Parmenides

Eleából, Alsó-Olaszországban, görög filozofus, szül. Kr. e. 515-510., valószinüleg Xenophanes tanítványa, aki ennek gondolatait rendszeresebben kifejtette s ezzel a nagyfontosságu eleai filozofiai iskolát megalapította. Ő tanítja, hogy a valódi létet csak a gondolkodás foghatja föl és értheti meg igazán, az érzékek a valóságnak csak csalfa látszatát adják. Az igazság az, hogy sokaság és változás nem létezik igazán, a létező egy és változatlan, a gondolkodás és lét egy, ami nem létezik, nem is gondolhat. Munkájából, melynek valószinüleg későbben adták meg címét: A természetről, számos töredék maradt fenn, melyeket Karsten adott ki (Philosophorum Graecorum veterum operum reliquae, Amsterdam 1835); továbbá Mallach H. Stein, Die Fragmente des P. a Symbola philologorum Bonnensium in honorem Frid. Retschelii coll. Lips. 1864-67, c. műben; L. Dauriac, Rev. phil. 1883 és Tannery, u. o. 1884. Az elemi iskola tanítását tovább fejtik és védik Zenon, az eleai, s a szamoszi Melissos.

Parmenion

makedoniai hadvezér. Már Fülöp király idején kitüntette magát a csatatéren. Midőn Nagy Sándor Ázsiában járt, P. vezette a gyalogságot, mig fia, Philotas a lovasság főparancsnoka volt. Ellene szólt a Granikosz melletti csatának, meghódította Frigiát és Gordionnál egyesült Nagy Sándorral. Arbela mellett éjjeli támadásra szavazott, a csatában pedig a balszárnyat vezette, mely alkalommal ugy látszik elvesztette Nagy Sándor bizalmát. Mikor a legkiválóbb makedonok, köztük P. fia, Philotas is, a király viselkedése következtében forrongtak, P. ugyan elitélte fiának tulságos önérzetét, de azért a maga ellen támadt gyanut képtelen volt eloszlatni. Philotas halála után P.-ra is ki volt mondva az itélet és titokban őt is kivégezték.

Parmezán

(formaggio di grana), a leghiresebb olasz sajt, mely Parma olasz várostól kapta nevét, mert ott árusítják legnagyobb mennyiségben. A P. 30-50 kg. nehéz karikasajt; héja igen sima, mert az olaszok súlyt fektetnek a külcsínra s e miatt legyalulják és lenolajjal és diófalevéllel kenegetik. Miután a P. nagyon száraz, igen lassan érik s általában 2-3 éves korában a legjobb, azonban még 20 éves korában is élvezhető. E sajtot egyébiránt csak reszelve levesbe vagy rizshez és makkaronihoz keverve eszik.

Párnafa

a. m. vánkosfa (l. o.).

Parnahiba

1. Brazilia ÉK-i részében levő, 1040 km. hosszu folyó; a Serra das Mangabeiras és Serra Gurgueia közt a D. sz. 9 ° alatt ered; fölveszi balról a Balsast, jobbról a Gurgueiót, Canindét a Piauhival, Potit és Longát és P. város alatt számos ágban az Atlanti-oceánba torkollik. 670 km. hosszuságban járnak föl rajta a kisebb hajók. - 2. P. (Lăo Luiz de P.), város Piauhi braziliai állam É-i részében, a P. legkeletibb ágának (Barra de Iguarassu) jobb partján, 15 km.-nyire a tengertől, mintegy 12 000 lak., állat-, állati bőr- és pamutexporttal.

Parnassiens

(franc., ejtsd: parnasszień), egy francia irócsoport neve, mely a Parnasse contemporain körül csoportosult. L. Francia irodalom (VII. köt., 517. old.).

Parnassius

(állat), l. Apollólepke.

Parnasszus

(ma Liakura), hatalmas mészkőhegység Görögországban, a hajdani Fokisz tartományban. Középső magaslatain fenyőerdők fedik, melyek fölé kopár hegycsúcsok emelkednek, amelyek az év legnagyobb részében hóval vannak fedve. Legmagasabb csúcsa a Likoreia (ma Likeri) 2459 m. magas. Az ókorban P. néven rendesen csak ezt a csúcsot értették a korikoszi barlanggal, Delfi mellett. 228 méternyire Delfi felett és 572 méternyire a tenger szine fölött voltak a Fedriádok, meredek kőszálak, melyekről a templomrablókat és istentagadókat letaszították. A P. sok tekintetben a görög hitregének klasszikus talaja. Oldalában volt a Delfi jóslóhely és ugyanonnan fakadt a kasztáliai forrás. P. az ókorban Apollónak, Dionysosnak és a muzsáknak volt szentelve. Innen a P. név a költészet szimbolikus kifejezése. Gradus ad P., l. Gradus.

Parndorf

nagyközség Moson vmegye nezsideri j.-ban, (1891) 2424 horvát és német lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Körülötte terül el az erdőtlen P.-i síkság (220 km2), melyen a brucki táborban összpontosított katonaság évenként nagy hadgyakorlatokat tart. Nevezetes az 1848 dec. 16. vívott csatáról, melyben a magyarokat az osztrákok visszanyomták. Itt kelt 1848 okt. 25. Kossuthnak Pázmándy képviselőházi elnökkel és Csányi kormánybiztossal együtt aláirott levele is Windischgrätz herceghez, melyben ezt Isten és az ő örök igazsága, a népjog és az emberiség nevében fölhivja, hogy a Magyarországon szolgáló tisztek vértörvényszék elé állíttatás terhe alatt történt megidézésétől álljon el; hogy a pártütő Jellachich Ausztriába futott seregét fegyvereztesse le és 24 óra alatt azon biztosítást adja, hogy Magyarország ellen semmi ellenséges lépést megkisérelni nem akar. E levelet Windischgrätzhez juttatni Ivánka Imre ezredes abban a reményben vállalta magára, hogy ő mint a herceg egykori hadsegédje talán mégis befolyással fog lehetni Windischgrätzre. Ez azonban a levél átolvasása után ridegen kijelentette, hogy «pártütőkkel nem alkuszom», Ivánkát pedig Jellachich által elfogatta.

Parnell

Károly Stewart, ir agitátor és politikus, szül. angol protestáns szülőktől, Avondaleban (Wicklow grófságban) 1846., P. János Henrik földbirtokos fia, megh. Brightonban 1891 okt. 6-án. Cambridgeban tanult, 1871. örökölte atyai jószágát s 1875. South Meath képviseletében a parlamentbe jutott. Itt a Home-Rule pártnak azon csoportjához csatlakozott, mely az angol uralmat a leghevesebben ostromolta s rendszeres obstrukcióval akarta a parlamentet az ir követelések teljesítésére kényszeríteni. P. rövid idő alatt első szerepet vitt, demagog beszédmodora pedig Irországnak legnépszerübb képviselőjévé tette. Midőn az 1879-iki rossz termés láttára Irországban inség bekövetkezésétől tartottak, P. az u. n. tartományi liga élére állott, mely a földbirtok radikális reformját tette fő feladatává és 1880 jan. Amerikában ment, hogy az ottani ireket az ir-kérdés buzgó támogatására megnyerje. Itt kitörő lelkesedéssel fogadtatva, tekintélyes pénzösszegekre tett szert. Hazatérvén, 1880 máj. 17. az új választások után a 68 tagra felszaporodott Home-Rule pártnak vezére lett. Miután a parlament a kabinet által benyujtott bérlet-törvényjavaslatot (1880 aug.) elvetette, a P. által alapított tartományi liga a zöld szigeten rendkivüli tevékenységet fejtett ki, melynek lakói P.-t Irország «koronázatlan királyának» ünnepelték. A kormány hazaárulással vádolta, de az esküdtek P.-t mindannyiszor felmentették. 1881 okt. a kormány rövid uton elfogatta őt a Dublinban a kilmainhami börtönbe záratta, de 1882 máj. szabadlábra helyezte őt, miután P. a bérbeadás kérdésében engedményeket tett. Érdemeinek elismeréséül az irek 1883-84-ben 40 000 fontot gyüjtöttek számára. Az 1885. választások alkalmából párthiveinek - parnelliták - száma 85-re emelkedett a parlamentben s a konzervativeket támogatta, ami által Gladstone bukását idézte elő. Ezentul mérvadó szerepet viselt a parlamentben s 1886. arra birta Gladstonet, hogy ez és a liberális párt tekintélyes része a P.-féle Home-Rule programmjának leglényegesebb pontjait, az ir parlamentet s Irországnak törvényhozói függetlenségét elfogadják. Midőn a kormány az Irországban elszaporodott politikai és agrárius gyilkosságok ügyében ellene is vádat emelt, s a gyilkosságokban való részvétellel vádolta (1888); ártatlansága kiderült, mivel a Timesben közölt s állítólag általa irt levelek egész sorozata csupa hamisítványnak bizonyult. (V. ö. Dicey, The Verdict; a tract on the political significance of the Report of the P. Commission, London 1890.) Azonban egy másik, 1890. ellene indított per veszélyesebb jellegü volt. A londoni esküdtszék ugyanis nov. 17. P.-t az ő meghitt barátjának, O'Shea ir kapitánynak feleségével való házasságtörés vétségében bűnösnek találván, elitélte. Mindazonáltal a nov. 25. megnyilt parlamentben az irek újból vezérüknek ismerték el őt, de az ir szabadelvüeknél ellene irányuló mozgalom volt észrevehető, Gladstone pedig egy nyilt levélben kijelentette, hogy P.-lel semmiféle érintkezésbe nem lép, sőt nem fáradozhat többé Irország érdekében, ha P. az ir párt vezérszerepét továbbra is megtartja. Erre az ir pártban rendkivül heves tárgyalások folytak, melyek végre dec. 8. teljes szakadásra vezettek; a számban nagyobb párt P.-t a vezérségről letette, aki mellett csak vagy 25 képviselő maradt meg. A felizgatott közvéleményt azzal csillapította le, hogy 1891. nőül vette O'Shea asszonyt.


Kezdőlap

˙