Poruba

(Kis-, Porubka), kisközség Liptó vármegye liptóújvári j.-ban, (1891) 1497 tót lak.

Porubszky

József (porubai), egyházjogi iró, egri apát-kanonok, szül. Eperjesen (Sáros) 1811 febr. 3. Iskoláit Eperjesen, Debrecenben, Kassán, a teologiát Egerben végezte. Pappá szentelték 1832. Több helyen volt káplán. 1837. bölcsészeti doktor, 1839. az egri szemináriumban bölcsészettanár és tanulmányi felügyelő, 1841. egyházjogi doktor, 1843. liceumi, 1845. egyházjogi és egyháztörténelmi tanár, mint ilyen 1850. kispréposti káplán, 1854. fő szentszéki ülnök és házasságvédő, 1870. egri kanonok és 1878, címzetes apát. Önálló művei: Dissertatio de independentia potestatis ecclesiasticae ab imperio civili (Eger 1841); Jus ecclesiasticum catholicorum singulari ad Imperium et cum primis Hungariam attentione (u. o. 1853, az összes magyar papnevelőkben tankönyvül használtatott, 2. kiad. 1858-59); Katolikus egyházjogtan (u. o. 1863); Az egri megye főpásztorainak különös jogairól, kiváltságairól és különféle kitüntetéseiről; Értekezés a polgári házasságról (u. o. 1868); A királyi tetszvény (u. o. 1869); Eltörlendők-e a zárdák és ezekhez hasonló intézetek? (u. o. 1876); A magyarországi kat. püspökségek, káptalanok, plébániák, zárdák s egyházi intézetek javainak jogi jellege és alanya (u. o. 1871). Ezenkivül több értekezés az Egri Egyházmegyei Közlönyben és a Magyar Sionban. V. ö. Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren.

Porumbák

1. Alsó-P., kisközség Fogaras vármegye alsó-árpási j.-ban, (1891) 1422 oláh lak., vasúti állomással, Posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Felső-P., kisközség u. o., (1891) 2046 oláh és német lak., jelentékeny állami üveggyára van.

Porus

l. Bőr.

Porüszög

l. Gabonaüszög.

Porva

(állat), l. Szalonnabogár.

Porzó

Agai Adolf (l. o.) egyik álneve.

Porzó

különféle anyagból készített por, mellyel a nedves irást behintik, hogy ne mázolódjék; leggyakrabban használt P. a fehér és sárga finom homok, melyet homokkövekről kaparnak le, azután megszitálják. Néha a homokot meg is festik kék vagy zöld szinre. A tarka P. tarka üvegporból áll. Van arany- és ezüstszinü P., mely különféle csillámfajokból készül, melyet fémrészecskékkel vegyítenek. - P. a növénytanban, l. Himek.

Porzsolt

-család, a Székelyföldön, különösen Sepsi székben elterjedt régi, törzsökös székely család, melynek tagjai e század elejéig a régi irás szerint Porsolt-nak irták magukat s melynek egyik ága barátosi előnévvel 1634. Rákóczi Györgytől nemességet nyert. Ebből az ágból származott P. Benjamin gazdasági iró, szül. Fótoson 1816., megh. 1865. Az enyedi ref. kollegiumban a jogi és teologiai tanfolyam bevégzése után a keszthelyi gazdasági iskolán oklevelet szerzett, gróf Batthyány Kázmér kisbéri- és később állami és magán uradalmaknál mint jeles gazdatiszt működött. Számos mezőgazdasági munkát irt. Neje Vondrinszky Anna Mária, a lengyel forradalom alatt menekült Voerinszky lengyel hercegi ágból, atyja gróf Batthyány Kázmér kisbéri uradalmában jószágkormányzó volt. Hét fiuk anyjától örökölte a sportszenvedélyeit, ki már leány korában kitünő vadásznő és lovasnő volt. Fiaik: P. gyula, sportiró, id. nyug. miniszteri titkár, köz- és váltóügyvéd, a Magyar jelszó-Egylet elnöke, szül. 1848. Az angol altetikának meghonosítása körül szerzett érdemeket, mint a Magyar Atletikai Klubnak több éven át titkárja és legelső versenyének győztese. A szegedi árviz alkalmával számos emberéletet mentett meg bátorságával, miért királyi elismerésben részesült. A sport- és napilapokban Jules név alatt ir cikkeket. - P. Lajos, iró, szül. 1850., igazságügyminisztériumi segédhivatali igazgató. Irta a Magyar labdajátékok könyvét, a Tornázás kézikönyvét és a Tornakártyákat. Külföldre ható hirt szerzett 1875. végzett versenygyaloglásával, mikor Budapestről Balatonfüredre (18 osztr. mérföld) 22 óra alatt ért be elsőnek. - P. Dénes, m. kir. államvasuti főellenőr, szül. 1852. Testvérjeivel együtt ő is kitünő lövő és vívó. - P. Béni, szül. Bakony-Tamásiban 1853 aug. 9. Középiskoláit a budapesti és nagy-kőrösi református főgimnáziumban végezte és később a jogot a budapesti egyetemen hallgatta. Jelenleg a földmívelésügyi minisztériumban hivatalnok. E lexikon számára a játékokra vonatkozó cikkeket irta. - P. Ernő, műépítész, szül. 1854., a budapesti törvényszék, pestmegyei árvaszék, a magyar jelzáloghitelbank hites szakértője. A Magyar Atletikai Klubnak első bajnoka lett 1876., a két angol mérföldes versenyben háromszor győzvén. - P. Jenő., iró, szül. 1856. Fővárosi felső kereskedelmi iskolai tanár, a Herkules testgyakorlati lap szerkesztője, a Fővárosi Lapok belső dolgozótársa. Tanügyi és sportcikkeken kivül irta a Korcsolyázás kézikönyvét. E lexikon sportcikkeit irja. - P. Kálmán, publicista, szül. Ludason (Heves) 1860. Középiskoláit Budapesten és Kecskeméten s az egyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte. Irói pályáját 1876. kezdte meg, irodalomtörténeti, képzőművészeti, közoktatásügyi s általában kulturpolitikai cikkeket irt az összes lapokba. Szépirodalmi munkásságát elbeszélésekkel és versekkel kezdte, 1881. a budapesti nemzeti szinházban került szinre A párbaj címü egy felvonásos szinműve; 1883. Szerencsétlen furulyások cím alatt egy kötet elbeszélés; 1886. Viharos élet címmel a második és 1887. Fürdői emlékek és Sport és szerelem cím alatt a harmadik és negyedik kötet elbeszélés; s később Az irodában címü monolog. Elbeszélései német fordításban is megjelentek s egy kötet novellája, Amor im Bade Berlinben, másik kötete Sport und Liebe cím alatt Lipcsében jelent meg. Publicisztikai működését számos kulturpolitikai akció megindításával tette eredményessé. A testi nevelés reformjának egész programmját ő állította össze s ennek propagálására 1884. testvérével, P. Jenővel Herkules címü szaklapot alapított s 1886. Testgyakorlati oktatás rendszere c. alatt könyvet adott ki. Ugyane célból szervezte az országos sportbizottságot. A muzeumok, könyvtárak és képtárak szaporítása érdekében létrehozta az országos muzeum- és könyvtárbizottságot, valamint a fővárosi muzeum- és könyvtáregyletet. Széll Kálmán társaságában megteremtette a dunántúli közművelődési egyesületet, melynek ma is főtitkára, az országos muzeum- és könyvtárbizottságának pedig előadó titkára. 1894. átvette a Fővárosi Lapok szerkesztését s abból politikai napilapot csinált. 1896 végén a lap tulajdonába is átment. Felesége P. Lukács Juliska drámai szinésznő, szül. Szitányban. Az országos szinművészeti akadémia elvégzése után a budapesti népszinházhoz szerződött első drámai szinésznőnek, melynek ma is tagja. Jelentősebb szinpadi sikereit a Magdolna, Fedora, Bagdadi hercegné, Betyár kendője, Falu rossza, Becsület, Sodoma pusztulása, Cigány, Szökött katona, Madame sans gęne és Bubos pacsirta címü darabokban aratta. 1891. ment nőül P. Kálmánhoz.

Pósa

Lajos, lirai költő, szül. Radnóton (Gömör) 1850. ápr. 9. egyszerü reform. földmívelő szülőktől, akik a szépeszü fiut szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat alsóbb osztályát Timaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcsészeti karán tanári pályára készült s a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba irogatással tartotta fenn magát s ekkor ismerkedett meg vele a közönség. Öröme, vigasztalása a költészet volt s minden küzdelme közt is egyike ama keveseknek a költészet terén, kik annyira csüngtek rajta, hogy ifjuságát annak áldozta. Sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályát is. Volt kisegítő tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosiban meg a józsefvárosiban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig minden áron költő akart lenne s ugy vélte, hogy ha tanár lesz, az elvonja a költészettől. Felhagyott a kenyérpályával, folyton irt és sikereit jórészt e kitartásának köszönheti. Majdnem kivétel nélkül minden napi-, hetilapba és folyóiratba irt, a fővárosiakon kivül számos vidékibe is. Tevékenysége, könnyü leleménye, üde és naiv érzelmessége, melyet némi humor szinez, sok jó barátot szerzett muzsájának s mikor az első kötet Költemények megjelentek (1878), az újabb költői nemzedék jelesebb tagjai közé kezdték számítani. 1881. Szegedre ment Mikszáth Kálmán utódjául a Szegedi Napló munkatársának. A Szegeden költött nyolc évre esik irói működésének javarésze. Költői egyénisége ott bontakozott ki, a szerkesztő Enyedi Lukács meleg batárságának és az ottani nép és társadalom szellemének hatása alatt. Ott irta legtöbb és legszebb dalát, ott irta balladáit, az Apró történeteket (1883) s ott fogamzott meg lelkében és vált valósággá a gyermekköltészet művelésének eszméje is. 1883. vissza akart költözni a fővárosba, de a szegedi társadalom nem bocsátotta el a közkedveltségben álló költőt, hanem oda hatott, hogy a szegedi állandó szinház titkárává szerződtessék. E minőségben működött még Szegeden 1889 végéig, amikor mint már országszerte ismert gyemekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül hivta meg Budapestre. Szegeden aranytollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből nagy szabásu albumot nyujtottak át neki s a város intelligenciája búcsuünnepet rendezett tiszteletére. Azóta Budapesten működik mint az Én Újságom c. gyermeklap szerkesztője s a gyermekköltészet mellett újabban kiválóan a hazafias lirát műveli, nevezetesebb politikai események alkalmával gyakran adván erélyes kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemü költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el legújabban és kötelezték magukat okiratilag a gyorokménesi szőllőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896. külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy irói estélyen, az u. n. Pása-asztalnál. P. nőtlen ember, kinek családi érzését az anyja iránti ritka gyöngéd szeretet meríti ki. Igen jól érzi magát iró barátai, kivált a fiatalabbak közt, kik gyermekien jó és vidám lelkéért nagyon szeretik; rendes vacsoráló helye, a Pósa-asztal, a budapesti irók és hirlapirók egy része közt társadalmi kapocs gyanánt szolgál. Költészetének fő irányai: 1. A dalköltészet, melyet nemzeti szellemben és ritmusban a népdalok egyszerü stiljában művel; a zenészek szivesen zenésítik meg dalait s ezek közül sok átment a nép ajkára. Mintegy 800 dalt irt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza; annyi népdalt egy műköltőnk sem irt, mint P. 2. Az apró történetek, melyek 2-3-4 strófában drámai képeket adnak az életből, egy-egy sugárral megvilágítva. 3. A yermekköltészet terén kifejtett működése talán a legfontosabb és leggazdagabb, sőt mondhatni, a maga nemében korszakalkotó; rendkivül sokat tett az idegenből fordított a azért nem magyaros szellemü, vagy nem költőktől szerzett a azért száraz gyermekversek és verses könyvek kiszorítására. Legfőbb vezetője ebben is a magyarosság volt s érzésének és képzeletének jóságos és naiv alapja. Ebbeli működését méltán missziónak tekinti s a kisdedvilág magyarosítására nemzetiségi iskolákban is jótékonyan hatott. Az újabb olvasókönyvek általán az ő verseiből táplálkoznak s verseit a kisdedóvók és elemi iskolák ma már nem nélkülözetik. 4. Jelentékeny szerep jut költészetében az anyakultusznak is, amiben nemcsak természetes nemes érzéseit követi, hanem a legnagyobb magyar lirikus hagyományát is folytatja. 5. Újabban kivált a hazafias költészethez fordult, amivel meglehetős ellentétben van az ifjabb költők nagy részének divatával, akik csak a szerelmet tartják modern lirai tárgykörnek; erős hittel a hazafiasérzés költői jogosultságában föltette, hogy a közélet minden hazafias mozzanatát megragadja, s tényleg a közönség egy téren sem méltatta jobban költészetét, mint éppen ez irányban. Általában legfőbb érdeme a gyermekköltészet megalapítása, melynek művelésében az irók nagy részét szintén bevonta, s egész működésével a magyar költészetnek e század közepén megalapított nemzeti irányát híven segített ellenséges áramlatok közt is fentartani s új és új részletekre nézve megvalósítani; igy bővebben kiaknázta s a maga kedves egyéniségével felfrissítette a honszeretetet, a fiúi szeret, a népszeretet és gyermekköltészet motivumait. Művei: Költemények (Budapest 1878); Újabb költemények (u. o. 1881); Pósa L. költeményei (Szeged 1883); Dalok, regék az ifjúság számára (u. o. 1884., Jankó János rajzaival); Dalaim (u. o. 1884); Gyermekversek (u. o. 1884); Tiz év alatt (u. o. 1886); Kis bokréta (Budapest 1885); Aranykert (u. o. 1886); Kis aranykert (1887); Virághullás (Szeged 1887); Ibolya (u. o. 1887); Négy mese a gyermekifjuság számára (u. i. 1887); Daloskönyv (u. o. 1887); Népdalok (u. o. 1887); ABC (Budapest 1888); Aranytollu madár nótái (u. o. 1888); Pillangók (u. o. 1888); Rózsabokor (u. o. 1891); Gyermekkert (1890); Aranynapok (1891); Tündérórák (1891); Apró emberek könyve; Pósa bácsi arany ábécéje; Csingilingi; Nagymama-mesék; Nagyapó meséskönyve; Pósa bácsi meséskönyve; Reggeltől estvélig; Filléres könyvtár (25 kötetke); Világszép nádszálkisasszony; Virágok; Állatok könyve; madarak könyve; Virágok könyve; Imádságok; Jó barát; Cziniczini; Arany napsugár; Gyermekek szinháza (10 kötetke); Gyermekek naptára (1890-től 7 kötetke); Buzogány Sebestyén (monolog); A rózsatolvaj. Kiss Áronnal, Luttenberger Ágosttal és Péterffy Sándorral együtt szerkesztett a kisdedóvók számára Daloskönyvet, Verseskönyvet és Meséskönyvet. - Szerkesztés: Az Én Újságom, 1890-től, 13 köt.


Kezdőlap

˙