolikusok emancipációja (1829) megtörte az O. hatalmát. A whig-minisztérium föloszlatta az egyesületet (1832), mely azonban a whig-kormány bukása után 1834 nov. új életre ébredett. De midőn a whig-párt, Wellington bukása után, újra kormányra jutott, a parlament 1836. Hume indítványára vizsgálatot indított az O. ellen, amely az egyesületnek az államra való veszedelmes törekvéseit kiderítette; mire Cumberland herceg, az O. akkori főmestere, valamennyi páholyt föloszlatta. Jóllehet, hogy az O. régi szervezete megszünt, orangista demonstrációk az utolsó évtizedek folyamában is eléggé gyakran fordultak elő és itt-ott véres összeütközésekre szolgáltattak alkalmat. A Gladstone által napi rendre kitűzött Home-rule az orangista mozgalmat is megint felelevenítette.

Orangeria

l. Üvegház.

Orangetta

(növ.), l. Narancsfa.

Orangisták

így nevezték az egykori Német-alföld köztársaságban azt a pártot, mely az örökös helytartóhoz, azaz az oraniai herceghez szított. újabban e név Belgiumban az u. n. hazafias párttal szemben álló oraniai pártot illeti. Irországra vonatkozólag l. Orange-páholyok.


Kezdőlap

˙