Partsch

József Ferenc Mária, német földrajzi iró, szül. 1851 jul. 4. Schreiberhauban (Szilézia), Boroszlóban tanult és u. o. lett a földrajznak 1876. rendkivüli, 1884. rendes tanára. Irodalmi működésének főbb termékei: Itineraria Africae veteris (Boroszló 1874); Die Darstellung Europas in dem geographischen Werke des Agrippa (u. o. 1875); Die Gletscher der Vorzeit in den Karpaten (1882); Physikalische Geographie von Griechenland (1885); Die Schutzgebiete des deutschen Reiches (Berlin 1893); Die Vergletscherung des Riesengebirges zur Eiszeit (Stuttgart 1894); Schlesien (I. köt. 1896).

Partszél

az a vonal, mely a szárazföld és a viz közti határt alkotja, l. Part.

Parttámasztó fal

l. Kőszekrény.

Parturiunt montes, nascitur ridiculus mus

(lat.) a. m. vajudnak a hegyek s nevetséges egér születik. Idézet Horatius Ars poeticajából (139). Akkor szokták mondani, mikor nagy előkészületek után valami csütörtököt mond.

Partus

(lat.) a. m. szülés.

Pártütés

l. Felségsértés.

Partvédelem

A tenger partja ellen intézett ellenséges működések, u. m. 1. körülzárás, 2. bombázás, 3. ostrom ellen való védelmi működés. Ezek mindenikénél más és más a támadás módja, tehát a védelem módjának is különfélének kell lennie. A szárazföldi oldalon is történhető körülzárás célja: a tengeri kereskedelmet megakasztani, vagy az ellenség hajóraját elszigetelni. A támadó hajóraj a parti lövegek határos tűzkörletén kivül helyezkedik el és magát jó őrszolgálattal, gyakori helyváltoztatással és torpedó-hálózattal biztosítja a támadások ellen. Ez ellen való védelemkor a marttüzérségnek és a támadó torpedóknak van a legfontosabb feladatuk. A marttüzérség rendeltetése a támadót lehetőleg távol tartani, a torpedóké pedig őt folytonosan nyugtalanítani és neki kárt okozni. A védő hajórajnak támadása a körülzárás megszüntetését célozza. A bombázás célja: a hadszergyárakat, intézeteket és kikötő hajókat szétrombolni és nem az erősítéseket. A bombázást tervszerület és lehetőleg éjjel kell, villamos világítás mellett, végrehajtani. A bombázás 6-10 ezer méterre történik, amikor a martlövegekkel való harc lehetőleg kerülendő. A kikötő a bombázás ellen a hajóknak és martütegsáncoknak nagy távolságokra való tüzelése által biztosíttatik. Ez alkalommal a kikötő elzárása, vizi aknák, torpedó-támadások és kirohanások is célszerüek. A tűzrendőri szolgálatra, a tűz elleni védelem szempontjából nagy gond fordítandó. Az ostrom célja ismeretes, csakhogy a parti erősítések ellen való o strom rövidebb ideig tart, mint a szárazföldi, mert a hajók lövegeinek nem lehet annyi lövőszere (lövegenkint 60-100 lövés), mint a szárazföldi lövegeknek. A hajólövegek csekély szabatosságuk miatt az újabbkori tengerparti erősítések ellen kevés hatásuak. Ennélfogva az ostrom csak nagyon ritkán és csak bizonyos körülmények között alkalmazható. Az ostrom elleni védelemnek célja és fő feladata: a hajóraj tüzelésétől támogatott erélyes lövegharc a martlövegekkel, a kikötőzárlat szigoru őrzése és az aknák idejekorán való felrobbantása.

Partvonal

l. Part.

Paru

az alsó Amazon baloldali mellékfolyója; a Tumuk-Hamak-hegységben Holland-Gujana és Brazilia határán ered és Almeirimnél torkollik. Sellői miatt alig hajózható.

Parulisz

(gör.), a foghús gyuladása, l. Epulisz.


Kezdőlap

˙