Szinjáték

l. Dráma és Miszteriumok.

Szinjelzés

l. Szinek.

Szinkefalosz

(gör. Syncephalus, Janiceps, Janus-képződés), olyan torzképződmény, amelynél két egyén a fej hátsó részénél fogva ugy egymáshoz van nőve, hogy a két fej egynek látszik, amelynek ellenkező irány felé tekintő, két arculata van. Nem életképes.

Szinkép

a. m. spektrum (l. o.).

Szinképelemzés

l. Spektrálanalizis.

Szinklinál rétegek

l. Antiklinál rétegek.

Szinkope

(gör.), a magánhangzó kihagyása két mássalhangzó közt szó közepén; a zenében, l. Felemás; az orvostanban gyors elerőtlenedés, ájulás.

Szinkör

(lat. arena a. m. homok), versenytér a római amfiteátrumokban. Az arenát újabb időben nyári Sz.-nek használják, igy Budapesten a krisztinavárosit és városligetit. Ezek köralaku, többnyire fából készült épületek, csinos szinpaddal, páholyokkal, karzattal és más ülőhelyekkel.

Szinkrázis

(gör.) a. m. összevegyítés, elegyítés.

Szinkretizmus

(gör.) általában a. m. összeeleggyítés, keverés, értvén alatta olyasféle eljárást, midőn az egymással küzdő pártok, hitfelekezetek vagy tanrendszerek oly módon békíttetnek ki egymással, hogy a közöttük szakadást képező főbb tételek s tanok lehetőleg gyengíttetnek, másrészt oly tantételek állíttatnak fel, melyeket mindegyik saját álláspontjának megfelelőleg magyarázhat. Különösebben a Calixtus Gy. (l. o.) helmstädti hittudósnak a különféle protesténs felekezetek egyesítését célzó teologiáját nevezték gúnyból a lutheránus hittudósok Sz.-nak; és szinkretista viták alatt különösen azon harcok értendők, melyeket ezen tudósok indítottak, kivált a thorni vallási értekezlet (1645) után Calixtus és tanítványai ellen.


Kezdőlap

˙