Sieg

130 km. hosszu jobboldali mellékfolyója a Rajnának; Vesztfáliában az Ederkopfon, 607 m.-nyi magasban ered és kanyargós mederben nagyobbára Ny-nak folyik és Bonn alatt torkollik. Csupán 17 km.-nyi hosszuságban hajózható. Mellékfolyói közül jelentékenyebb a 44 km. hosszu Nister és a Siegburg alatt torkolló Agger.

Siegburg

Köln porosz tartomány Sieg nevü járásának székhelye, az Agger torkolata fölött, vasút mellett, (1890) 8328 lak., löveggyárral, amely 2-3000 munkást foglalkoztat; agyarárukészítéssel, bőrcserzőkkel, kartongyártással, őrlő- és fürészmalmokkal, kavicsbányával; kat. templommal, amelyben több szép ereklyetartót őriznek. A S.-i agyagkancsók egykoron hiresek voltak.

Siegel

Henrik, német jogtudós, szül. Ladenburgban (Baden) 1830 ápr. 13. Giessenben lett egyetemi magántanár, 1857. rendkivüli, 1862. pedig Bécsben rendes tanár; 1863. u. o. az akadémia tagja. Az Österreich. Weistümer (Bécs 1870-88, 1-7 köt.) kiadását indította meg. Iratai: Das deutsche Erbrecht nach den Rechtsquellen des Mittelalters (Hiedelberga 1853); Geschichte des deutschen Gerichtsverfahrens (Giessen 1857, 1 köt.); Das Versprechen als Verpflichtungsgrund im heutigen Recht (Berlin 1873); Lehrbuch der Rechtsgeschichte (2. kiadás u. o. 1889).

Siegen

az ugyanily nevü járás székehlye Arnsberg porosz kerületben, a Sieg és vasút mellett, (1895) 10 840 lak., bőr-, posztó-, papiros-, gép- és enyvkészítéssel; az egykori nassau-S.-i fejedelmek két kastélyával; 1892 óta Vilmos császárnak Reusch által mintázott lovas szobrával; közelében gazdag vasércbányákkal és vasművekkel. A Westerwald és Rothhaargebirge közt fekvő vidék egykoron S. fejedelemség volt, amely 1255 óta a nassaui hercegi családnak volt a tulajdona. 1607 óta külön szakadt Nassautól és 1806. Berg nagyhercegséghez csatoltatott. 1813. az oraniai hercegnek itélték oda, aki 1815. átadta Poroszországnak. V. ö. Cuno, Geschichte der Stadt S. (1872).

Siegfried

l. Nibelung-ének, Nibelungok.

Sieghard

aquilejai patriárka és plaieni gróf volt a Salamon megsegítésére 1074. IV. Henrik német-római császár személyes vezetése alatt induló zsoldos sereg igazi fővezére. Géza magyar királytól megnyeretve, a sereg végveszedelmével telebeszélte IV. Henrik fejét s a hadi tanácsban is a sereg visszatérése mellett izgatván, ki is eszközölte, hogy IV. Henrik ütközet nélkül visszavonult.

Siegmeth

Károly, földrajzi iró és vasúti főfelügyelő, szül. Znaimban 1845. A műegyetemet Bécsben és Zürichben végezte, a müncheni műegyetemen mint segédtanár működött. 1869. a tiszavidéki vasútnál mérnöki állást vállalt el, 1871. Sátoraljaújhelybe ment mint vontatási főnök. 1882. honosították. 1890 óta Debrecenben működik. Önálló nagyobb művei: Máramarosi úti vázlatok; Az aggtelei barlang; Führer für Kaschau das A. T. G. Höhlengebiet und die ung. Ostkarpathen (4 nyelven); Budapesttől Oderbergig; A magas Tátra; A magyar keleti Kárpátok. Ezen kivül több cikke jelent meg a Kárpát-egyesület évkönyveiben, a Turisták Lapjában stb. Nagy része van az aggteleki barlang újabb megnyitásában. Ügyvivő alelnöke a Kárpát-egyesület kelet-kárpáti osztályának, a párisi Sosciété de speleologie levelező tagja. 1883 óta a Ferenc-József-rend lovagja.

Siemens

(elektromos egység). Egy mm2 keresztmetszetü és egy m. hosszu 0 C. foku higanyoszlop vezetési ellenállása az áramló elektromossággal szemben S.-egységnek neveztetik; jele S. E. Egy S. E. = 0.9434 Ohm.

Siemens

1. Adolf, porosz tábornok és tüzértechnikus, S. Károly György öccse, született Pyrmontban 1811 márc. 4., megh. Berlinben 1887 jul. 1. A hannoveri tüzérségbe lépett, 1847. a Bohrmann-féle shrapnel-gyujtó és a shrapnel-löveg szerkezetét javította. 1867. mint alezredes porosz szolgálatba lépett, a tüzérségi vizsgázó bizottság tagja, később elnöke lett. 1872. tábornoki rangban rendelkezési állapotba helyezték. S. a feltalálója egy villamos távolságmérőnek, továbbá egy szerkezetnek, mely az ágyuk elsütését villamos úton eszközli és egy készüléknek, melynek segítségével a lövedékgyorsaság az ágyucsőben meghatározható stb.

2. S. Frigyes, német mekanikus és fizikus, született Mentzendorfban 1826 dec. 8.-án. Eleinte a tengerészeti pályát választotta, harmadfél évet töltött hajón mint tengerészapród, ezután S. Werner oldalán telegráffal foglalkozott. Részt vett a Dánia elleni háboruban; 1848. elhagyta hazáját és Angliában telepedett le, hol Vilmos bátyjával együtt dolgozott; itt fő foglalkozása bátyja találmányainak terjesztése volt. 1856. egy regenerativ kályhát talált föl, melyen csakhamar lényeges javításokat vitt véghez; 1867. a János testvérétől felállított üveggyárat vette át és ez vezetése alatt annyira felvirágzott, hogy nemsokára Németország legjelentősebb üveggyárává vált; ezenkivül még Döhlenben (Drezdánál) és Neusattelben (Karlsbadnál) alapított üveggyárat; többek között kemény üveg előállítására egy új módot talált, melyet később drezdai gyárában alkalmazott.

3. S. Károly György, német technologus, szül. Pyrmontban 1809 junius 4-én, meghalt Harzburgban 1885 aug. 28-án; 1837. állította fel Braunschweigban az első nagy cukorgyárat gőzgéppel; 1838. a hohenheimi gazdászati főiskola technologiai műhelyének vezetője volt; 1839. u. o. tanár. S. sok újítást hozott be a gazdasági üzletekben. Iratai: Die Destillierapparate nebst Beschreibung des Hohenheimer Dephlegmators (2. kiadás Stuttgart 1853); Anleitung zum Branntweinbrennen (2 kiad. Ravensburg 1870).

4. S. Vilmos Károly, német fizikus és mekanikus, szül. Lenthében 1823 ápr. 4., megh. Londonban 1883 nov. 20. Tanulmányait a magdeburgi ipariskolán kezdte, majd 1841-42. a göttingai egyetemen folytatta; 1842. a gróf Stolberg-féle gépgyárba lépett mint gyakornok. Már a következő évben Londonba ment, hogy ott Werner bátyja egyik találmányára szabadalmat szerezzen. 1851. mint magánmérnök telepedett le Londonban. 1858. Werner fivérével átvette a Siemens és Halske cég fióküzletét és főkép táviórvezetékek és kábelek gyártásával foglalkozott. Frigyes fivérével is együtt dolgozott és pedig leginkább az égető anyagok minél tökéletesebb kihasználásán. Ő alkalmazta legelőször a renegerátort a gőzgépnél; találmányai közül első sorban említendó azon új módszer, mely lehetségessé tette az acélnak egyenesen az ércből, minden olvasztó kemence nélkül való nyerését. 1850. a regenerativ kondenzátort találta fel, 1851. egy vizmérőt, 1860. egy ellenállási hőmérőt és pirométert és 1864-ben egy barométert szerkesztett. Munkái közül a következőket említjük: On a new regenerative condenser (London 1850); On a regenerative steam engine (u. o. 1856); On the conversion of heat into mechanical effect (u. o. 1853); On the increase of electrical resistance in conductors with rise of temperature and its application to the measure on ordinary and furnace temperatures (u. o. 1871); Einige wissenschaftlich-technische Fragen der Gegenwart (Berlin 1879-83); Über Erhaltung der Sonnenenergie (u. o. 1885). Über Erhaltung der Sonnenenergie (u. o. 1885). S. érdemeinek elismeréséül az angol nemességet nyerte.

5. S. Werner Ernő, német fizikus és mérnök, szül. Lenthében 1816 dec. 13., megh. Berlinben 1892 dec. 6-án. 17 éves korában a porosz tüzérségbe lépett; 1835. a berlini tüzér- és mérnöki iskolára küldötték tanulmányainak kiegészítésére. 1840. Vittenbergába helyezték át, hol párbajvétség miatt várfogságba került. Büntetésének idejét hasznos kémiai és fizikai kutatással töltötte. Ezen időben találta föl, hogyan lehet galván áram segítségével ezüstözni vagy aranyozni. Egy más, ez időből származó találmánya; differenciál regultárora, mely gőzgépeken és vizi kerekeken alkalmazható. A telegráf tökéletesítésére szövetkezett Halske (l. o.) mekanikussal, kivel később oly világhirü műhelyét alapította. Részt vett az 1848-iki mozgalmakban. 1849. kilépett a hadseregből. Ezután a tenger alatti kábelek fektetését vezette, miben öccse Vilmos, a londoni fiókintézet vezetője is segítségére volt. A dinamógép feltalálása is S. érdeme, jóllehet Jedlik Ányos hazánkfia már legalább tíz évvel előbb ugyanezen elvből kiindulva kis készüléket is szerkesztett, melyről azonban senki sem szerzett tudomást. Technikai munkássága mellett tudományos munkásságot is fejtett ki, ő fedezte fel a viz alatti kábelek elektrosztatikai indukcióját és tudományos előadásokat is tartott. 1860-ban a berlini egyetem doctor philosophiae címmel ruházta föl, 1874. pedig a porosz akadémia rendes tagjává választotta. S. életének utolsó éveiben különösen az elektromos világítás javításával foglalkozott. Művei: Positive Vorschläge zu einem Patentgesetz (Berlin 1869); Gesammelte Abhandl. u. Vorträge (u. o. 1881); Wissensch. u. technische Arbeiten (2. kiad. u. o. 1889-91); Lebenserinnerungen (u. o. 1895, 4. kiad.).

Siemens és Halske

l. Halske és Siemens.


Kezdőlap

˙