Rupia

(rhypia). Ha a bőrön egy fekélyesedő, genyedési folyamat van, amely egy pontból kiindulva, meglehetős gyorsan terjed a periferia felé, ugy a beszáradt váladék sajátságos kúpalaku, rétegzetes pörköket mutat, amelyek legmagasabb központi része a legrégibb; az ilyen pörkökkel fedett fekélyeket nevezzük R.-nak. Legjellegzetesebb a szifilis folyamán és pedig rendesen annak korai stádiumában fellépő R., mely rendesen a bántalom súlyosságát mutatja.

Rupifragus

(lat.) a. m. szirttörő, l. Kőrontófű.

Rupp.

latin növénynév után Ruppius Henrik Bernát neve. Szül. Giessenben 1689., meghalt Jenában 1719. (Flora Jenensis 1718, 1726, 1745.)

Rupp

1. Jakab (nyílhegyi), magyar érmész, szül. Budán 1800 ápr. 13., megh. 1879. A gimnáziumot Vácon és Budán, a jogot Pozsonyban és Pesten végezte. A joggyakorlatot Pest vármegyénél, majd a kir. jogügyek igazgatóságánál töltötte ki. 1821. a magyar udvari kamara levéltárához került. 1858-ban első osztályu lajstromozónak lépett elő. 1861. nyugalomba vonult. Fő műve: Numi Hungariae c. 2 kötetes munkája, mely Magyarország ekkorig ismeretes pénzei címen Érdy-Luczenbacher János fordításában jelent meg magyarul 1842-ben és 1846-ban. Más nevezetesebb műve: Budapest és környékének helyrajzi története (Akadémia 1868).

2. R. Kornél, tanár és iró, szül. Ercsiben 1865 máj. 25. Középiskolai tanulmányait Pécsen végezte. A budapesti egyetemen 1883 óta jogot, teologiát és filozofiát tanult. 1885. a premontrei rendbe lépett. 1888. szombathelyi, 1889. keszthelyi főgimnáziumi tanár, 1891 óta ismét a szombathelyi főgimnázium tanára. Oklevelet s doktori diplomát 1891. szerzett s külföldön nagyobb utazásokat tett. 1893. a premontrei rendből kilépett s 1894 óta a budapesti ref. főgimnázium tanára. Esztétikai és irodalomtörténeti értekezéseken, ismertetéseken, tárcákon és költeményeken kivül irt önálló művei: A modern költészet és az újabb nemzedék (Szombathely 1887); A magyar Mária-himnuszok (Keszthely 1890); Ovidius és Gyöngyösi (Budapest 1891); Gyöngyösi és Listius (Beöthy Képes irodalomtörténetében); Komjáti és Erasmus (1895). Újabb időben a XVI. sz. vallási irodalmára vonatkozó számos szakdolgozata jelent meg folyóiratokban.

3. R. Zsigmond, R. Jakab fia, szül. Budán 1838-ban. Jogi tanulmányai elvégzése után törvényszéki biró lett és mint ilyen kiváló szerepet játszott a közjegyzői intézmény behozatalának előkészítésében és a közjegyzőkről szóló törvény megalkotásában. Ez intézmény tanulmányozására a kormánytól küldetett ki. A közjegyzői törvényről magyarázatot adott ki és e törvény életbeléptetése után mindjárt az elsők között, közjegyzővé neveztetett ki, mely tisztségét még most is viseli és mint a székes-főváros törvényhatósági bizottságának tagja, a főváros, de különösen a II. kerület érdekeinek előmozdításában tevékeny szerepet játszik.

Rupp

Gyula Ágost Lipót, a német szabad egyházközségek első alapítója és vezére, szül. 1809 aug. 13., megh. Königsbergben 1884 jul. 11. Egy ideig gimnáziumi tanár volt, majd prédikátor lett. Az Athanasius-i hitvallás ellen 1845. kibocsátott nyilatkozata miatt állásától elmozdították. 1841 jan. 19. barátjaival egy szabad protestáns községet alapított, aztán a szászországi protestáns barátokkal egyesült. A szabad vallási eszme érdekébne irta műveit is: Von der Freiheit, ein Zeugnis für das Evangelium vom Standpunkt des prot. Dissidententums (Lipcse 1856, 2 rész); Das Sektenwesen und die freie Gemeinde (Königsberg 1859). Volt képviselő is és egy Religiöse Reform c. lapot is adott ki.

Rupr.

v. Rpr., latin növénynév után Ruprecht Ferenc J. nevének rövidítése. Szül. Prágában 1814., megh. Szt.-Pétervárott mint a herbarium őre 1870. Beutazta a Kaukázust. (Agrostographia, Bambuseae, Flora Caucasi, Flora Ingrica.)

Ruprecht

a német mitologia alakja, eredetileg démoni szellem, később, a kereszténység terjedésével, mind több emberi vonással fölruházva. Szolga képében lép fel mint a gyermekeknek jóindulatu barátja, különösen a Jul ünnepe (l. o.) táján. Sokban hasonlít a mi mikulásunkhoz.

Ruprecht

szent, l. Rupertus.

Ruprecht

1. Klem (a latin clemens a. m. kegyelmes, jóságos szótól), német király, II. Ruprecht pfalzi választó-fejedelem legidősebb fia, szül. 1352 máj. 5., megh. Landskron várában (Oppenheim mellett) 1410 máj. 18. Atyját 1398. követte a választófejedelemségben. Vencel helyébe királynak választották és Kölnben 1401 jan. 6. meg is koronázták. Ekkor aztán Olaszországba indult, hogy ott Galeazzót Milano hercegét legyőzze és magát a pápa által megkoronáztassa. Célját azonban pénzhiány miatt nem érte el, sőt a milanói herceg okt. 21. Brescia mellett csekély hadát meg is verte. 1405. még azok a fejedelmek is elpártoltak tőle, akik a királyválasztás alkalmával reá szavaztak. Az egyházi szakadásnak sem tudta elejét venni. V. ö. Chmel, Regesta Ruperti regis Rom. (Frankfurt 1834); Höfler, R. v. d. Pfalz (Freiburg 1861); Donnemüller, Der Römerzug Ruprechts von der Pfalz (Rudolfswerth 1881); Lindner Tiv., Deutsche Geschichte unter den Habsburgern und Luxemburgern (2. köt.); Weizsäcker, Deutsche Reichstagakten unter K. R. (1-3. köt.); Winkelmann, Der Romszug R.'s von der Pfalz (Innsbruck 1892).

2. R., pfalzi herceg, V. Frigyes választó-fejedelem és angol Erzsébetnek harmadik fia, született Prágában 1619 dec. 27., megh. Londonban 1682 nov. 29. Vitézül harcolt a 30 éves háboruban, miglen Lemgo mellett a császáriak fogságába esett (1638). Mihelyt 1642. szabadságát visszanyerte, nagybátyjának I. Károly angol királynak szolgálatába állott, ahol Prince Rupert néven szerepelt. I. Károly lefejeztetése után kalózháborut folytatott a köztársasági Anglia ellen, mignem hajóival 1654. Franciaországba volt kénytelen menekülni. A Stuartok restaurációja után (1660) ő is visszatért Angliába, hol II. Károly nagy kitüntetésekkel elhalmozta. Részt vett az 1665-1666-iki hollandi hadjáratban és mint az angol-francia hajóhad vezére szerepelt a Schooneveld és Kijkduin mellett vívott csatákban 1673. Utóbb Windsor kormányzója volt. Sokat foglalkozott természettannal, puskaporkészítéssel, ágyuöntéssel, üveggyártással, asztronomiai eszközök készítésével stb. Többek között egy öntvényt talált föl, melyet Prince-ércnek neveztek el. Mint festő és acélmetsző is kitünt.

Ruptura

(lat.) a. m. szakadás, repedés.


Kezdőlap

˙