Tigris

v. királytigris (Felis tigris L., l. a mellékelt szines képet), a ragadozó emlősök rendjének macskafélék családjába tartozó állatfaj. Szine sárga-barna vagy rozsdavörös, fekete haránt csíkokkal; farka feketegyűrüs. Bundája meglehetős hosszu, pofái szakállasak. Farka egyformán szőrös, bojt nélküli.

[ÁBRA] TIGRIS.

A him egész hossza 2,25-2,60 m., melyből farkára 80 cm. jut, nősténye kisebb; 105 napig viselős és 2-3-at kölykezik. A ragadozó állatok legvérengzőbbje. Legfőképen délkelei Ázsiát lakja, ahonnan nyugatra egészen a Kaukázusig elkóborol; otthon van Jávában, Szumátrán; felmegy Szibériába az 53-ik szélességi fokig. Oly erős, hogy szájában egy emberrel könnyen elfut. Az éhségtől és vérszomjtól üldözve, még a falvak közepébe is beront az ember után, ugy hogy sok helységből egészen kipusztította a lakosságot. Kelet-India egyes szorosai és sűrüségei rablásai miatt járhatatlanok. Cejlonból a gyakori hajtóvadászatok folytán egészen kiveszett. Főleg az előindiai Gudserát kerületben gyakori. A T.-től évenkint elpusztított emberek számát Szingapurban 400-ra, Jávában 300-ra becsülik. A régi rómaiak a cirkuszokban T.-eket is tartottak, ugyanezt teszik manapság is az indiai fejedelmek. Bundáját takaróknak használják. L. Szűcsáruk.

Tigrisérc

l. Aplit.

Tigrisfa

l. Kigyófa.

Tigrisliliom

v. pávaliliom (növ., Tigridia Ker.), a nősziromfélék virága, hét faja Amerikában terem. A T. pavonia Pers. v. Ferraria tigridia Curt. kedvelt dísznövény, Mexikóból való. Szirmának piros belseje tigris v. márvány módjára fekete-pirossal tarkított. T. a turbánliliom, valamint a Lilium tigrinum is. L. Liliom.

Tigrisló

l. Ló.

Tigrismacska

(Felis tigrina Schreb.), a ragadozó emlősök rendjének macskafélék családjába tartozó állatfaj, melyet marguájnak is neveznek. Szine agyagsárga, hasa fehér, fekete foltos; testhossza 50 cm., farkhossza 30 cm. Hazája Brazilia és Gujana.

Tigrisszem

sólyomszem (ásv.), drágakőnek használt quarcváltozat; szorosan egymáshoz illő (0,08-0,3 mm.-nyi) quarcszálakból, rudakból van összerakva, melyeknek egész hosszuságában krokidolitszálak húzódnak végig (l. Krokidolit). A macskaszem (l. o.) analogiájára kapta a T. nevet. A hetvenes évek vége óta kerül nagyobb mennyiségben mint igen kedvelt drágakő a kereskedésbe. Kezdetben mint újdonságot drágán árulták, később ára nagyon csökkent, mert igen nagy mennyiségben hozták Európába. Sokféle módon szépítik, meg is festik. V. ö. Krenner József, A T. (Természettud. Közl., 19. köt.).

Tiha

község, l. Borgó-Tiha.

Tihája

l. Kjája.

Tihany

1. (Abaúj-T., Tehány, Cahanovce), kisközség Abaúj-Torna vármegye kassai j.-ban, (1891) 1431 tót lak., vasúttal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. T., kisközség Zala vármegye tapolcai j.-ban, (1891) 893 magyar lak., állami faiskolával, postahivatallal és postatakarékpénztárral. T. a T.-i félsziget (l. o.) meredek K-i párkányán, 83 m.-nyire a Balaton fölött fekszik; hires bencésrendi apátságáról (l. Tihanyi apátság), melynek kéttornyu temploma messziről felismerhető. Az apátságnak mintegy 10,000 ha.-nyi ingatlana van. Az apátság épületei a tatárjárás óta meg voltak erősítve; a XIII. sz.-ban már erősség állott itt fenn, a mohácsi vész után a T.-i vár nagyobb végvárrá lett és jó karban tartását többször rendelték el az országgyülések. A vár hajdan a ma óvári szőllőknek nevezett dülő csúcsán, a mohácsi vész óta azonban az apátsági templom és zárda környékén állott s ezeket is magában foglalta. T.-on kivül hajdan még két falu (Apáti és Újfalu) állott a félszigeten, melyek elpusztultak. Nevezetes volt visszhangja, mely azonban az apátsági templom mellett újabban épült emeletes villa miatt meggyöngült. A part mentén nagyszámu kagylót találnak, közte az ismert kecskekörmöt (l. o.). Az Óvárnak a Balaton felé néző meredek lejtőjén sziklaüregek (hajdani remetelakások) vannak.


Kezdőlap

˙