Sihl

a Limmat baloldali, 68 km. hosszu mellékvize; Schwyz kanton Einsiedeln nevü járásában, az Obersihl hegyen több patakból ered, átlép Zürichbe és Zürch városánál torkollik; legfontosabb mellékvize az Alpbach. A S. áradásával gyakran nagy károkat okoz; nyáron át azonban vizben igen szegény.

Sí'iták

(arab), ebből sí'a a. m. társaság, párt, azaz különösen 'Ali pártja, azok, kik ellentétben a közönséges mohammedán közjoggal (szunna), csakis 'Alit és egyenesen leszármazó ivadékait tartják jogos imámoknak (l. Imám), Mohammed utódainak az uralkodásban és az igazhitüek vezetésében. E szerint a S. a khalifátus történelmi fejlődését jogtalannak mondják. Imámtanokra nézve azonban egymás között is számos felekezetre oszlanak. Közjogi eltéréseiken kivül vannak közöttük dogmatikai vitapontok is, az Ali és a legitim imámok személyéről és természetéről szóló tanaikban. Némelyek az Ali istenítéséig nyomulnak előre és az istenség inkarnációjáról szóló tanaikkal az iszlám alapját megtagadják. Ezek az u. n. túlzók (gulát). Ritusaikban is vannak kisebb-nagyobb eltérések a szunnita iszlámtól. Más hitüek ellenében is nagyobb intoleranciát gyakorolnak, mint a szunniták. Az Ásúrát (l. o.) nagy gyásznapként ülik és Huszein martiromságát népszerü szinművekben (l. Ta'zija) jelenítik meg. Szent búcsujáró helyeik a Nedsaf vidékén levő szent sírok, különösen Kerbela és Meshed Ali. Aki csak teheti, nagy pénzáldozatokkal szerez e helyek környékén sírhelyet a maga számára is és oda temetteti magát. A khalifátus elleni küzdelemben a S. évszázadokon át titkos propagandát fejtettek ki, melynek többször volt az az eredménye, hogy egyes alida pretendensek az iszlám különböző országaiban uralomra vergődtek és dinasztiákat alapítottak. (L. Fátimidák, Idriszidák). A S. felekezete legtömörebben Persiában van képviselve; itt van a sí'ita szkizmának valóságos fészke, mióta Izsmáil Szefevi sah államvallássá tette Persiában (1512). A S.-tól ágaztak el a noszairiták (l. Noszairi) és a druzok (l. o.).

Sijean

l. Sigean.

Sík

a legegyszerübb geometriai felület, melynek keletkezését következőleg képzelhetjük. Mozgassunk egy egyenest ugy, hogy folyvást egy szilárd ponton menjen keresztül és folyvást messen egy szilárd egyenest, mely nem megy e ponton keresztül, a mozgó egyenes akkor síkot fog leirni, még pedig az egyetlent, mely e szilárd pontos az adott szilárd egyenesen keresztül fektethető. Ha valamely sík egy egyenesnek két pontján megy keresztül, ugy ezen egyenesek minden pontja ama síkban lesz. Ennélfogva három nem egy egyenesbe eső A, B és C ponton keresztül egy, és csakis egy sík fektethető, t. i. az, amelyet az AB egyenes és a C pont meghatároznak.

Sikam

l. Síkozat.

Sikárfű

sikárgyökér v. mosogatófű (növ.), lásd Tevekáka.

Sikárló

(Nagy-), kisközség Szatmár vármegye nagybányai j.-ban, (1891) 1234 oláh lak., van vasúti állomása, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztára. Határában rézércbánya van.

Sikáros

Pilis-Szent-Lászlóhoz tartozó erdővédlak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegy pilisi felső j.-ban, a Pilis-hegységben; turistáktól gyakran felkeresett kies hely.

Sikarpur

az ugyanily nevü kerület székhelye Pendsab brit-indiai főkormányzóság Szindh nevü divziójában, (1891) 42 004 lak., akik közt 16 113 mohammedánus és 25 846 hindu, élénk kereskedéssel.

Sikátor

szűk kis utca.


Kezdőlap

˙