Rudolfswert

(Neustadtl, Novomesto), az ugyanily nevü krajnai kerületi kapitányság székhelye a Gurk és vasút mellett, (1890) 1969 szlovén lak., plébánia-templommal, amelyben értékes festmények és síremlékek láthatók. Közelében van Töplitz (l. o.) fürdő.

Rudolf-tó

(Basszo Narok), tó az egyenlítőalji Afrikában, Abissziniától D-re, az É. sz. 2° 16´ és 4° 17´ meg a K. h. 35° 20´ alatt, 472 m.-nyi magasban, 7900 km2 területtel. A Tanganyikához hasonló alaku, hosszukás tóban több kopár, meredek partu sziget van. D-en sziklás, kopár partok fogják körül, amelyek É-on laposakká és homokosakká válnak. É. felől a Nianamm ömlik belé, amelyről jelenleg azt hiszik, hogy az Omo alsó folyása; ez utóbbi tehát nem tekinthető a Jud forrásfolyójának. A tavat Teleki gróf 1888 márc. 6-án fedezte föl. V. ö. Teleki-Höhnel, A R.- és Stefánia-tavakhoz (Budapest 1892).

Rudolf trónörökös földje

a Ferenc-József-föld nevü É-i sarkvidéki szigetcsoport egyik szigete az É. sz. 82° alatt; Dél-Ausztriához tartozik. A Wilczek-földtől a Rawlinson-sund választja el. Payer 1873-iki expediciójának ez volt a legészakibb pontja.

Rudolphi

Károly Asmund, svéd eredetü zoologus, szül. Stockholmban 1771., megh. Berlinben 1832. mint az állattan egyetemi tanára. Különösen a belső élősdi férgek tanulmányozásával foglalkozott.

Rudolphia

Willd. (növ.), l. Butea.

Rudolstadt

Schwarzburg-Rudolstadt német fejedelemség székes fővárosa, erdős magaslatok közt, a Saale és vasút mellett, (1890) 11 398 lak., műlakatos- és asztalosgyárral, játékkő-készítéssel, porcellán-, pianino-, cementgyártással és illatszerkészítéssel; a XIII. sz.-beli városi templommal, a fejedelmi család temetkező helyével, amelyben néhány művészi síremlék is látható; korai gót katolikus templommal. Egyéb jelentékenyebb épületek: a város fölött álló Heidecksburg, a fejedelmi kastély pompás ünneplő teremmel, festmény- és gipszöntvény-gyüjteménnyel és könyvtárral; a Ludwigsburg, egy másik fejedelmi kastély szép természetrajzi gyüjteménnyel; a kormánypalota nyilvános könyvtárral (65 000 kötet); a Rudolsbad, olasz renaissance-épület freskókkal és parkkal. Az egyéb kulturális intézmények a közép- és népiskolákon kivül a kereskedelmi, zene-, katonai előkészítő- és háztartási iskola. R. 800. Hersford kolostoré, 1227. az orlamündei grófoké volt és a XIV. sz. óta a schwarzburg-blankenburgi grófoké. 1571 óta főváros. V. ö. Neuer Touristenführer v. R., Blankenburg u. Saalfeld (1888).

Rudopolje

község Lika-Krbava vármegye gracaci járásában, (1891) 1338 horvát-szerb lakossal.

Rudorff

Adolf Ágost Frigyes, német jogtudós, szül. Mellringenben (Hannover) 1803 márc. 21., megh. Berlinben 1873 febr. 14-én. 1829. rendkivüli és 1833. rendes tanár lett Berlinben. Művei: Das Recht der Vormundschaft (Berlin 1832-34, 3 kötet, fő műve); Römische Rechtsgeschichte (Lipcse 1857-59, 2 köt.); Friedrich Karl von Savigny (Weimar 1862) stb. Ő alapította a Zeitschrift für Rechtsgeschichtetés kiadta a Zeitschrift für geschichtliche Rechtswissenschaftot.

Rudra

a védák mitologiájában a pusztító vihar istene. Vérszinü szörnyalaknak képzelték, kitől minden nyavalya, betegség származik. R. nemcsak ölni tud, hanem gyógyítani is, ugy hogy ő hozzá imádkoztak a betegek a gyógyulásért. Nejével Rudráni-val a vad őserdők és hegyek közt lakik. Fiai és segédei a marutok (l. o.). A brahmanizmus későbbi fejlődésében tulajdonságainak nagy részét Siva istenre ruházták. V. ö. Oldenberg, Die Religion des Veda (Berlin 1893).

Rúdugrás

tornászati gyakorlat, különösen már haladottabbak számára. A R.-hoz szükséges szer a 2,50-3 m. hosszuságu, simára gyalult, könnyen átmarkolható fenyőrúd, alsó vége a letűzhetés végett ki van hegyezve; további segédszerek a R.-nál az ugródeszka a pontos elugrás céljából és az ugró magas mérce, amelynek ugy kell szerkesztve lenni, hogy a magassági vonalat jelző pálca a legcsekélyebb érintésre leessék, nehogy az ugró beleakadjon. A R. jobb vagy bal láb elugrással történik, a jobb lábbal történő elugráskor a jobb kéz alul alsó fogással és hajlított karral, a bal kéz felül, a szintén alsó fogással, de kinyujtott karral nyugszik a rúdon; az elugrás pillanatában a jobb kar feltolja a testet, a bal kar flehúzza s az egész test balra félfordulatot végez, mikorra az ugrás befejeztetett; a bal lábbal való elugrásnál a bal kéz van alul s a jobb kéz fent s a test jobbra tesz félfordulatot. A R. nagy mértékben testképző s e mellett mutatós tornagyakorlat.


Kezdőlap

˙