Ősiségi nyilt parancs

l. Ősiség.

Ősjuhar

(növ., Acerites Brongn.), a ma élő juharfáknak őskori elődje, az ősvilági lombosfák egyik elseje.

Őskor

(geologiai), a föld azon legrégibb korszaka, melyben azok a kőzetanyagok képződtek, melyek földünk felületének legrégibb anyagát teszik és amelyekre a geologiai ókor kambri-szisztémájának a kambrinál fiataabb szisztémáknak kőzetanyagai rakódtak. Az őskori v. archei képződmények, mint a föld legrégibb őstengerének produktumai, a földnek izzón folyós tömegéből megmerevedett kérgére telepszenek és fedik őket a kambri-szisztéma legalsó, kövületeket is tartalmazó rétegei. Az érintkezést az Ő.-i kőzetek meg a föld izzón folyós tömegéből megmerevedett kéreg közt ez idő szerint még nem sikerült megállapítani. 30 000 m.-t ugy látszik jóval meghaladó a vastagsága ama kőzeteknek, melyek a föld Ő.-ában képződtek. Kristályos kőzetek azok és pedig alsó szintjükben főképen gnájsz, belételepült amfibol-palákkal, quarcitokkal és kristályos mészkövekkel, felső szintjükben pedig egyéb kristályos palák, nevezetesen csillám-, klorit-, talkpalák és fillitek. Mindkettőben sok a velük egykoru érctelep. A föld Ő.-ában a föld felületén egyéb kőzettömegek nem is voltak, ezeknek koptatásából, pusztításából került az anyag a későbbi üledékes kőzetekhez, rétegekhez. A ma a föld felületén nagyobb hegységek tömegét képező gnájsz, gránit, csillámpala, fillit képződése még a föld Ő.-ából való, csakhogy helyzetük és egyéb viszonyaik azóta sokszorosan megváltoztak a földön véghez ment alakulások folytán. A Magas-Tátra, az Alacsony-Tátra, a Kis-Kárpátok, az erdélyi havasok, az Alpok stb. gránit-, gnájsz- és csillámpala-fillit-tömegei mind a föld O.-ából valók. Európában leghatalmasabban és a Brit szigeteken, tehát Ny. felé, mig Amerikában K-en képződtek ki legerőteljesebben, amiből azt következtetik, hogy akkorában Európa kontinense É.-Amerikával összefüggöt. Vajjon a föld Ő.-ában volt-e már szerves élet és kőzeteiben találni-e szerves maradványokat, az ez idő szerint eldöntetlen kérdés. Régebben teljesen kizártnak tartották a szerves élet létezését, amiért a földnek ezt a korszakát azoos-korszaknak (élet nélkülinek) nevezték. Később egyes geologusok Ő.-i mészkőben egy igen alsó rendü állatnak (az Eozoon-nak) maradványát vélték felismerhetni, amiért az egész korszakot eozoos-korszaknak nevezték. Jóllehet az Eozoon szerves eredése ma már megcáfoltnak tekinthető (l. Ősgnájsz), mindazonáltal még nem következik, hogy az Ő.-ban élet egyáltalában nem volt a földön. Lehet, hogy igen tökéletlen lények már éltek, sőt valószinü, hogy az élet kezdete a föld Ő.-ára esik, amit az a körülmény látszik legjobban bizonyítani, hogy az Ő.-i kristályos kőzetekben grafitot találni, ami alighanem szerves (növényi) eredésü. Tekintetbe véve a szerves élet létezésének nyilt kérdését, ma sem az azoos-, sem az eozoos-korszak megnevezés nem használatos a föld legrégibb korszakának megjelölésére, hanem az Ő. v. archei kor egyedül. Az egész földön megtalálni az Ő.-beli képződményeket, de a legtöbb helyen fiatalabb korszakok képződményei alá vannak mintegy rejtve. A föntebb jelzett kőzettani különbségek szerint két szisztémára szokás az Ő. képződményeit különíteni: egy régibb szisztémára, az ősgnájszra és egy fiatalabb szisztémára, a kristályos palák v. őspalákra.

A kristályos palák vagy őspalák szisztémája (még másképen a huron-szisztéma) az ősgnájszra telepszik és vagy 8000 m. vastag rétegsorozat, legfőképen csillámpala és fillit, bennök amfibolit, quarcit, gnájsz, kristályos mészkő és különféle érc fekvetekkel. Mig az ősgnájszban inkább a szemcsés, földpátban gazdag kőzetek, ebben a szisztémában inkább a palás szerkezetü, földpátban szegény kőzetek vannak tulsúlyban. Helyenként a csillámpala gnájszcsillámpalává, gnájsszá, sőt gránit-gnájsszá lesz, vagy pedig a csillámot amfiból, klorit v. talk stb. pótolja és átváltozik amfibolittá, klorit- meg talkpalává, sőt egyes esetekben vascsillámpalává. A fillit (ős-agyag-pala) legtöbbször e szisztéma felső szintjében szerepel legnagyobb mennyiségben. Nagy szerepet visz e szisztémában a quarcit is, mely vastag padokban rétegesen, palásan képződött ki és igen nagy területeken terjednek szét. Egyik nevezetes változata, az itakolumit is (l. o.) e szisztémából való. Mészkövek, dolomitok különféle szinekben ismeretesek ez időből, ugyszintén szerpentin, mely egyes helyeken palás olivin-kőzetekkel kapcsolatos. Az ércek közül különösen nagy jelentőségü a vörösvasérc, a mágnesvaskő, különböző rézércek és ezüstércek. Helyenként aranyat is találni. A szász-cseh Érchegység hires ércelőfordulásai (Freiberg, Schneeberg stb.), ugyszintén Sziléziában a Kupferberg és Norvégiában a hires Kongsberg ezüstbányái e szisztémabeli kőzetekben műveltetnek. Számos helyen gránit, szienit, diorit és diabasz tör rajta keresztül. L. még Geologiai korszakok.

Őskőzet

a. m. őspala, ősgnájsz, l. Őskor.

Öskü

nagyközség Veszprém vármegye veszprémi j.-ban, (1891) 1457 magyar lakossal, van vasúti megállója, postahivatala és postatakarékpénztára. A török uralom alatt mecsetje volt, melynek kerek toronyhoz hasonló épülete ma is megvan.

Őslégcsövesek

(állat), l. Onychophora.

Őslénytan

l. Paleontologia.

Ősleplüek

(növ.), l. Archichlamydeae.

Ősliszta

(Urliste), az esküdti képességgel biró polgároknak névjegyzéke; alaplajstroma. Az Ő.-ből történik évenkint az esküdteknek és helyettes esküdteknek kiválasztása. Az eljárás a különböző törvények szerint különböző. L. Esküdtszék.

Ősmagvasak

(növ., archispermae), a virágző növényeknek első és őscsoportja, l. Nyitvamagzók.


Kezdőlap

˙