Schatzlar

(Zaclejel), város Trautenau cseh kerületi kapitányságban, a porosz határ közelében, vasút mellett, (1890) 2266 lak., porcellán- és üveggyártással; környékén nagy szénbányákkal.

Schau.

latin növénynevek után Schauer János Károly (1813-48) német botanikus nevének rövidítése.

Schauer

l. Sárosi.

Schaufert

Hippolit Ágost, német drámairó, szül Winnweilerban 1835 márc. 5., megh. Speyerben 1872 máj. 18-án. 1868 Germersheimben törvényszéki ülnök volt. Ugyanazon évben irta Schach dem König címü, a bécsi Hofburg-szinház pályázatán koszoruzott jeles vígjátékát. Irta azonkivül a még a Vater Brahm c. szomorujátékot (Mainz 1871) és az Erbfolgekrieg c. vígjátékot (Lipcse 1872).

Schäuffelein

János Lénárd, (Scheufelein, Scheuffelin), német festő, szül. Nürnbergben 1490 előtt, megh. Nördlingenben 1539 vagy 1540-ben. Nürnbergben tanult, valószinüleg Dürer műhelyében, azután Augsburgban, 1515-től fogva pedig Nördlingenben dolgozott. Nagy számu festményei Dürer hatására vallanak, értékük nagy különböző; a legjobbakban kitünő szinező tehetsége nyilatkozik. Említendők: az ahauseni kolostor templomának 16 táblából álló nagy oltárképe, közepén Mária megkoronázásával; a Judit és Holofernes történetét ábrázoló falképek a nördlingeni városházában; a nördlingeni Szt-György-templom számára festett sok képe, melyeknek nagy része most a városházában van; egyéb képei a nörbergi várban, a müncheni, berlini, karlsruhei és schleissheimi képtárakban láthatók. Fametszetei közül nevezetes a Miksa császárnak Theuerdank címü műve számára készített 118 illusztráció és a Krisztus kínszenvedését ábrázoló, 35 lapból álló sorozat (Nürnberg 1507).

Schaumburg

1. tulajdonképen Schauenburg, egykori grófság, a német birodalom vesztfáliai kerületében, Kalenberg fejedelemség, Lippe és Ravensberg grófságok és Minden fejedelemség között; nevét a Rinteln és Oldendorf közti azon Schauenburg kastélytól kapta, amelyet I. Adolf gróf 1033. a II. Konrád császártól kapott területen épített. I. Adolf unokája III. Adolf 1110-ben I. Lothár császártól hűbérül kapta Storman és Holstein grófságokat, utódai pedig megszerezték Sternberg grófságot és Gehmen uradalmat. III. Ernő grófot II: Ferdinánd császár 1619. birodalmi herceggé tette; Ottóval azonban a család 1640. kihalt. Ekkor a grófságot Fülöp lippei gróf nyerte el; ugyanakkor azonban György braunschweiglüneburgi herceg a S.-i birtokok egy kis részét egy 1565-iki szerződés értelmében a maga számára foglalta el és mások is jogot formáltak ama birtokok más részeire. A viszálykodásnak a vesztfáliai béke vetett véget; e szerint Fülöp gróf megtartotta Stadthagen, Bückeburg, Arensburg és Hagenburg járásokat és Sachsenhagen másik részét. A Fülöp gróf része alkotja S.-Lippét (l. o.), az 1866-ig hesseni és azóta porosz rész pedig S. grófság nevet kapott. Erről kapra 1831. a későbbi Frigyes Vilmos választó-fejedelem neje, akivel morganatikus házasságot kötött, a S.-i grófi címet. - 2. S., mintegy 70 km2 területü egykori grófság a mai porosz Wiesbaden kerületben, amelynek birtokosa az Anhalt-Bernburg-Haym-S.-i gróf család 1812 dec. 24. Férfiágában kihalt. Egyes részei az Anhalt-Bernburgi grófi családra estek vissza, S. és Holzapfel grófságokat pedig István osztrák főherceg örökölte, aki S. kastélyt újat fölépítette. A főherceg halála (1867) esetére ezt György oldenburgi hercegnek hagyta örökségül; a birodalmi törvényszék azonban a végrendeletet feloldotta és a grófságot György Viktor waldecki hercegnek itélte oda. - 3. S., grófság Felső-Ausztriában, a Duna mellett, Efferding fölött meredek hegyen épült ősi kastéllyal, amely most romokba hever. A S.-i grófok egykoron Linztől Passauig urai voltak a Duna völgyének. A család 1559. kihalt; 1572 óta a S.-i grófok birtoka a Starhemberg grófoké (most hercegeké). - 4. S., kastély Wiesbaden porosz kerületben Balduinstein falu mellett, a Lahn partján, erdős bazaltkúpon. 1850. István főherceg restauráltatta a maga számára angol gót ízlésben. A kastély 1887 óta a saldecki herceg tulajdona.

Schaumburg-Lippe

a német birodalom egyik hercegsége Hannover és Vesztfália porosz tartományok közt, 340 km2 területtel. A hercegséget a Weser hegység legészakibb nyulványai takarják; É-on a Steinhuder Meer, K-en a Bückeberge és Ny-on a Schaumburgi-erdő határolják; 1892-ben 4598 ha.-on termett 9876 t. rozs, 1751 ha.-on 3646 t. búza, 748 ha.-on 1301 t. árpa, 1254 ha.-on 21 954 t. burgonya, 2499 ha.-on 4248 t. zab és 3955 ha.-on 11 885 t. réti széna. AZ 1892-iki összeirás szerint volt 3075 db ló, 10 910 szarvasmarha, 2682 juh, 19 473 sertés, 6127 kecske és 1684 méhkas. A lakosok száma (1890) 39 163 (19 435 férfi, 19 728 nő), 1 km2-re 115; köztük 31 160 ág. ev., 607 r. kat. és 366 izraelita. 1895. a lakosok száma: 41 244. A mezőgazdaságon kivül a szénbányászat, a lencérnafonás és vászonszövés a fő foglalkozás. Ásványviz-források vannak Eilsenben és Stadthagenben. A hercegség a S.-i család férfiágában az elsőszülöttség rendje szerint örökölhető. Az 1868 nov. 17-iki alkotmány szerint a tartományi gyülés 15 tagból áll, akik közül kettőt a herceg nevez ki, egyet-egyet pedig a nemesség, a papság a jogászokkal, azután az orvosok a tanférfiakkal választanak; a többi tizet a többi választó polgár választja. A szövetségi tanácsban és a birodalmi gyülésben is egy-egy tag képviseli a hercegséget. A végrehajtó hatalmat a herceg a minisztériuma által gyakorolja. Az udvari kamara intézi a pénzügyeket. A közigazgatási felosztás: Bückenburg és Stadthagen városok, Bückeburg-Arensburg és Stadthagen-Hagenburg járások. A hercegség bevételei (1894;95) 1 223 895, kiadásai 1 150 067 márkát tesznek ki. Az államadósság: 510 000 márka. Székhelye: Bückeburg. Iskolái: 35 népiskola, 3 polgári, 1 felsőbb leányiskola, 1 tanítóképző és 1 gimnázium (Bückeburgban).

Schaumburg-Lippe

német hercegi család. A család megalapítója Fülöp gróf, VI. Simon, Lippe grófjának legifjabbik fia, aki 1681. halt meg. Ez a Fülöp 1613. Lipperode és Alverdissen birtokokat kapta; 1640 pedig Erzsébet nővérétől, VI. Ottó Schaumburg utolsó grófja nejétől a schaumburgi grófságnak egy részét, valamint Stadthagen, Bückeburg, Arensburg és Hagenburg városokat örökölte. Ezeket a birtokokat ez időtől fogva a S. grófság nevével illették. Legidősebb fia Frigyes Keresztély, a bückeburgi ág megalapítója, 1728. halt meg. Második fia Fülöp Ernő az alverdisseni mellékágat alapította. A bückeburgi ágnak utolsó sarja Frigyes Vilmos Ernő gróf portugál marsal, Frigyes Keresztély unokája, 1777. halt meg, mire az országrészek Fülöp Ernő gróf (a fentemlített Fülöp Ernőnek unokájára) szállottak. Ez örökség Fülöpöt sok viszályba keverte Hessen-Cassel tartomány grófjával és aa Lippe grófokkal, akik az örökségre szintén jogigényeket támasztottak. Fülöp Ernő mint S.-Bückeburg grófja halt meg (1777). Fia György Vilmos, S. hercege, aki előbb anyjának, Hessen-Philippsthal Julia hercegnőnek gyámsága alatt uralkodott, 1807 ápr. 18. óta maga vette át a kormányt és még abban az esztendőben csatlakozott a rajnai szövetséghez. Országának alkotmányt adott (1816 jan. 15.), de a rendi országgyülést csak alkalomszerüleg hivta össze. 1854 jan. 1. lépett be a porosz vámegyesületbe. Az 1844-iki országgyülés a hűbéri jogokat és mindennemü nemesi kiváltságokat megszüntette. 1848. S.-ben is támadt némi mozgalom, mely azonban hamar véget ért. Fia Adolf György herceg, szül. 1817 aug. 1-én, megh. 1893 máj. 8-án. 1866 jun. 14. Ausztriával szavazott, azonban aug. 18. a poroszokhoz csatlakozott. 1868. új alkotmányt dolgoztak ki a hercegség számára. 1893 fia György követte őt a trónon. Midőn a gyermektelen Woldemar, Lippe fejedelemség hercege, 1805 március 20-án elhalt, a S. hercegi ház, nemkülönben a Lippe-Biesterfeld ág örökösödési igényt emelt a megüresedett kis trónra. Ebben a körülményben rejlik a Lippe-féle örökösödési kérdés, mely azonban még nincsen eldöntve. L. még Lippe (XI. köt. 552-553. old.).

S. Vilmos, herceg, szül. Bückeburgban 1834 dec. 12. A katonai pályára lépett és az osztrák lovasság soraiban a táborszernagyi rangig emelkedett. Azonfelül az osztrák urakházának tagja és csehországi nagybirtokos. A nachodi várkastély és uradalom, valamint a ratiboritzi birtok ura. Az urakházában a nemzetiségi kérdésben szólalt fel gyakrabban. Neje Bathildis anhalti hercegnő. Legidősebb fia Frigyes herceg, szül. 1868., kapitány a Nádasdy-huszárezredben.

Schavnik

(Savnik, Scsavnik, Schavnyik), kis község Szepes vármegye szepes-szombati j.-ban, (1891) 985 tót lak., vasúti állomással; a szepesi püspök uradalmának feje, kinek itt kastélya van. S. lakói a juhsajt-gyártást űzik. - Apátságát Kálmán herceg, volt orosz király, 1223. alapította a ciszterci-rendüek számára. Egyháza (mint a ciszterciek megannyi egyházai) a boldogságos Szűz tiszteletére volt avatva. Első szerzetesi Morimundból (Franciaország) jöttek. Apátja László 1390. az összes magyarországi ciszterci-rendü apátságok felügyelője lőn. 1433. a husziták elpusztították. 1530-1689. az apátság birtokai világiak kezén voltak. 1689. birtokait Széchenyi György váltotta vissza, s az egri jezsuitákra hagyta. Ezek eltörlése után 1776. a birtokokat a szepesi püspökség javadalmához csatolták. V. ö. Rupp, Magyar ország helyrajzi tör. (2 köt., 237;42); Békefi, A ciszterci-rend története; Theiner, Monum. Hung. S. illust. (2 köt., 164-65).

Sch. Bip.

latin növénynév után Schultz Károly Henrik (Bipontinus) nevének rövidítése; szül. Zweibrückenben 1805 jun. 30., meghalt mint orvos Deidesheimben 1867 dec. 17-én. Kivált a fészkes viráguakat ismertette.


Kezdőlap

˙