Sechita

l. Rituális metszés.

Sechser

a hatos (l. o.) német neve.

Sechshaus

Bécs egykori külvárosa, most XIV. kerületének része.

Sechter

Simon, osztrák zenetudós és szerző, szül. Friedbergben (Csehországban) 1788 okt. 11., megh. Bécsben 1867 szept. 10. Ugyanitt volt Koželuch és Hartmann tanítványa, 1811. a vakok intézetének tanára, majd az udvari zenekar tagja és orgonás. 3-kötetes fő műve: Die Grundsätze der musikalischen Komposition (1853-54).

Seckendorff

régi frank és szász nemes család, mely utóbb Ausztriában és Németországban is szerepelt és nevét Seckendorf falutól (Nürnbergnél) kapta. Jelenleg 3 fő ága van: a grófi Aberdar-Obernzenn grófi ág (evang.), a grófi Gudenti ág (kat.) és a bárói Rinhofer ág. Kiválóbb tagjai a családnak a következők: Veit Lajos, tudós és államférfiu, szül. Herzogenaurachban (Erlangen mellett) 1626 dec. 20., megh. 1692 dec. 18. Fia volt a svédek által árulás miatt 1642. lefejezett S. Lajos ezredesnek s egyetemi tanulmányait Strassburgban elvégezvén, a góthai, majd a szászzeitzi hercegek szolgálatában működött mint tanácsos és kancellár. 1691. mint titkos tanácos brandenburgi szolgálatba lépett s ugyanazon évben az újonnan alapított hallei egyetem kancellárává neveztetett ki. Fő munkája: Commentarius historicus et apologeticus de Lutheranismo (Gotha 1688, 3 köt., teljesen Frankfurt és Lipcse 1692), mely munka válasz volt Maimbourg jezsuita művére (Histoire du Lutheranisme). További munkái: Der deutsche Fürstenstaat (Gotha 1655); Der Christenstaat (Lipcse 1685). V. ö. Schreber, Historia vitae Viti Lud. a S. (u. o. 1733); Nasemann Veit, Ludwig von S. (a Preussische Jahrbücher 12. köt.) - Frigyes Henrik gróf, osztrák tábornok és diplomata, szül. Königsbergben 1673 jul. 5., megh. Meuselwitzben 1763 nov. 23. A jenai, lipcsei és lejdai egyetemeken jogot tanult, majd katona lett, előbb gothai, azután ansbachi szolgálatban, 1697. pedig a császári hadseregbe lépve, szavójai Jenő herceg alatt részt vett a török háboruban. A spanyol örökösödési háboruban az ansbachi ezredet vezette, a höchstädti ütközeben dragonyosai élén 16 ellenséges zászlót foglalt el s kiváló vitézséggel küzdött a ramilliesi és oudenaardei ütközetekben is. Ezután mint tábornok II. Ágost lengyel király szolgálatab lépett s mint lengyel követ részt vett az utrechti béketárgyalásokban. 1717. császári tábornokká neveztetvén ki, Jenő herceg alatt küzdött Nándorfehérvár előtt s 1718. mint önálló vezér Sziciliába küldetvén, a spanyol csapatokat a sziget elhagyására kényszerítette. 1726 óta mint császári követ működött Berlinben, megnyerte I. Frigyes Vilmos bizalmát s ezt ügyesen a császári politika érdekében használta fel; létrehozta nevezetesen Frigyes trónörökös házasságát Erzsébet braunschweigi hercegnővel s elismertette a pragmatica sanctiót több német udvarral, továbbá Dániával és Hollandiával. A lengyel örökösödési háboruban mint a lovasság vezére 1735 okt. 20. Klausennél a franciák fölött győzelmet aratott. Az 1738. kitört török háboruban a bécsi udvar rábizta a Nándorfehérvárnál álló hadsereg vezérletét, de most szerencsétlenül harcolt, kénytelen volt a Száva vonala mögé visszavonulni s ezért elvesztette a fővezérletet s Grazban őrizet alá helyezték. Mária Terézia trónra lépésekor visszanyervén szabadságát, bajor szolgálatba lépett s a bajor csapatok fővezéré neveztetvén ki, 1744. kiszorította az osztrák hadakat Bajorországból, mire a fővezérletet letette. VII. Károly halála után közreműködött a füsseni béke létrehozásában. Régi rangját a bécsi udvartól visszakapván, visszavonulva élte le napjait meuselwitzi birtokán, 1756-ig, amikor II. Frigyes porosz király azon ürügy alatt, hogy a bécsi udvarral levelez, elfogatta és félévig Magdeburgban elzárva tartotta. Életrajzát megirta rokona S. Theresius (Lipcse 1792-94, 4 köt.). V. ö. Seeländer, Graf S. und die Publicistik zum Frieden von Füssen (Gotha 1883); Feldzüge des Prinzen Eugen v. Savoyen, kiadta az osztrák táborkar; Karácsonyi J., III. Károly 1837-39-iki török hadjárata (Hadtörténelmi Közlemények 1892); Salamon F., Tupetz, Schwicker J. H. cikkei e hadjáratról. - Tivadar, gróf és porosz miniszter, szül. 1801., megh. 1858 szept. 17. Poroszországot a bajor udvarnál képviselte. Egyik fiát Götz gróf, szül. 1842., Frigyes özvegy császárné főudvarmestere.

Seckenheim

falu Mannheim badeni kerületben, a Neckar balpartján, vasút mellett, (1890) 3914 lak., dohánygyárral, kémiai iparral. 1462. itt győzte le I. Frigyes pfalzi választó I. Károly badeni őrgrófot.

Seclin

(ejtsd: szeklen), város Nord francia départementben, 10 km.-nyire Lilletől, vasút mellett, (1891) 6141 lak., cukorgyártással, drót- és csipkekészítéssel, olajprésekkel, vászonszövéssel, szeszfinomítással.

Seclusio

(lat.) a. m. elválasztás, elkülönítés.

Second

(ejtsd: szkon) Albéric, francia iró, szül. Angouleameben 1817 jun. 17., megh. Párisban 1887 máj. Sokáig szerkesztője volt a L'Entreacte c. szinházi lapnak és krónikása a Figarónak és a Grand Journalnak. 1836. irta Trichemont fils c. vaudevillejét, továbbá másokkal a következő drámákat: Un dragon de vertu (1839); Un neveu s'il vous plaat (1839); Le droit d'aînesse (1842); La comédie a Ferney (1857); Un baiser anonyme (1868); Coup de soleil (1885) stb. Regényei: Lettres cochinchinoises sur les hommes et les choses du jour (1841); Miseres d'un prix de Rome (1868); La vicomtesse Alice (1873); Les demoiselles du Ronçay (1874, az akadémia megkoszoruzta); Le roman de deux bourgeois (1879); La vie facile (1881); Le tiroir aux souvenirs (1885). Valamennyi Párisban jelent meg.

Second sight

l. Magamása.


Kezdőlap

˙