Silicula

(növ.) a. m. becőke v. táska, l. Becő és Görögszéna. - Siliculosae a. m. táskatermésüek.

Silingyia

kisközség Arad vármegye ternovai j.-ban, (1891) 959 oláh és magyar lakossal; van fürészgyára, gőzmalma, postahivatala és postatakarékpénztára.

Siliqua

(növ.), l. Becő.

Silius

Italicus, teljesen nevén Titus Catius S. I., római epikus költő, szül. Kr. u. 26., megh. 101. Italicában (Hispainia Baetica). Eleinte a közpályán mozgott és azon egészen a konzulátusig emelkedett (Kr. u. 68.), majd Ázsiának helytartója volt. Azután a magán életbe vonult vissza és mint jómódu földbirtokos élt a költészetnek és más szépművészetnek. Nagy műve a Punica, mely 17 könyvben tárgyalta a második pún háborut. Kiadásait adtak: régebben Heinsius (Lejda 1600), Drakenbroch (Utrecht 1717), Ruperti (Göttinga 1795-1798), újabban Lünemann (u. o. 1823).

Siljan

tó Dalavna svéd tartományban, amelyen az Österdal keresztül folyik; hossza 40, szélessége mintegy 25 km., gőzhajók is járnak rajta. Környékén szép erdős hegyek emelkednek; azért sokan látogatják. A Falunból Moréba vezető vasút az É-i partján visz végig.

Silk

(ang., ejtsd: szilk) a. m. selyem.

Silk-katton

(növ.), l. Gyapjufa.

Sillabizálás

l. Silabizálás.

Sillaro

(Silarus), a Po di Primaro 70 km. hosszu jobboldali mellékfolyója; az etruszk Apennin lejtőjén ered, átfolyik Bologna tartományon és Ferrarában torkollik.

Sillé-le-Guillaume

(ejtsd: szilyé lö gilyóm), város Sarthe francia départementben, 31 km.-nyire Manstól, vasút mellett, (1891) 3252 lak., vászonszövéssel és fehérítőkkel; VII. Károly korából való erősség maradványaival; XIII. sz.-beli Notre-Dame-templommal, amelynek szép faragott portaléja van. Mellette terül el a 3000 ha-nyi területet borító Silléi-erdő.


Kezdőlap

˙