Sándor (II) Nikolajevics

orosz cár, l. Sándor (7).

Sándor-papagáj

(Palaeornis Alexandri), állítólag azon papagájfaj, melyet már Nagy Sándor hozott Európába. Cejlon szigetét és Indiát lakja. Szine zöld, nyaka piros, sárga végü farktollai hosszuak. Csőre piros. Állatkertekben gyakori.

Sándor pasa

l. Karatheodory.

Sándor (I) Pavlovics

orosz cár, l. Sándor (6).

Sándor-rend

1. bolgár fejedelemségi érdemrend, melyet Sándor fejedelem 1881 dec. 25. alapított öt osztályban. Ferdinánd fejedelem 1888 aug. 2. (14). a rendet hat osztályra és két fokozatra, u. m. kardokkal és azok nélkül osztotta. A rend jelvénye aranyszegélyü, fehér zománcos, széles végü kereszt, középpaizsa kerek, vörös, rajta megfelelő felirat, hátlapján az alapítás időpontja. Csillagja ezüst, nyolcsugaru, rajta a jelvény középpaizsa, az I. és II. osztály hordja. Szalagja világosvörös; van nyaklánca is, de ezt csak a fejedelem hordja. A rendet, miután Ferdinánd fejedelem eddig elismerve nem volt, nem adományozták, illetve külföldiek a viselési engedélyt meg nem kapták. - 2. orosz rend, l. Alexander-Njevszkíj-rend.

Sándor-ütközet

a ókorból hátramaradt legszebb és legnagyobb mozaikkép. 1831 okt. 31. Pompejiben, az u. n. Faun-házban találták. Jelenleg a nápolyi muzeumban őrzik; 6,3 m. hosszu, 3,8 m. széles, amely a Nagy Sándor és Dareios hadai közötti isszoszi csatát ábrázolja (képét l. Dareios cikkben).

Sándor-vers

a. m. alexandrin vers (l. o.).

Sandown

(ejtsd: szendaun), város Wight angol sziget DK-i partján, vasút mellett, (1891) 3592 lak., erősen látogatott tengeri fürdővel.

Sandown races

l. Esher.

Sandrart

Joákim, német festő és rézmetsző, szül. majnai Frankfurtban 1606 máj. 12., megh. Nürnbergben 1688 okt. 14. Meian és Sadeler rézmetszőknek és Utrechtben Honthorst festőnek volt tanítványa, ez utóbbival ment el Angol- és 1627. Olaszországba is. Rómában VIII. Orbán pápa számára több képet festett, rajzokat készített a Galeria Giustiniana gyüjtemény (2 köt., Róma 1631), a Zeiler-féle Itineararium Italiae és a Gottfried-féle Archontologia cosmica rézmetszeteihez. 1635. Frankfurtban, kevéssel azután Amsterdamban telepedett le. Itt festette meg a 12 hónapot, a napot és az éjt ábrázoló allegoriai képeit (schleissheimi képtár). 1649. Nürnbergbe ment és az ott tartózkodó követek képmásain kivül megfestette az 1649 szept. 25-iki hires békelakoma nagy képét (nürnbergi városháza), utóbb pedig Bécsben III. Ferdinánd császár és az uralkodó ház egyéb tagjainak képmásait. Festményei közül, melyek különben kevés alkotó erőről, eredetiségről tanuskodnak, két arckép a budapesti orsz. képtárban van (422., 432. sz.). Irodalmi művei közül különösen fontos művészettörténeti forrás a Teutsche Akademie der edlen Bau-, Bild- und Malereikünste (2 köt., Nürnberg 1675-79; javított kiadás 8 köt., u. o. 1768-75). - V. ö. Sponsel, S.-s Teutsche Akademie kritisch gerichtet (Drezda 1896).


Kezdőlap

˙