Seghers

(Zegers), 1. Dániel, flamand festő, szül. Antwerpenben 1590 dec. 2., megh. u.o. 1661. nov. 2. Brueghel János tanítványa, 1611. az atnwerpeni festőcéh tagja lett, de 1614. a Jézus-társaságnak mechelni kolostorába lépett be. Művészetét itt is foyltatta és a legnagyobb hűséggel, kiváló festői ízléssel festett virágcsokrai, koszorui csakhamar annyira megnyerték a gyüjtők tetszését, hogy jelenleg Európának majdnem mindegyik nagyobb képtárában képviselve vannak. Virágkoszoruiba gyakran Rubens, Van Dyck, Quellinus Erasmus, Van Thulden, Van Diepenbeeck, de leginkább Schut festettek szentképeket, képmásokat, mitologiai alakokat.

2. S. Gerard, flamand festő, az előbbinek öccse, szül. Antwerpenben 1591., megh. u. o. 1651. Janssens Ábrahám tanítványa; Olaszországban Caravaggio műveit tanulmányozta, azután Spanyolországban járt, majd 1620. visszatérvén Antwerpenbe, csakhamar egészen Rubens hatása alatt festette nagy, eleven, díszítő hatásu festményeit. Legkitünőbb művei: Krisztus ostoroztatása (Genf, Szt.-Mihály-templom); Szt. Ferenc imádsága (Páris, Louvre); Gonzaga szt. Lajos (antwerpeni muzeum); A napkeleti bölcsek imádása (brüggei Boldogasszony-templom); Szt. Eligius (valenciennesi muzeum) stb.

Segítő eset

a régibb nyelvtanokban a val vel ragos alak neve (tűzzel, vassal stb.).

Segítő szerek

l. Adjuvans.

Segmentum

(lat.) a. m. szelet, különösen körszelet, l. Gömb.

Senger

János András, fizikus, szül. Pozsonyban 1704 okt. 9., megh. Halléban 1777 okt. 5-én. 1730-ig Jenában tartózkodott, hol az orvosi fakultást végezte; ezután Pozsonyban praktizált, majd Debrecenbe ment és mint kerületi orvos élt; később a jenai egyetemen magán, később rendes tanár lett; 1753-tól kezdve a göttingai egyetemen adott elő fizikát és matematikát; később a hallei egyetemre ment. 1755. nemességet nyert és titkos tanácsossá nevezték ki. Munkássága főkép a mekanika terére esik; tőle való azon fontos mekanikai tétel, hogy minden bármily alaku testnek három egymást merőlegesen metsző szabad tengelye van, melyek számára a centrifugális erő hatása megsemmisül. S.-től továbbá maradt egy olyan készülék, mely minden fizikai szertárban feltalálható, t. i. a S.-félék kerék (l. az ábrát). Ez egy reakciós turbina egyenes karokkal; a karokból oldalvást kiömlő viz reakciója az egész turbinát forgó mozgásba hozza. Ezt a készüléket, melyet a folyadékok kifolyása által előidézett reakció bizonyítására általánosan használnak, S. legelőször 1750. alkalmazta Nörtenben, Göttinga mellett, egy malmon. S. számos matematikai, fizikai és csillagászati értekezést irt, sőt orvosi munkáknak is szerzője.

[ÁBRA] Segner-féle kerék.

Segner-féle kerék

v. reakciós vizikerék, l. Segner.

Segni

(ejtsd: szennyi), a római Signia, város és püspöki székhely Róma olasz tartományban, a Monte Lepini É-i lejtőjén, vasút mellett, (1881) 5686 lak., a régi latin város egy ciszternájának, az ősrégi falaknak és kapuknak maradványaival.

Segno

(ol., ejtsd: szennyo) a. m. jel, l. Dal segno.

Segorbe

(Segorve), az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Castellon de la Plana (ettől 39 km.-nyire) spanyol tartományban, a Palancia mellett, csatornák által öntözött termékeny vidéken, (1887) 7440 lak., malmokkal, olajprésekkel, pamutfonókkal, papirosgyártással; környékén szép fekete márvánnyal, amelyet már a rómaiak is bányásztak. A dombon épült ó-város szűk és kanyargós, a síkságon elterülő új-város széles és egyenes utcákból áll. Az egykori Segobriga Edetanorumból, a celtiberek egyik legjelentékenyebb városából még számos rom maradt meg. A régi vára és tornyokkal ellátott régi körfalai szintén fennállanak még.

Segovia

1. az egykóri Ó-Kasztiliából alakított spanyol tartomány, Guadalajara, Madrid, Avila, Valladolid, Burgos és Soria közt, 6827 km2 területtel, (1887) 154 457, egy km2-re 23 lak. Közepe, É-i és Ny-i része végtelen síkság; többi részét a Sierra de Guadarrama és ÉK-i folytatása a Sierra de Ayllon ágai takarják. Amabban a 2000 m.-nél magasabb csúcsok (Penalara 2405 m., Hierro 2383 m., Siete Picos 2203 m. stb.) számosak; emez alacsonyabb. Vizei mind a Dueróba folynak; ilyenek a Riaza a Gradóval és Riaguasszal, a Duraton, a Cega a Cerquillával, az Eresma a Rio Frióval és az Adaja. Nyarai forrók, a tél zord, az eső kevés. Az egész területből 4814 ha. öntözött föld, amiből 998 ha. szántó, 718 ha. kert és hüvelyesekkel bevetett terület és 3108 ha. rét; a nem öntözött földből (secanos) 9961 ha. szőllő, 282 996 ha. szántó, 129 855 ha. legelő és bozótos terület, 55 178 ha. ugar és 2000 km2 egészen terméketlen. Az erdők 105 869 ha.-nyi területet borítanak. Az ipar nem jelentékeny. Járásai: Cuellar, Riaza, Santa Maria de Nieva, S. és Sepulveda.

2. S., az ugyanily nevü tartomány és járás, továbbá püspökség székhelye, a Sierra de Guadarrama lábánál, az Eresma bal partján emelkedő meredek dombon, 1000 m.-nyi magasban, vasút mellett, (1887) 14 289 lak., jelentéktelen posztó- és üveggyártással, rézpénzverő-intézettel. A mórok idejéből fennmaradt alcazart 1862. részben tűzvész pusztította el; a 83 toronnyal ellátott és 5 kapuval áttört körfalak még most is megvannak. (Képét l. az Építészet XXI. mellékletén.) A város közepén áll a 113 m. hosszu és 56 m. széles, három hajós szép székesegyház, amelyet 1525. kezdtek el építeni és 67 m. magas kupolás torony, fa- és márványfaragványok s Juan de Junitól eredő pompás Pieta ékesítenek. Egyéb épületei a XV. sz.-ból való El Parral, San Millan, San Esteban templomok, az 1208. fölszentelt templárius-templom és végül a rómaiak (alkalmasint Traján) korából fennmaradt és 1483. restaurált nagyszerü vizvezeték, amelyen a város 17 km.-nyi távolságból, a Rio Frióból kapja vizét; a vezeték 119 arkádból áll.


Kezdőlap

˙