Paralencse

paraszemölcs vagy parapersegés (növ., lenticella), a nyir, bükk, bodzafa, szőllőcsutka, ribizke stb. fák és cserjék kérgén levő barna daganat vagy parakipersegés; szabályos helyzete van, kettős domboru, végre hasadékkal nyilik s a belsejét kiüríti. A kéregparának helyi bujálkodásából keletkezik s mint a szájnyilás analogonja, az öregebb növényrészeknek szellőztetője.

Paralexia

(gör.), az a betegség, melyben a szenvedő nem tudja az irott vagy nyomtatott jeleket olvasni. Gyakran afáziával (l. o.) jár együtt.

Paralipomena

(gör. a. m. amit elmellőztek, amit kihagytak), általában olyan dolgokat jelent, miket pótlékul vagy kiegészítésül szoktak kiadni más hasontárgyu művekhez.

Paralizis

l. Hűdés.

Parallage

(gör.), a. m. felcserélés, összetévesztés, továbbá zavar, lelki háborodás.

Parallaktikus

(gör.) a. m. parallaxisra vonatkozó. P. felállításu távcső az, melynek egyik forgási tengelye, az óratengely, a világtengellyel párhuzamosan halad, mig a másik, a deklinációtengely, az equator síkjában fekszik. Ily távcső a szerkezetet az óratengely körül 24 óra alatt egyszer körülhajtó óramű segítségével az egyszer beállított csillagot látómezejében a napi forgás dacára megtartja, a nélkül, hogy a deklinációtengely körül valami forgatásra szükség volna. Ezzel szemben függélyes és vizszintes tengely körül forgatható ugynevezett azimutális felállításu távcső a csillagot csak mindkét tengely körül való együttes forgatás által követheti.

Parallaktikus vonalzó

l. Triquetrum.

Parallaxis

(gör.), az a szög, melyet két (1. ábra) az A és B pontból S ponthoz húzott egyenes egymással bezár, vagy az a szög, mely alatt az S pontból az AB távolság látszik.

[ÁBRA] 1. ábra.

E P. annál kisebb, minél távolabb különben változatlan AB alapvonal mellett az S. pont. Ha A álláspontból B felé mozgunk, akkor az AS látóvonal ASB szög körül forog, s ha távol S mögött vettő háttér áll, azt hihetnők, hogy e háttéren mozgásunnak ellentétes irányban az S pont tolódott el, annál inkább, minél közelebb esik hozzánk. Ez a mindennapos, és különösen közeli tárgyaknál már akkor is felötlő jelenség, ha ezeket felváltva bal és jobb szemmel figyeljük, a Hold s a Földet megközelítő bolygók esetében ismétlődik: a látszó égboltozat más-más helyén látjuk, azaz az álló csillagok között más helyzetet foglalnak el a szerint, amint a Föld felületének más-más pontjából észleljük. Ennek folytán az álló csillagok és a Nap elfödését a Hold által (napfogyatkozás), a Merkur és Venus átvonulását különböző pontokon álló megfigyelők különböző időkben s különböző módon látják. A csillagászati efemerisek az égi testek helyzeteit a Föld középpontja számára adják; hogy ez adatból a helyzetet bárminő földfelületi pont számára megállapíthassuk, szükségünk van a P. ismeretére.

[ÁBRA] [ÁBRA] 2. ábra. 3. ábra.

Legyen a 2. ábrában O a Föld középpontja, a kör ennek egy meridiánja, AH az A pont látszó, a vele párhuzamos OH' valódi horizontja. B pont fekvésénél fogva az S csillagot zenitjében látja, mig A-ban a csillag magasságát HAS = h szög méri. Az ASO = p' szög az S csillag magassági P.-a. Ha ellenben, mint a 3. ábrában, az S csillag az A hely horizontjában van, akkor ASO = p, S csillag horizontális P.-a. A P. kisebbíti az égi testek magasságát, mert ha (2. ábra) ezt O-ból figyelnők, a magasság H'OS = HAS + p', tehát p'-vel nagyobb lenne, mint A pontból. Ha valamely égi test P.-a ismeretes, akkor ez könnyen a távolság d = OS ismeretére is vezet; ha ugyanis OA = r a földsugár, akkor illetve a 2. és 3. ábrából egyenkint következik: d = r cos h/sin p' és d = r/sin p vagy mivel a P. az összes ismert égi testek számára oly kicsiny, hogy a sinus az ívvel felcserélhető: d = 206,264.8 r cps h/p' és d = 206,264.8 r/p, ha a P.-t ívmásodpercekben fejezzük ki. A két egyenlet egyesítéséből következik: p' = p cos h, azaz a magassági P. egyenlő a horizontális P. és a magasság cosinusának szorzatával, amiből egyszersmind látni, hogy a horizontális P. (h = o) a legnagyobb, a zenitális P. (h = 90 °) a legkisebb, t. i. O. Az összes ég testek közül a Holdnak van legnagyobb P.-a, mely középben 57'2'',3 = 3422',3 és ennélfogva távolsága = 206,264.8/3422.3 = 60,270 földsugár. A Hold P.-a a következő módon vezethető le megfigelésekből: észleljük (4. ábra) két ugyanazon meridiánon fekvő A és B pontból, melyeknek gömbi távolsága AOB = w ez egyszerü esetben geográfiai szélességük különbségével egyenlő, a Hold S középpontjának delelési magasságait h és h'-t. Az ábrából ASB = p' = h' - h - w és S horizontális P.-a: p = p"/cos h+cos h'. Ugyanily módon határozható meg a Mars s minden a Földet jobban megközelítő aszteroida P.-a oppoziciója alkalmával. A Nap P.-a kicsinysége miatt ily módon már pontosan nem volna megfigyelhető, ezért más közvetett módszereket alkalmazunk (l. Nap). Értéke különben Newcomb szerint 8'',848 és ezért a Napnak a Földtől való távolsága 206,264.8/8.848 = 23,310 földsugár. A földsugárra vonatkozó P.-t napi P.-nak is szokás nevezni, és pontosabb számításoknál természetesen a Földnek a gömbtől eltérő alakjára is kell tekintettel lenni. A P.-t ez esetben mindig a Föld equatorsugarára szokás vonatkoztatni s ezért teljesebben equatori horizontális P.-ról szólunk. Az álló csillagok oly tömérdek távolságban vannak, hogy napi P. megfigyelése teljesen kilátástalan, de várható, hogy a hozzánk legközelebb eső álló csillagok eltolódást fognak mutatni, ha a földpálya egyik átmérőjének két végpontjából, tehát fél évi időköz alatt, figyelünk. Ily módon egynehány álló csillag u. n. évi P.-a csakugyan találtatott, azaz (3. ábra) ama ASO = p szög, mely alatt az S csillag az ábrában most a föld-naptávolságot jelölő AO egyenest látja, ha a csillaghoz húzott irány merőlegesen áll a földpálya sugarára. Ha valamely álló csillag évi P.-a 1 ívmásodperc volna, akkor távolsága 206 264,8 naptávolsággal (1 naptávolság = 148 710,000 km.) v. 30 billió 673 624 millió km. lenne. Mivel a fény Michelson mérései szerint másodpercenkint 299 940 km.-nyi utatt tesz, ily P.-u csillag fénye csak 3,2406 év lefolyása után jutna a Földre. De a legközelebbi álló csillag P.-a csak 3/4'' és ezért fényét hirtelen elalvása után még 4,32 évig figyelhetnők a Földön.

[ÁBRA] 4. ábra.

Az első évi P.-t meghatározta Bessel 61 Cygni nevü csillagon 1837 augusztustól 1839 októberig folytatott megfigyelési sorozatból a königsbergi csillagda heliometerével az által, hogy a csillag helyét 2 optikailag nagyon közel, de tényleg nagyon messze mögötte fekvő csillaggal hasonlította össze. Ez eljárás még mai napig is az egyetlen, mely sikerrel kecsegtet, csakhogy a fáradságos heliometer-megfigyelés ma már sok esetben fotográfozás által helyettesíttetik. Az évi P. a Copernikus ideje óta fáradhatatlanul keresett legegyenesebb bizonyítéka a Földnek a Nap körül való keringésének, tehát a Copernicus-féle világrendszer helyességének.

Parallel

l. Egyenközü.

Parallelepipedon

(gör.) a. m. egyenközlap. L. Hasáb.


Kezdőlap

˙