Szeikh

l. Szikh.

Szeisztán

(Szegesztán, Szedsisztán), Irán fensík középső részének egy vidéke az Alsó-Hilmend sé a Hamun sós mocsár körül; felszine átlag 400 méter magasságu, nagyobbára steppe, azonban, ahol a Hilmendből levezetett csatornák vizével öntözhetik, igen termékeny; klimája forró; D-en már egészen sivatag. 1862 óta Ny-i része Persiához, a K-i pedig Afghanisztánhoz tartozik.

Szeizachteia

(gör., teherlerázás), az a három törvény, melyet Solon (l. o.) még tulajdonképeni törvényhozása előtt adott az athénieknek. A három törvény a következő volt: 1. az adósság miatt való rabszolgaság megszünt, az állam által eladott adósok államköltségén visszaváltandók; 2. a pénzláb leszállott (100 új drachma annyit ért, mint 70 régi) és 3. a törvényes kamatláb csökkent.

Szeizmologia

(gör.), a földrengések tana. Az egyszerüen leiró részleteken kívűl a rengések kiterjedésével, geometriájával, mekanikájával s okaival is foglalkozik.

Szeizmométer

(gör.), az a készülék, mely a földrengés bekövetkezésének idejét, a rengés irányát és erősségét lemérni engedi. Ha önműködően rajzolják a rengési elemeket, szeizmográfnak nevezzük, ha ellenben csak minőleges meghatározásokat engednek meg, a szeizmoszkóp nevét viseli. A legegyszerübb Sz., melyet Olaszországban gyakran látni, hosszu nehéz csiga, mely valamely rengési lökés által lengésbe jön és hozzá erősített irónnal lerajzolja a lökésnek észak-dél és kelet-nyugat irányu összetevőjét; a vertikális lökést hasonlóképen dróttekercsen függő inga lengése irhatja le. E készülékek száma légió; gyakran könnyedén felállított rudacska is szerepel, melyet a rengés bizonyos irányban ellök. A készülék könnyen ugy is rendezhető be, hogy a rengés beálltát elektromos csengő jelzi. Hiresek Palmieri Sz.-ei a vezuvi obszervatoriumban és az a kompendiozus műszer, melyet Gray és Milne szerkesztett. Szeizmokronográf az a műszer, mely a földrendési lökés beálltának időpontját jelzi, rendesen az által, hogy órát állít meg vagy indít el. Ilyen a Lasaulx-féle, mely azonban már nicns használatban.

Szeja

(Zeja, Dzeja), az Amurnak 1159 km. hosszu baloldali mellékfolyója az orosz-szibériai Amur-területen. A Sztanovoj-hegységben ered, Blagovjescsenszknél torkollik. 690 km.-nyi hosszuságban hajózható.

Szejke

Szombatfalvához tartozó fürdő Udvarhely vármegye udvarhelyi járásában; a Sóspatak völgyében számos forrás fakad, melyeknek kénes, égvényes, konyhasós vizét csúzos és köszvényes bajok ellen sikerrel használják; van két nagy hidegfürdőmedencéja, fürdőháza és a vendégek részére 32 szobája. Tulajdonosa Orbán Félix báró.

Szejm

(Szemj), a Dessznának 661 km. hosszu mellékfolyója Kurszk és Csernigov orosz kormányzóságokban; felső részén csak tutajok, de torkolata közelében nagy vizállás mellett hajók is járhatnak.

Szék

(Szeék, Szik), nagyközség Szolnok-Doboka vármegye szamosújvári járásában, (1891) 3203 magyar és oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Azelőtt Doboka vármegye székhelye volt; 1848. külön szabad csapatja volt Bándi ref. esperes vezetése alatt. A határában levő sóbányát most nem mívelik.

Szék

ülőbutor háttámlával. Ha kartámlája is van, akor karosszék vagy zsöllye. Ezek az igazi butorok (mobiliumok) és ennek megfelelően alakítvák, hogy könnyüek legyenek, tehát hogy könnyüszerrel elvihessük egyik helyről a másikra. Fő részük az ülés, ami miatt ennek célszerü alakítására a legnagyobb gondot is kell fordítani (párnázás, alakítása a testhez). A háttámla, de még a kartámla is az ülés folytatása. A lábak v. támasztók mellékesek, másodrendü függelékek, melyeket lefelé vékonyodva vagy állatok lábai után formálunk. L. Butorok. - Szék vagy tetőszék, fedélszék, a szaruzatot alátámasztó szerkezet, melyen a szaruzat mintegy ül. L. Fedélszerkezet. - Szék jogi nyelven: a) közigazgatási kerület, p. Háromszék; b) biróság megjelölése, p. törvényszék. Innen széksértés (l. o.).


Kezdőlap

˙