To

tomazu, japán ürmérték = 18,039 lit.

oly állóviz a szárazföld belsejében, melynek mélysége legalább is az 1 métert meghaladja. Kisebb mélységnél a tavat növényzet lepi el s akkor mocsár (l. o.) nevet kap. Eredetére nézve lehet természetes, ha a föld felszinének valamely mélyedésében az eső- vagy folyóviz összegyül, vagy ha a tenger partjai mellett a tengeri áramlatok és folyók hordaléka zátonyokat alkot és a tenger egy részét elkeríti és lehet mesterséges, mikor gáttal valamely vizfolyás völgyét mesterségesen elzárjuk. Vize rendesen édes, ritkán sós, bár vannak igen hires sós tavak is, mint a Kaspi-tó, Holt-tó, valamint a tengermelléki tavak egy része s végül a konyhasótelepekkel kapcsolatos sós tavak (hazánkban Vizakna, Torda, Kolozs stb. sós tavai ismeretesek); néha a tavak még különböző ásványos anyagokat is tartalmaznak föloldva. Szabályozásának kettős célja lehet: vagy a viznek bizonyos nivón való tartása, mikor is be- és kivezető csatornákkal és zsilipekkel a viz mennyiségét a szükségeshez mérten növelhetjük és csökkenthetjük, vagy pedig a viz egészségesebbé tétele. Ugyanis, ha a viz a partok mentén 20 cm.-nél kisebb mélységü, akkor ott, főként nyáron, szerves rothadás indul meg, melyet a hullámok játéka sem képes megszüntetni. Ezért az ily partokat vagy leásni vagy a tavat meredek töltéssel kell körülvenni, ugy hogy a legalább is 20 cm. mélység a partoknál is előálljon. Közgazdasági haszna igen sokféle. A magasan fekvő tavak raktárai az eleven erőnek, melyet a legkülönbözőbb ipari célokra lehet fölhasználni; ily célból igen sok mesterséges tó is létesült. Éppen ily lehet a tóban összegyüjtött vizet a mezőgazdaság céljaira, öntözésre, valamint a hajózó csatornák táplálkozására és a városok ellátására fordítani. Nevezetes szerepe van a tónak a halászat terén (l. Halastó-gazdaság). Némely tavak kitünő fürdőül szolgálnak. A sós tavakból sok helyen konyhasót nyernek. - Botanikai szempontból l. Tó növényzete. - A tavat archeologiai szempontból l. Cölöpépítmények.

Tó-Almás

község, l. Almás (18).

Toast

(ang., ejtsd: tószt), tulajdonképen pirított kenyérszelet, melyet Angliában a teához adnak; azonban általánosan felköszöntést jelent, mert Angliában szokás volt annak, aki a felköszöntőt mondotta, egy poharat pirított kenyérszelettel adni.

Tóba

kisközség Torontál vármegye zsombolyai j.-ban, (1891) 1695 magyar és német lak.

Tobagópálma

(növ.) a. m. Bactris (l. o.).

Tobák

(növ.), a dohány régi neve.

Tobarra

város és fürdő Albacete (ettől 48 km.-nyire) spanyol tartományban, vasút mellett, (1887) 7646 lak., hideg kéntartalmu ásványvizforrással.

Tobelbad

(Dobelbad), fürdőhely Graz mellett, egy szűk völgyben, fenyvesek közt, vasút mellett, 70 lak. Két 25-28° -os ásványvizforrással (Ferdinánd- és Lajos-forrás), amelyek vizét idegbajok ellen használják, fürdőintézettel. Vizét már 600 év óta használják. A tartomány tulajdona. V. ö. Kottowitz, T. u. seine Heilquellen (Bécs 1870); Waldhäusl, Kurort Dobelbad (u. o. 1877).

To be or not to be, that is the question

l. Lenni vagy nem lenni.


Kezdőlap

˙