Siderit

(ásv.), l. Vaspát.

Sideroxylon

L. (növ.) a. m. vasfa, a Sapotaceák fája vagy cserjéje Ázsiában, Afrikában meg Amerikában. Levele váltakozó épszélü, virága fehér csembők, gyümölcse bogyó. Fája nagyon kemény és súlyos. A S. trifolorum Vahl Nyugat-Indiából, a S. inerme L. Afrika déli részéről, a S. nitidum Blume Java szigetéről vasfa (bois de fer) néven jut kereskedésbe. A S. attenuatum Blume Kelet-Indiában meg a Filippinákon guttaperkát nyujt.

Siders

(Sierre), falu és az ugyanily nevü járás székhelye Wallis svájci kantonban, 20 km.-nyire Sittentől, a Rhône-völgy jobb oldalán, a Val d'Anniviersvel szemben, vasút mellett, (1888) 1342 lak., bortermeléssel. Ő-Siders vár romjaival.

Si Deus pro nobis, quis contra nos?

(lat.) a. m. ha Isten velünk, ki van ellenünk? A Rákóczi-család jelmondata.

Si diis placet

(lat.) a. m. ha az istenek úgy akarják.

Sidmouth

(ejtsd: szidmöth), kikötőhely Devon angol grófságban, 22 km.-nyire Exetertől, szűk völgyben, a Sid torkolatánál, vasút mellett, (1891) 3758 lak., enyhe és egészséges éghajlattal, látogatott tengeri fürdőkkel.

Sidmouth

Addington Henrik, angol viscount és államférfiu, szül. Londonban 1755 máj. 30., megh. 1844. febr. 15. Tanulmányait Oxfordban végezte, ahol az ifju Pittel barátságot kötött. Ennek támogatásával került azután az alsóházba (1784), ahol anynira kivált, hogy már 1789-ben speakerré választották. Pitt javaslatára 1801 márc. 16. miniszterelnökké is lett. De 1804 márc. 15-én ugyancsak Pitt erélytelensége miatt meg is buktatta. III. György király a titkos tanács elnökévé nevezte ki (1805). Pitt halála után (1806) újabb minisztériumot alkotott Fox és Grenville barátjaival, mely kabinet azonban már 1807. Fox halálával föloszlott. Liverpool lord rábeszéléseinek engedve, 1812-22. belügyminiszterséget viselt. Azután még két évig tárca nélküli miniszter volt, mire 1824-ben teljesen visszavonult az ügyektől. V. ö. Pellew, Life and correspondence of H. Addington, Viscount of S. (London 1847, 3 köt.).

Sidney

l. Sydney.

Sidney

(ejtsd: sziddni), 1. Algernon, angol politikus, Leicester Róbert gróf második fia, szül. Londonban 1622., lefejezték u. o. 1683 dec. 7. A nagy angol forradalom kitörésekor a parlament hadseregében Fairfax alatt több ütközetben kitüntette magát. Cromwell protektorsága alatt nem vett részt a közügyekben, de halála után 1659. tagja lett a köztársasági államtanácsnak. A Stuartok visszatérése után száműzték s csak 1677. tért vissza, 1678. képviselővé választatván, a whig párthoz csatlakozott s midőn a ryehouseplot összeesküvés felfedeztetett, a párt többi vezérfiaival együtt a vádlottak padjára került (1683). Jeffreys keresztül vitte elitéltetését egy kézirat alapján, melyben S. köztársasági elveinek kifejezést adott s 1683 dec. 7. az angol szabadelvü párt e kiváló férfia csakugyan kivégeztetett. A dicsőséges forradalom után III. Vilmos király megsemmisítette a halálos itéletet s S. polgári becsületét helyre állította. V. ö. Meadley, Memoirs of Algernon S. (u. o. 1813); Ewald, Life and times of Alg. S. (u. o. 1872, 2 köt.); Blackburne, A. S. (u. o. 1885).

2. S. Fülöp, angol iró, szül. Penshurstban (Kent) 1554 nov. 9., megh. Arnheimban 1586 okt. 19-én. 1575 óta Erzsébet királyné udvarán élt. 1582. Erzsébet visszahivta és Vlissingen kormányzójává tette. 1586. meghódította Axelt, kitüntette magát Gravelingennél, de a Zütphennél kapott sebébe belahalt. Művei: Astrophel and Stella, Apology for poetry (1595, új kiad. 1868; mindkettőt kiadta Flügel, Halle 1889); Miscellaneous works (kiadta Gray, Oxford 1829); Levélváltás Hubert Laugnettel (kiadta Pears, London 1845); Complete poems (kiadta Grosart, u. o. 1877, 3 köt.). Halála után jelent meg Arcadia c. regénye.

Sidonia-rend

szász királyi női rend, melyet János király 1871 márc. 14. alapított, kizárólag nők részére. Jelvénye aranyszegélyü, nyolcágu fehér zománcos kereszt, fölötte aranyszegélyü koronás fehér medaillon, benne arany S betü. Középpaizs kerek, rajta fehér lapon Sidonia hercegnő arany képe, körülötte kék karikagyűrüben «Sidonia» felirat; a karikát nyolc rutalevél övezi. Hátlapján a szász királyi címer és az 1870. évszám. Szalagja habos, ibolyaszinü, két fehér-zöld hosszcsíkkal. Bal mellen hordják.


Kezdőlap

˙