Porifera

(állat), l. Szivacsok.

Póris

a. m. borax (l. o.) Zay Mineralogiájában használja.

Poriszma

(gör.) a. m. szerzemény, keresmény. A régi görög matematikusok P.-n oly tételt értettek, amely valamely feladat megoldásával volt kiegészítendő. Proklus szerint P. az a tétel, hogy valamely adott kör középpontja megtalálható. Kiegészítését nyeri e tétel annak a feladatnak megoldásával, amely e kör középpontjának szerkesztését megköveteli. Eukleides 3 könyv P.-t irt. E mű elveszett és tartalmát csak Pappus kivonataiból ismerjük. Helyreállítását R. Simson kisérlette meg. Még megemlítendők Diophantus P.-i, amelyeknek tartalma számelméleti.

Porkamra

l. Malmok.

Porkoláb

régebben várparancsnok, jelenleg börtönőr. L. még Morkoláb.

Porlás

az a geologiai jelenség, amidőn a sziklák anyagának részecskéi - akár a viz mekanikai hatása, akár pedig a légbeliek hatása következtében - összetartásukban meglazulnak, szétporlanak, de anyagi összetételükben nem változnak meg. Igy p. a dolomit, a mészkő porlása adja a dolomithomokot, dolomitport, mészkőport, melyeknek az eredeti kőzettel tökéletesen ugyanaz az összetételük, csakhogy a részecskékben bennük lazán függnek össze. A P.-sal szemben áll a mállás (l. o.).

Pórlázadás

l. Parasztháboruk.

Porló szén

igy nevezik a vasöntő-műhelyekben azt a porrá tört vagy őrlött és zacskóba kötött faszenet, mellyel a minták beformázásakor a két vagy több darabból való formák felszinét beporozzák, hogy az érintkező homokrészek össze ne tapadjanak. - P.-nek nevezik azt az ásványi szenet is, mely a levegőn állva szétmállik.

Pormérő

l. Por.

Pósmustár

(növ., sásafű vagy zsázsa, rézsuka, néhol borsfű, borsika vagy borserejü fű, Lepidium Tourn.), keresztes virágu fű vagy félcserje, termete meg a levele különböző, virága apró, fürtös, fehér, táskája a tetején többnyire csorbított, rekesze egymagu, csappantyuja sajkaforma, a háta ékelt. Mintegy 100 faja az egész földkerekség mérsékelt és hideg tájain elszórva nő, hazánkban 8 faj terem. A L. Latifolium L. (borsos fű, szépítőfű, mert a paraszt nő a szeplőt vagy más arcfoltot dörzsöli vele, hogy szebb legyen), 6-12 dm. magas, levele tojásdad. A L. sativum L. (salátaforma) persiai, egynyári, kertbe gyakran vetik, csípős ízü és téli saláta lesz belőle. 3 cm. magasra nő, alsó levele szabálytalanul szárnyalt, a felső lándsás v. szálas. Azelőtt mind a kettő officionális volt (herba et semina nasturii hortensis). Csípős, éteres olaj, nyálkás magvában pedig 58% kövér olaj van.

A L. ruderale L. (büdösfű), oly erős szagu, hogy állítólag a féreg a lakásból menekülne tőle. A L. sativum pirosbarna magva nagyon gyorsan, 2-3 nap mulva csirázik, azért hogy télen a szobában, némi zöldség legyen, boros üvegre csavart nedves kócba v. nedves mosdószivacsra vetik.


Kezdőlap

˙