Pasithea

az Iliászban a charisok egyike.

Paska

(Pascasius), V. István udvari papja gyanánt kezdte nyilvános pályáját. 1280. már mint pozsonyi prépost első sorban és sikeresen működött azon, hogy IV. Lászlót kibékítse Fülöp fermói püspökkel és pápai követtel, amiért a királytól Szümcsét kapta jutalmul. Utóbb nyitrai püspök lett. Emőkei Pétert a püspökség több jószágának hamis oklevelek alapján történt elfoglalása miatt kiközösítette, de fel is oldotta 1295., midőn e javakat visszaadta. 1297. ő is résztvett a ferencrendiek pozsonyi templomának fölszentelésén.

Páska-ünnep

(héb. peszach, chag ha-peszach, az elkerülésnek ünnepe, v. chag ha-mazzôth, a kovásztalan kenyerének ünnepe), a bibliai történet szerint a zsidóktól az Egyiptomból való kivonulás emlékezetére megülendő ünnep, mely első nevét onnan nyerte, hogy a halál angyala, amely az egyiptombeliek első szülötteit elragadta, a zsidók házait elkerülte. A gabnaérés hónapjának (nizzám) 14-ik napjától kezdve 7 napig, a Palesztinán kivül lakó zsidóknál 8 napig tart. Jeruzsálemben ugy ünnepelték meg, a pentateuch törvényének megfelelőleg, hogy minden család az ünnep előestéjén egy hibátlan sült bárányt, amelyet a templomban kellett levágni, fogyasztott el. A hét, illetve nyolc napon át csak a kovásztalan kenyér élvezete volt megengedve, amely törvény a templom elpusztulása után is érvényben maradt. A jeruzsálemi templom fennállása idején az ünnepi szokásokhoz tartozott a hómer bemutatása is, amely abban állott, hogy az ünnep 2-ik napján megkezdték az aratást és a legelőször learatott gabonából egy hómert a templomban bemutattak oly módon, hogy a belőle készült lisztből egy maréknyit olajjal és tömjénnel az oltáron elégettek. Különösen erre a törvényre támaszkodik a bibliai tudósok azon föltevése, hogy a P. eredetileg természeti ünnep volt, amely az aratás kezdetével függött össze és csa később fűződtek hozzá olyan történeti emlékek, mint az Egyiptomból való kivonulás s ami vele egyértelmü, Izrael népének keletkezése. A zsidóságban később az ünnephez még más vallásos eszmék is fűződtek, amiről tanuságot tesz az Egyiptomból való kivonulásról szóló elbeszélések, zsoltárok és egyéb énekek gyüjteménye (pészach-hagáda) is, amely zsidó családoknál az ünnep előestéjén a mai napig használatban van.

Páskavita

v. husvéti vita, neve annak a viszálynak, mely a római és a kisázsiai egyházak között a husvét megünneplése körül a kereszténység első századaiban keletkezett és hosszu ideig tartott. Mig ugyanis a római egyház, apostoli rendelkezés alapján, a husvétot mindig vasárnap, és pedig az izraelita nizzám hó 14-ik napját követő vasárnapon ünnepelte, addig a kisázsiai egyházak, állítólag Szt. János evangelistától vett hagyományra hivatkozva, azt egyidejüleg az izraelitákkal ünnepelték, bármely napra esett is; azért quartodecimanusoknak is neveztettek. Számos zsinat tartatott ez ügyben, különösen a niceai (l. Husvét), mely azonban nem vette be határozatát a kánonok közé. Igy történt, hogy még sokáig különbözőképen ünnepelték a husvétot, mig végre Nagy Károly idejében helyreállott a teljes egység. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon (IX. 1121-25. és ott az idevágó irodalmat).

Paskievics

Iván Fedorovics, erivánszki gróf, varsói herceg, orosz tábornagy, szül. Poltavában, 1782 máj. 19., megh. Varsóban 1856 febr. 18. 1800. orosz katonai szolgálatba lépve 1810. vezérőrnagy, 1813. altábornagy lett s a következő három évben Franciaországban egy gránátos hadtest élére állíttatott. 1827. a persák ellen, 1828. a törökök ellen harcolt s Eriván ostromától nyerte az erivánszki díszjelzőt. 1831. a lengyel fölkelés ellen küldetett, melynek leverése után a lengyel királyság helytartója és varsói herceg címét nyerte. Kedvelt hadi rendszere, mely ugy a persák, mint a lengyelek ellen folytatott hadjárat alkalmával diadalra vezette, abban állott, hogy seregét folyton egy tömegben tartva haladt elő s közvetlen nyomában vitette a sereg élelmi szereit, ami által elkerülte serege megoszlását. Midőn az osztrák kormány a magyar szabadságharc leverése végett orosz segélyért folyamodott, Miklós cár 1849 ápr. 30. P.-t bizta meg e hadjárat vezetésével. E hadjáratnál is ama módszert követte, melyet előbbi hadjáratainál s mielőtt Magyarországba jött volna, Krakóban és Duklán emberei számára harminc napi s a lovak számára nyolc napi élelmet halmozott fel, hogy az orosz sereg élelmezését az osztrákoktól függetlenné tegye. A máj. 20-30-iki varsói megállapodások szerint, mely a két szövetséges (osztrák és orosz) császár között létre jött, jun. 17. kezdte meg hadműveletét három hadtestben 110 000 emberrel. A fő hadtest saját vezérleta alatt a Kárpátokon átkelve, Szepes és Sáros vármegyékbe vonult, egy más hadosztály a borgóprundi szorosnál, a harmadik a tömösi és törcsvári szorosnál tört be. Fő hadi szállását Bártfára tette és semmi vagy igen kevés ellenállásra talált seregét innen küldözte szét az országba az egyes lázadó fészkek, mint p. jul. 3. Debrecen megfenyítésére. Óriási seregének egyik tábornoka, Rüdiger előtt, melyet éhség, rossz táplálkozás és koleraszerü járvány Magyarországon nagyon megtizedelt, a magyar hadsereg vezére, Görgey előzetes tárgyalások után aug. 13. rakta le Világosnál a fegyvert, amiről P. igy tudósította uralkodóját: «Magyarország Felséged lábai előtt fekszik». 1854. dunai főparancsnok lett. Életrajzát orosz és francia nyelven Scserlatov herceg irta meg 4 kötetben (Szt.-Pétervár 1888-1894). V. ö. Rustow, Geschichte des ung. Insurrectionskrieges (II).

Paskievics

az ilyen nevü orosz tábornok után a tarokk kártyajáték egyik faját nevezték el. A játék négyes tarokk név alatt nálunk is nagyon ismeretes és kedvelt társas mulatság.

Paskillus

(pasquillus, ol. pasquillo a. m. gúnyoló, gyalázó irat, lat. libellus famosus, franc. pasquinade), oly irat (könyv, füzet, cikk stb.) esetleg képes ábrázolás, mely valakinek a nyilvánosság előtt való meghurcolására van szánva. Nevét ez irat egy római Pasquino nevü cipőfoltozótól vette, ki az akkori (XVI. században élt) állapotokat, különösen pedig a cirkusz dolgait gúnnyal ostorozta.

Paskó

Kristóf (székelyhídi). Régi biharvármegyei nemes családnak sarja, aki 1650-1670. az erdélyi fejedelmek udvarán több hivatalt viselt és egynehányszor a szultánnal is követségben járt. 1767. Bédli Pállal (l. o.) Teleki Mihály fondorkodásai elől Törökországba menekült. Birtokait elkobozták. Rövid idő multán titkon visszatért Magyarországba. Megh. Sárospatakon 1678. Műve: A nemes és régentén hires Erdély országának keserves és szomoru pusztításáról irt Siralom (h. n. 1663).

Pasmaklik

(török), a pasmak-ból származik, mely, egy ma már divatját mult lábbelit jelent. Átvitt értelemben a proféta bocskorát is (basmak-i serif) jelenti, melyet mint szent reliquiát őriznek. A P. voltakép papucspénzt jelentett, mely a szultánoknak járt ki és átvitten mind azt az összeget, melyet a szultánoknak szokás adni.

Pasman

Zara kerületi kapitánysághoz tartozó dalmát sziget a Zarai-csatorna előtt. A sziklás szigetnek legmagasabb pontja 290 m. Főhelye P., 809 lak.


Kezdőlap

˙