Râmban

l. Maimonides.

Rambaud

(ejtsd: rańbó) Alfréd Miklós, francia történetiró és politikus, szül. Besançonban 1842 jul. 2. Tanulmányait befejezésével 1864. a nancyi liceumban kapott tanári állást. Innét nemsokára a bourgesi, majd a kolmari Liceumhoz helyezték át, 1868. pedig az École des hautes études iskolán repetitor lett. 1871. történeti tanár lett Caenben, 1875 óta pedig Nancyban működött ily minőségben. 1879. Ferry behivta a közoktatásügyi minisztériumba s 1882. tanárnak nevezte ki az egyetemhez. A német egyetemi tanítási módszert és a német főiskolákat alaposan ismeri és több tanulmányi utat tett a külföldön. Mint képviselő a mérsékelt köztársaság hive. 1896 ápr. 29. a Mélinekabinetben a közoktatásügyi tárcát vállalta el. Művei: L'empire grec au -. siecle, Constantin Porphyrogénete (Páris 1870, pályamunka); La domination française en Allemagne (1873-74, 2 köt.); La Russie épique (1876); Français et Russes, Moscou et Sévastopol (1877, magyarra fordította Lauko Albert, Budapest, 2. köt., az akadémia kiadásában); Histoire de la civilisation française (1885-87, 2 köt.); Lavisse társaságában kiadja továbbá a L'histoire générale címü világtörténete, melyből mostanig 8 köt. került a könyvpiacra. Ebben ahzánk történetét főkép Saissy irja. Legújabb munkájában: Russes et Prusiens a 7 éves háborut tárgyalja (Páris 1896).

Rambeeli puszta

l. Gadebusch.

Ramberg

Ármin, báró, lovassági tábornok, szül. Bécsben 1820 nov. 24.; fia az 1855. Bécsben elhunyt R. György altábornagynak, ki mint a Mária Terézia-rend lovagja osztrák bárói rangot nyert. R. 1841. mint hadapród a 6. dragonyos ezredben kezdte katonai pályáját s fokozatosan emelkedve 1874. altábornaggyá s 1881 okt. 31. lovassági tábornokká neveztetett ki. Philippovics báró táborszernagy nyugdíjazása után pedig Horvátország, Szlavonia és Dalmátország főhadparancsnokságával bizták meg. 1849. Magyarországban harcolt a honvédsereg ellen; érdemeiért a katonatiszti hadi érdemkeresztet kapta. 1866 jun. 28. a skalitzi ütközetben vett részt, mely napon a porosz «kék» dragonyos ezredet majdnem megsemmisített. A königgrätzi csatában a V. vértesezredet vezényelte. 1866 után tevékeny részt vett az Edelsheim-Gyulai báró által megkezdett nagy lovassági reformokban s az e téren kifejtett eredményes működése jutalmául a Lipótrend nagykeresztjével tüntették ki. Miután Pozsonyban működött hosszabb ideig mint hadparancsnok, 1883 szept. az akkori horvát zavarságok idején a király biztos minőségében Zágrábba küldötte, hol a közrendet helyreállította. 1889. betegség miatt saját kérelmére szabadságolták.

Rambervillers

(ejtsd: rańberviller), város Vosges francia départementban, Epinaltól ÉK-re, a Mortagne és vasút mellett, (1891) 5735 lak., kohókkal, papiros-, faience-, bőr- és sörgyártással, régi erődítmények maradványaival, XV. sz.-beli templommal, 1581-ből való városházzal. 1552. Metz püspökséggel került Franciaországhoz.

Rambla

La, az ugyanily nevü járás székhelye Cordóba spanyol tartományban, a boráról ismeretes Campańán, (1887) 6197 lak., gyapjutakarókészítéssel, bor-, olajkereskedéssel.

Rambla

(spanyol), folyamágy, melyben csak esős időben van viz, tehát egy jelentése az észak-afrikai ued, vad, vadi szókkal. Spanyolországban több ily folyamágyat szép utcává alakítottak át, igy p. Barcelonában, Tarragonában.

Rambouillet

(ejtsd: rańujé), az ugyanily nevü járás székhelye Seine-et-Oise francia départamentban, vasút mellett, (1891) 5897 lak., rövidáru., órarugó-készítéssel; fa-, gyapju-. gabona- és borkereskedéssel; a nemzet tulajdonát tevő világhirü juhászattal és juhásziskolával; szinházzal, nyilvános könyvtárral és többféle iskolával. A szabálytalan alaku, óriási gót toronnyal ellátott kastélyban 1547. halt meg I. Ferenc és 1830-ban mondott le a trónról X. Károly; a kastélyt, amely most katonai nevelőintézet, 1200 ha. nagyságu park veszi körül, amelyet Le-Nôtre készített és amelyet Páris környékén a legszebbnek tartanak. A juhászatot XIV. Lajos alapította. A III. köztársaság alapítása óta a köztársaság elnökei itt tartják vadászataikat.

Rambouillet

marquise, l. Francia irodalom (VII. köt. 508. old.).

Rambouillet-juh

a merinójuhnak Franciaországban előállított fésüs fajtája, mely az ilyen nevü kincstári uradalomtól kapta nevét. Az állatok mintegy 60 kg. nehezek, jó testalkatuak, gyapjuval igen be vannak nőve, de a gyapju kevésbbé finom és nem nagyon tömött. A finom merinógyapju árának hanyatlásakor sok R.-ot hoztak Magyarországba.


Kezdőlap

˙