Tenger-eljegyzés

szokás volt Velencében, amikor az újonan megválasztott doge gyűrüt dobott a tengerbe beiktatása emlékére s mintegy a tengerrel frigyre lépett.

Tengerész

olyan személy, ki mesterségénél, hivatásánál fogva a tengereken hajózni szokott, a hajón szolgálatot tesz, a hajózásban, a hajó vezetésében, kormányzásában, a vitorlák, hajógépek kezelésében jártas. Hadi T., aki az említetteken kivül még a tengeri hadviseléshez, vagy a tengeri hadi eszközök és fegyverek kezeléséhez is ért. L. még Matrózok.

Tengerészaltisztek

a legénységhez tartozó, rangot viselő személyek, kik bért vagy zsoldot élveznek. Tekintettel a hadi tengerészeti szolgálatnak sokféleségére, a T. elnevezése ezzel összefüggőleg és alkalmaztatásuknak megfelelőleg is sokféle. Ausztria-Magyarország hadi tengerészetében a T. rendfokozata a legmagasabb rangu altiszttől kezdve lefelé általánosságban a következő: főmester, mester, almester (őrmester), mestersegéd (szakaszvezető), negyedmester, árbocos (tizedes), I. oszt. matróz (őrvezető). Ezen elnevezésekhez hozzáteendő még az illetőnek különleges kiképeztetésére vonatkozó megjelölés is, mint p. tüzérfőmester, gépészmestersegéd, torpedóoktató negyedmester, egészségügyi (betegápoló) matróz stb. A T. rangjelzése - a mesterek kivételével, kiknél azt a karokon levő selyemzsinór száma határozza meg - a matrózing gallérjára varrott fehér csillagokból áll, mig a különleges kiképezés minőségét valamennyinél a bal karon látható arany vagy selyemből himzett ágyu, horgony, kormánykerék, csavar, égő bomba, kereszt (genfi) stb. mutatja. A kereskedelmi tengerészetben a T. sorába számíthatók a csónak-, vitorla- és gépmester. L. Tengerészet.

Tengerészenyv

l. Ragasz.

Tengerészet

(Marine), egyetemes elnevezése mindazon intézmények és berendezéseknek, melyeket a tengerparti állam a tengeri kereskedelem üzeme és annak megvédhetése céljából létesített. Ebből kifolyólag kereskedelmi és hadi T.-et különböztetnek meg. T. alatt azonban, elég hibásan, többnyire csak a hadi T.-et értik.

I. Hadi T. Úszó anyaga, a hadi flotta minőség és erőre nézve a tengeri kereskedelem kiterjedésétől, annak élénkségétől, a tengeren túli összeköttetések jellegétől, valamint esetleges gyarmatok és saját országának földrajzi sajátságaitól tétetik függővé. Mig Angol-, Francia- és Olaszország síktengeri hadi flották felett rendelkeznek, Ausztria-Magyarország és Németország flottái inkább csak a parti háboru céljait szolgálják és a hajók minősége, felszerelése is e célnak megfelelő. Ezen szempontból itélve, a hadi T. intézményei és berendezései általában következőleg osztályozhatók: 1. a flotta: a) Csataflotta, sík tengeren való megütközésre és ellenséges partok ellen való támadásra, mely a mai időben kizárólag páncélhajókból állván, páncélflottának is hivatik. E flotta akcióképességének fokozása, a hirszerző és biztosító szolgálatnak teljesítésére, még cirkáló-hajók, avizó-gőzösök és torpedó-naszádok beosztását igényli. b) Cirkáló flotta, békében a külszolgálatban való alkalmazásra, háboruban pedig ellenséges lobogót viselő kereskedelmi hajók átkutatása, esetleg elfogására, csataflottákhoz való beosztásra használtatik. Ehhez számíttatnak a vértezetlen fregatták, korvetták, ágyunaszádok, újabb időben a vértezett cirkáló koshajók. c) Partvédő flotta, mely páncél-ágyunaszádokból, úszó-ütegekből, torpedónaszádokból s jelenleg még a partvédelem céljaira épített külön jellegü páncélhajókból áll. d) Szállító hajók, melyek a csatahajók részére kőszenet és más üzemanyagszereket, továbbá csapatokat és más hadi szereket szállítanak. e) Torpedó-flotilla, torpedó-naszádok, torpedóanyahajók és torpedó-tárhajókból állván. f) Iskola hajók, hadapródok, hajósuhancok, gépészek, fűtők, matrózok kiképőzésére stb. g) A kikötői szolgálatra alkalmazott járművek, mint vontató-gőzösök, pilota- (kalauz) járművek-, őr-, kaszárnya-, ispotály-, hajók stb. 2. Hadi kikötők a hozzátartozó part-erődökkel, a flotta és a T.-i szertárak stb. biztosítására. 3. T.-i szertárak és telepek, mint hajógyárak, sólyák, dockok, hajók építése, javítása s felszerelésére, tüzérségi, torpedó-, akna- stb. szertárak, élelmi és ruharaktárak. 4. Képző intézetek tisztek nevelésére, a különleges szolgálati ágakban való kiképeztetésre. 5. A személyzet, t. i. a hajók legénysége, a hajógyárak munkásai és a különféle kezelési ágak személyzete.

Az egyes államok hadi T.-ének szervezete a főbb vonásokban egymáshoz hasonlít; az osztrák-magyar hadi T.-é a következő: a császári és királyi hadügyminisztérium T.-i osztálya a hadi T. legfelsőbb parancsnoksága és gazdászatkezelési hivatala; ennek élén egy (jelenleg) tengernagy mint T.-i parancsnok és mint a T.-i osztály főnöke működik, ki gazdászatkezelési ügyekben a császári és királyi közös legfőbb számszék útján a delegációnak ellenőrzése alatt áll, más tekintetben pedig a hadügyminisztérium közvetítésével a királynak felelős. Szervezetszerü beosztása hasonló a hadügyminisztérium beosztásához és következőleg tagozódik: elnöki iroda, hadműködési iroda, két ügycsoportba tartozó nyolc ügyosztály és a segédhivatal. A T.-i osztály alá rendelt hatóságok: a kikötői tengernagyi hivatal, a katonai kikötőparancsnokság, a tengerszertár-parancsnokság; a T.-i műszaki bizottság Polában, a tengerkerületi parancsnokság, a T.-i anyagszerek ellenőrző hivatala, a T.-i központi irattár Triesztben, a fiumei hadi T.-i akadémia stb. Az itt elősorolt hatóságok és hivatalok élén mint parancsnok vagy elnök egy magas rangu tengerésztiszt áll. A polai tengernagyi hivatalnak, a tengerszertár-parancsnokság és a műszaki-bizottságon kivül, melyek közvetlen a T.-i parancsnokság alatt állanak, mindannyi Polában levő had-T.-i parancsnokságok, hatóságok, hivatalok és intézetek alárendelvék, igy a katonai kikötő-parancsnokság mint közöttes parancsnokság útján a matrózkar is, mely szervezetszerüleg három matróztárcsapatra osztott 15 matróz-századból áll, azon hivatással, hogy ugy a hajók számára szükségelt kiképzett legénységet, mint a tengerszertárban dolgozó katonai munkásszemélyzetet szolgáltassa, a tüzériskola- hajó a tüzérségi személyzet kiképzésére, az akna- és torpedóiskola-hajó, matróziskola-hajó, a T.-i vizrajzi hivatal, a Sebenicóban állomásozó hajósuhanciskola-hajó, a polai T.-i kórház, a T.-i alreáliskola, tanoda, fogház, ruhatár stb.

Személyzet. A had-T. személyzete áll: tengerésztisztek és hadapródokból, továbbá a hivatalnokok és legénységből. A tengerésztisztek kizárólag a tengerészhadapródok (l. o.) soraiból egészíttetnek ki, és egyöntetü kiképeztetésük folytán a hadapródokkal együtt kivétel nélkül a hadi T. kölönféle szolgálati ágainak bármelyikében alkalmazhatók. A tengerésztisztikarba soroltatnak még az orvosok, hadbirák és lelkészek. A hivatalnoki kar a különleges szakismereteknek megfelelőleg oszlik meg, és pedig gépészmérnöki és üzemi, hajóépítési mérnöki, tüzérségi mérnöki, szárazföldi és vizépítészeti mérnöki, különleges műszaki szolgálatban alkalmazott, továbbá gépész és művezetői, a tanári szakban, a vizrajzi hivatalban, a gyógyszertárban működő hivatalnokokra s tengeri biztosokra. A hivatalnokok pótlása a polgári életből önként belépő s megfelelőleg kiképzett ifjak által történik. A legénység sorozás útján és csak kis részben önként belépők által, továbbá a hajósuhanc- és a gépészsuhanc-iskolából kikerültek soraiból egészíttetik ki, az altiszti sarjadékot pedig főleg ugyancsak a két utóbb nevezett iskolát jó eredménnyel végzett növendékek adják. A besorozott újoncok a matrózkarnál történt első katonai kiképeztetésük után, a különleges szolgálati ágakban való alkalmaztatásuk céljából, a különféle iskolahajókon kapják további oktatásukat s csak az oktatás befejezése után vezényeltetnek a szolgálatban álló hajókra. Atyai vagy gyámi beleegyezéssel a suhanciskolába önként ajánlkozó oly 14-16 éves ifjak vétetnek fel, kik erős, egészséges testalkattal és némi iskolai előképzettséggel birnak. Két, illetve három évi iskolázás után a jó eredménnyel vizsgázott növendékek mint altisztek soroztatnak be a hadi T. szolgálatába azon kötelezettséggel, hogy minden az iskolában eltöltött és után egy évet tényleg utánszolgálni tartoznak. A suhancok száma összesen 300, a felvétel szeptemberben történik. L. Tengerésztisztek, Tengerész-hadapródok, Tengerész-altisztek.

Alkalmazás. A flotta hajóinak alkalmazását illetőleg évenkint egy szolgálatba állítási terv állapíttatik meg, melyből a hajók felszerelésének célja - p. külszolgálati, iskolai, gyakorlati vagy más célokra - is kivehető. 1. Külszolgálatra. A diplomáciai és a kereskedelmi-diplomáciai viszonyok megkövetelik, hogy az idegen tengereken a rendőrszolgálat teljesítésében az alattvalók érdekeinek, nemkülönben a saját érdekeknek megvédésére, az állami tekintélynek fentartására s szükség esetén annak fegyveres erővel való megóvására saját hajók is közreműködjenek. E célból Ausztria-Magyarország a khinai és indiai vizekre évenkint egy hajót küld ki, a Földközi- és Adriai-tengeren egy hajórajt tart felszerelésben, Konstantinápolyban pedig állandóan egy hajót állomáson. 2. Iskolai és gyakorlati célokra. Ugy a hadapródok, hajósuhancok és matrózok első T.-i kiképeztetése céljából rendesen vitorlás vagy árbocozattal felszerelt hajók az év folyamán néhány hónapra szolgálatba állíttatnak, de a saját vizeket csak ritkán hagyják el és az oktatás befejezése után ismét leszereltetnek. 3. Más célokra. Ide tartozik a hadi hajóknak közhasznu célokra és a tudomány szolgálatában való alkalmazása. Minden idegen tengereken járó hadi hajónak kötelességévé tétetik az általa felkeresett országok politikai, társadalmi, statisztikai, földrajzi stb. viszonyairól adatokat szerezni és ezekről jelentést tenni (l. Tengeri tudományos expediciók). A saját vizeinket ábrázoló tengertérképek, valamint a világító tornyok jegyzékének készítése, nemkülönben az összes tengertérképek és világító tornyok jegyzékének nyilvántartása a polai vizrajzi hivatal által történik.

A szolgálatba állított hadi hajók mindig hadszerüleg, a tartalékban levők oly módon szereltetnek fel, hogy teljes felszereltetésük egy pár nap alatt befejezhető. A hajót vezénylő tiszt a parancsnok, kinek hatalma és felelőssége egyaránt nagy. Utána következik az első tiszt (összrészlettiszt, nálunk első kapitánynak is hivják), ki a belső szolgálatot, gyakorlatokat vezeti, a hajó szerepkönyvét állítja össze és a parancsnokkal szemben mindenért felelős, ami a hajón történik; a közvetlen alája rendelt legmagasabb altiszt a csónakmester. Rangban következnek: a tüzérségi tiszt a tüzérségi kiképzés és gyakorlatok vezetésére, alája rendelt altiszt a tüzérmester az összes tüzérségi anyagszerek és lőszerraktárak kezelésére; a navigáció- vagy hajózást vezető tiszt, kire a hajónak hajózási tekintetben való biztos vezetése, valamint a csillagászati megfigyelések eszközlése háramlik, közege a kormánymester. A többi tisztek mint üteg-, torpedóparancsnokok, manövertisztek stb. alkalmaztatnak, s négyóránkinti felváltás mellett rendes szolgálatot mint őrtisztek teljesítenek. Ők vezénylik az őrszolgálatban álló legénységet (a legénységnek felét), felelősek a hajó helyes vezetéseért s négy órát tartó őrszolgálati idő alatt a fedélzetet el nem hagyhatják. A hajógépnek rendes működéseért a vezető gépészmérnök felelős, ki mellé 2-3 gépész az őrszolgálat teljesítésére van rendelve. Az őrszolgálatban levő gépész az őrtiszttől veszi a parancsokat és annak utasításai szerint szabályozza a gép járatát. A gép és kazánok kezelő személyzete a hajó nagyságához mérten 50-80 fő. A gépanyagszerek kezelője a gépmester. Az egyes tengeri államok hadi hajóinak jegyzéke az évenkint megjelenő Marine-Almanachban található.

II. Kereskedelmi T. Nagyobb kereskedelmi hajókon, különösen gőzhajókon a szolgálat hasonlóan kezeltetik, mint a hadi hajókon. A hajót vezénylő tisztet kapitánynak (első), a beosztott tiszteket második, harmadik kapitánynak nevezik. Német postagőzösökön mint beosztott tisztek az első, második, harmadik kormányos szerepelnek. A tisztekhez tartozik még a gépész, orvos s némely hajón az élelmező-mester is. A legénység áll: kormányosokból, matrózokból és suhancokból, kik között altisztek: a csónakmester, hajóács, vitorlamester és a főszakács. A fegyelem és rend fentartása okából a kapitánynak bizonyos fenyítő hatalma van, melynek használatára szükség esetén az utasokkal szemben is jogosult, de csak azon esetben, ha a hajó útközben lévén, a konzulnak vagy egy saját nemzetbeli hadi hajónak közbenjárása ki nem kérhető. A világ összes államainak a tengerentúli kereskedelemmel foglalkozó flottája (l. o.) az utolsó negyedszázadban hasonlólag a vasúthoz vagyon gyarapodott, sőt 1871 óta ezt aránylag túl is szárnyalta. Jellemző, hogy a gazdászat hanyatlásának idejében, midőn a vasútépítés bizonyos korlátok közé szorítva csaknem stagnált, a gőzhajók építése lendületet mutat, sőt tengeri járóműveket a szükségleten túl építettek. L. még Hajózás és Gőzhajózás.

Tengerészeti akadémia

oly intézet, amelyben a tengerészeti tiszt sarjadéka magasabb kiképzést, s különösen jövendőbeli hivatás tekintetében a szakszerü tudományokban való oktatást nyert; célja azonkivül a tudományosan képzett ifjaknak további képeztetése is. Nálunk kereskedelmi (Trieszt, Fiume, Lussin stb.) és hadi tengerészeti (Fiume) akadémiák lesznek; a kereskedelmiek három, a hadi T. négy évi tanfolyammal, amelyekben a szaktantárgyakon kivül még az egyéni műveltséget fejlesztő tudományok is előadatnak. L. Tengerészeti intézetek.

Tengerészeti állomás

a tengerpart mentén fekvő oly általános terület, melynek vizein a tengeri állam ottan lakó vagy letelepedett saját állampolgárainak, illetve a területnek magának megvédése céljából hajókat állandóan állomáson tart. T.-helyek azok is, ahol az állam tengeri haderejét vagy egészben vagy pedig részben, ugy hajók, hajóanyagszerek, valamint legénységben is összpontosítva készenlétben tartja. A T. parancsnokának az állomás területén levő összes tengerészeti hatóságok, intézmények stb. katonai szempontból feltétlenül alárendelvék.

Tengerészeti hatóság

A magyar királyi kereskedelmi miniszter alá tartozó magyar királyi T. székhelye Fiume. Elnöke a fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzó. Áll három ügyosztályból, u. m.: tengerészeti, közigazgatási és műszaki ügyosztályból, mely utóbbi két alosztályra szakad. Van külön számvevősége és segédhivatala. Bizonyos ügyek elintézésénél az állampolgárok sorából vett ülnökök működnek közre. A T. alatt állanak a révhivatalok, jelesül: a) a fiumei (a ponsali révkirendeltséggel), b) a buccarii, c) a portorei, d) a selci (novi és cirkvenicai révkirendeltségekkel), e) a zenggi (a szentgyörgyi kirendeltséggel és f) a carlopagói (a jablanaci és a stinicai révkirendeltségekkel). A fiumei révhivatal élén mint főnök egy révkapitány áll, vezetése alatt működik a révalkapitányok, révbiztosok, révgyakornokok, gépészek, orvos, hajóköböző, kalauzfőnökök és kalauzokból álló személyzet, s a zenggi révhivatal kivételével, mely egy révkapitány vezetése alatt áll, a többieket egy vezető vezeti révbiztosi rangban.

Tengerészeti jelek

l. Hajózási jelek.

Tengerészeti lövegek

azon lövegek, melyek a hadi tengerészet hajóinak tüzérségi felszerélésére szolgálnak. Ezen lövegek három osztályba sorolhatók, u. m.: nagy ürméretü lövegek, melyek első sorban vértezett tárgyak elleni működésre (hajók és parti erődök) használtatnak; közép ürméretü lövegek, azon fő rendeltetéssel, hogy vértezetlen tárgyak ellen lőjjenek; végre kis ürméretü lövegek, melyek csak másodrendü hadműveleteknél alkalmaztatnak. E három osztályt általánosságban az a lövedék jellemzi leginkább, amelytől a lövegnek megfelelőleg a legnagyobb hatás várható; igy az első osztálynál a vértlövedék (acélperkussziós lövedék), a másodiknál a robbanó lövedék (közönséges gránát), a harmadiknál a shrapnellövedék az irányadó. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy eges osztályok lövegeinél más lövedékek is ne használtassanak, amiért is a lövegek lőszerkészletében ilyen, az osztályhoz tulajdonképen nem számító lövedékek csekélyebb mennyiségben mindenkor találhatók. Az osztályozás megkülönböztetése továbbá abban áll, hogy az első osztálynak lövegeivel a vértes hajókat látják el, mig vértezetlen hajók tüzérségi felszerelését a második osztálynak lövegei képezik, végre hogy a kisebb ürméretü lövegek, a gyorstüzelő lövegek kivételével, rendesen csak csónakokban, partra szállás esetén jönnek haszálatba. Az ürméret nagyságát tekintve azt tartják, hogy a közép ürméretü lövegek csőátmérője 12-18 cm., a nagy ürméretüeké 18-45 cm., a kis ürmérethez számító lövegeké pedig 12-6 cm. A legnagyobb hatást kifejtő és leginkább használt közép ürméretü löveg a 15-16 cm.-es. Ami a lövegcsöveknek szerkezetét illeti, a tüzérség a hátultöltő rendszernek általános elfogadását sürgeti; a már meglevő elültöltő nagyobb lövegek azonban könnyen érthető okoknál fogva (költség szempontjából) még mindig használatban vannak, különösen az olasz és angol tengerészetben, ahol azoknak hátultöltő lövegekkel való pótlása csak idő multán remélhető. L. még Lövegek.

Az osztrák-magyar hadi tengerészetben használt lövegek és lövedékek táblázata a következő:

[ÁBRA]

Tengerészeti műszerek

tágabb értelemben azon műszerek, melyeket a tengerészek a hajó helyének meghatározásár, a helyzetpont kiszámításánál szükséges asztronomiai vizsgálatokra, továbbá fizikai, meteorologiai és más tudományos megfigyelések eszközlésére használnak. Ilyenek: az iránytű, log, mélységmérő, tengertérképek, kronométer, oktans, sextans, barométer, termométer, pszikrométer, távcső, időjelző készülékek, buváreszközök stb. L. Hajózástan.


Kezdőlap

˙