Schneidewin

Frigyes Vilmos, német filologus, szül. Helmstedtben 1810 jun. 6., megh. Göttingában 1856 jan. 10. Előbb gimnáziumi tanár volt, 1842. a göttingai egyetem tanára lett. Művei: Delectus poësis Graecorum (3 kötet, Göttinga 1838-39); Conjectanea critica (u. o. 1839); Beiträge zur Kritik der Poëtae lyrici Graeci (u. o. 1844). Számor ókori klasszikust adott ki. 1846. a Philologus c. folyóiratot alapította.

Schneller

István, pedagogus, szül. Kőszegen (Vas) 1847 aug. 3. A középiskolát a soproni liceumban végezte. Két évet a soproni teol. tanintézetben töltött, hét féléven át tartózkodott a hallei és berlini egyetemen. Prónai Gábor báró házában nevelő volt. 1874-75. és 1876-77. tanévekben mint teol. tanár működött Eperjesen, ahonnan a pozsonyi evang. liceum hatósága a filozofiai tanszékre meghivta. 1894 dec. 30. kinevezték a kolozsvári m. kir. Ferenc-József-tudományegyetem neveléstudományi tanszékéra mint nyilvános rendes tanárt. irodalmi művei szétszórt tudományos folyóiratokban jelentek meg.

Schneller

Keresztély, tiroli költő és nyelvtudós, szül. Holzgauban (Lech-völgy) 1831 nov. 5. Eleinte orvostant, majd filozofiát tanult, aztán gimnáziumi tanár volt, 1874. a tiroli és vorarlbergi középiskolák felügyelőjővé nevezték ki. Művei: Aus den Bergen. Gedichte (Nürnberg 1857); Am Alpsee. Dichtung (Innsbruck 1866); Jenseit des Brenners. Gedichte (u. o. 1864); Eldorado. Dichtung (Gera 1871); St. Valentin, Dichtung (Innsbruck 1890); Der Eindiedler von Fleims. Dichtung (u. o. 1893); Märchen und Sagen aus Welschtirol (u. o. 1867); Die romanische Volksmundarten in Südtirol (1 köt., Gera 1876); Landeskunde von Tirol (Innsbruck 1872); Die Volksschule in Tirol vor hundert Jahren (u. o. 1874); Tirolische Namensforschungen (u. o. 1890); Beiträge zur Ortsnamekunde Tirols (2. füzet, u. o. 1893-94).

Schnepperer

l. Rosenblut.

Schnetz

János Viktor, francia festő, született Versaillesban 1787 ápr. 14., megh. Párisban 1870 márc. 16. Párisban Davidnak és Grosnak volt tanítványa, azután Olaszországban tartózkodott. 1840-58. a római francia akadémia igazgatója volt. Történeti és vallásos tárgyu képei (A könyörületes szamaritánus; Jeremiás kesergése: Az orléansi szűz; Montmorency herceg a saintdenisi csatában; Mazarin halálos ágyán stb.) kevésbbé jelentékenyek, mint az olasz népéletből vett ábrázolásai, melyek közül a Madonnának tett fogadalom (1831, Páris, Louvre) rendkivüli népszerüségre tett szert.

Schnierer

1. Aladár, jogtudós, budapesti egyetemi tanár, szül. Lajta m. Bruckban 1836. Középiskolai tanulmányait Sopronban és Budapesten végezte. Jogot a budapesti egyetemen hallgatott. Az ügyvédi diploma elnyerése után a budapesti pénzügyi ügyészség szolgálatába lépett. 1863. a kassai jogakadémián. 1872. a budapesti egyetemen lett a büntetőjog és jogbölcsészet rendes tanára. Nevezetesebb művei: A büntetőjog általános tana (Budapest 1893); A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntetőtörvény magyarázata (3 köt., u. o. 1883); A bűntettek és büntetéseik. A büntetőjog különös része (u. o. 1876).

2. S. Gyula, az országos szabadalmi tanács elnöke, szül. Pozsonyban 1832 jul. 8. Tanulmányait Pozsonyban, Kassán és Budapesten végezte, hol ügyvédi oklevelet is nyert; állami szolgálatba 1855. lépett. Az alkotmány helyreállítása után a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumba ment, hol az ipari és kereskedelmi ügyekkel foglalkozott, melyeknek később mint osztály- és miniszteri tanácsos előadója lett. 1885. az országos kiállítás igazgatója; ő szervezte hazánkban többek között az iparfelügyelői szolgálatot, melynek több éven át élén állott; készítette az iparfelügyelőkről, vasárnapi munkaszünetről, szabadalmakról és védjegyekről szóló törvényeket; tagja az államtudományi államvizsgabizottságnak; alelnöke az országos iparoktatási tanárnak; 1890. harmadmagával képviselte Magyarországot a berlini első nemzetközi munkásvédelmi kongresszuson, melyen egyik szakosztály elnöke lett. 1896. szervezte az országos szabadalmi hivatalt és tanácsot, mely utóbbinak azóta elnöke. Nevezetesebb művei: A telekkönyvi eljárás rendszeres kézikönyve (2 köt., Pest 1871); A vámügyreform Magyarország termelése szempontjából (u. o. 1866); A nem peres jogügyletekbeni eljárás alapelvei (u. o. 1867); A jelzálogi és telekkönyvi rendszerek elmélete (u. o. 1869); Igazságszolgáltatás (u. o. 1869); A kereskedelmi törvény magyarázata (Budapest 1876); A magyar kereskedelmi jog kérdésekben és feleletekben (u. o. 1878). A magyar váltójog kérdésekben és feleletekben (u. o. 1878).

Schnircz

József, honvéd és plébános, szül. 1825., megh. Görgőn 1894 ápr. A szabadságharc kitörése után pap létére honvédnek jelentkezett és oly hősiesen harcolt, hogy a vörös sipkások zászlóaljában kapitányi rangra emelkedett. Összesen 29 csatában vett részt. Azután bujdosnia kellett egy ideig és csak évek multán kapott plébániát. Életének utolsó éveit Görgőn töltötte.

Schnitter

János, l. Agricole.

Schnitzer

1. Ignác, szinműiró és fordító, szül. Budapesten 1839 dec. 10. és u. o. végezte tanulmányait is. Azután a hirlapirói pályára lépett, mely hivatásának évtizedeken át előbb Pesten, újabban Bécsben élt. Számos opera és operett szövegkönyvét irta, igy Jókai novellája nyomán a Cigánybáró szövegét is. Németre fordította Petőfinek János vitézét (1879), Szigligetitől a Trónkövetelőt és más darabokat, Jókaitól Hős Pálffyt és az Arany embert, Csikynek több szinművét. Az ő tervei nyomán készült a «Velence Bécsben» c. mulatóhely és több más életrevaló látványosság. Jelenleg az ő kezdeményezésére I. Ferenc József és kora cím alatt kolosszális körkép készül Bécsben. - 2. S. Eduárd, l. Emin pasa.

Schnitzl.

latin növénynevek után Schnitzlein Adalbert (1813-68) német botanikus nevének rövidítése.


Kezdőlap

˙