Tordinci

község Szerém vármegye vukovári j.-ban, (1891) 1189 horvát-szerb lak. T. az egyetlen horvátországi község, melyben szerb református egyház van.

Toreador

l. Bikaviadal.

Torell

Ottó Márton, svéd természettudós, szül. Warbergben 1828 jun. 5-én. 1844 óta orvostant és természettudományokat tanult Lundban, majd tudományos utazásokat tett Svéd-Norvégországba. Svájca s Izland szigetére, 1858. Nordenskiölddel a Spitzbergákra utazott és 1859. meglátogatta Grönlandot. Visszatérte után a zoologia adjunktusa s a zoologiai muzeum intendánsa lett Lundban. Egy második északsarki expediciójában (1861) Nordenskiöld a Spitzbergákig kisérte el. Ezután 1866. a zoologia s geologia professzorává nevezték ki Lundban. 1871. pedig a svéd geologiai vizsgálatok főnökévé Stokholmban. Közzétette többek közt: Die schwed, Expeditionen nach Spitzbergen und Bäreneiland in den Jahren 1861, 1864 und 1868 (németül Passarge L., Jena 1869).

Torelli

1. Akilles, olasz drámairó, szül. Nápolyban 1844 máj. 5., s már 17 éves kora óta a drámai irodalomnak szenteli működését. Első vígjátékával (Chi muore, giace) a torinói állami díjat nyerte el. Gyors egymásutánban követték ezt többi munkái, s máig több mint 30 darabját adták már elő. Különös tetszést arattak: I mariti (1867) és Fragilita (1868) címü drámái, amelyek sikereihez hasonlót többi darabjai nem értek el. Említésre méltók: La moglie (1870); Triste realta (1871) és főkép II. colore del tempo (1875) címü vígjátékai is.

2. T. József, olasz hegedüművész, a nagy hangversenydarab (concerto grosso) műfajának megteremtője, szül. Veronában. 1685. Bolognában egy templomi zenekarban játszott, 1703. az ansbachi őrgróf hangversenymestere lett, itt halt is meg 1708. Halála után jelentek meg legértékesebb szerzeményei: Concerti grossi con una pastorale per il Santissimo Natale (8. műve).

Torero

l. Bikaviadal.

Toreutika

(gör., lat. caelatura) a. m. trébelés, ércverés, a szobrászat technikáinak egyike, mely a szoboröntés és szoborfaragás között középhelyen áll. L. Domborítás, Empaisztika és Szobrászat.

Torgau

az ugyanily nevü járás székhelye Merseburg porosz kerületben, az Elbe bal partján, vasút mellett, (1890) 10,860 lak., szesz- és téglagyártással, evangelikus templommal, amelyben Cranach képei láthatók, Hartenfels nevü nagy kaszárnyával, amelyet János Frigyes szász választó építtetett és a XVII. sz.-ig a szász választók lakóhelyükül választották; régies városházzal, amelyben 1873. alapított szász régiségtár van elhelyezve. 1526. Állhatatos János szász választó és hesseni Fülöp itt kötötték meg a T.-i szövetséget. 1760 nov. 3-án II. Frigyes porosz király legyőzte Daun osztrák hadait. Napoleon parancsára 1810. erős várrá alakították, amelyet 1891. részben leromboltak. T. 1815. jutott a poroszok hatalmába. V. ö. Grulich, Denkwürdigkeit d. kurfürstl. Residenz T. aus d. Zeit d. Reformation (T. 1855); Knabe, Urkunden der Stadt T. (I. u. o. 1886, II. 1892).

Torgaui cikkek

l. Ágostai hitvallás.

Torgaui könyv

l. Formula Concordiae.

Torghu

török kalóz, l. Dragut.


Kezdőlap

˙