Rueda

Lope de, spanyol drámairó, szül. Sevillában, megh. Córdobában 1567. Eleinte aranyműves volt, később szinész lett. Irt négy vígjátékot, két pásztori beszélgetést és tizenkét pasót (a nagyobb darabok előtt vagy a felvonásközökben játszott kis darabok az alsóbb néposztály életéből véve). A spanyol népszinműnek ő a megalapítója. Szinműveit barátja Timoneda János adta ki (Valencia 1567, Sevilla 1576, mjd Logrono 1588). Némely darabjai Böhl de Faber Teatro antiguo espanol (Hamburg 1832) és Ochoa Jenő, Tesoro del teatro espanol (Páris 1840) és a Biblioteca de autores espanoles c. gyüjteményben (2 köt.) jelentek meg.

Rueil

(ejtsd: riiej), francia város Seine-et-Oise départementban, Versailles arrondissementban, nem messze balra a Szajnától. Van kastélya parkkal, szép temploma Jozefin császárnő s leánya, Hortense királynő sírjaival. (1891) 9364 lakossal. Közel van hozzá Malmaison vára.

Ruellia

L. (növ., Aubletia Neck.), az akantuszfélék virága, több mint 80 faját más újabb génuszokra választották. A R. formosa Andr. (R. elegans Poir.) braziliai, nagy skarlátpiros virágu, egyike a legszebb kerti virágoknak. A R. pavalis Roxb. Ny.-indiai; magvából keményítőt szereznek. A R. comosa Wall. asszami, leveléből indigó lesz.

Ruepp.

latin állatnevek után Rüppel Eduárd (l. o.) nevének rövidítése.

Rue Warren

l. De la Rue.

Rufach

(Rouffach, a római Rubeacum), német város és kantoni főhely Felső-Elzászban, Gebweiler járásban, a Wasgau hegység mellett. Van gót kat. temploma, magasabb gazdasági iskolája, gazdasági kisérleti állomása, szőllőtermelése, (1890) 3225 lak.

Ruffec

(ejtsd: rüffek), az ugyanily nevü járás székhelye Charente francia départementban, a Charente jobb partján, vasút mellett, (1891) 3527 lak., vaskohókkal, sörgyártással és bőrcserzéssel, ismeretesek a szarvasgomba-pástétomai.

Ruffini

János Domokos, ev. szuperintendens szül. Trencsénben 1719., megh. Dobsinán 1791 jun. 10. Tanulmányait Trencsénben, Pozsonyban, Győrben, Eperjesen s 1743-44. a vittenbergai egyetemen végezte. Külföldről hazájába visszatérvén, Darócon, majd két évig Héthárson (Sáros) lelkészkedett. Héthársról a katolikusoktól 1748 márc. 15. elűzetvén, szept. 17. Ochtinára, majd öt év mulva Dobsinára költözött. 1767. a gömöri esperesség főesperesévé választotta, 1779 jul.-ban pedig szuperintendenssé választatott. Mint szuperintendens különösen egyházszervező munkájával tünt ki. Irodalmi munkásságáról forrásaink nem értesítenek. V. ö. Hörk József, Az ev. Tisza-ker. püspökei (szuperintendensek, Kassa 1888); u. a., A sároszempl. ev. esperesség története (u. o. 1885).

Ruffo

Fabricius, bibornok és nápolyi érseki helynök, szül. Nápolyban 1744 szept. 16., megh. u. o. 1827 dec. 13. Bibornok lett 1794. Fő okozója volt az 1799-iki calabriai fölkelésnek, mely a parthenopei (nápolyi) köztársaságot öt hónapi fennállása után megbuktatta.

Rufiasz

peloponnezusi folyó, l. Alpheios.


Kezdőlap

˙