Tömörkény

nagyközség Csongrád vármegye csongrádi j.-ban, (1891) 2734 magyar lak.

Tömös

1. (Alsó- és Felső-), Brassó városához tartozó két telep a Tömösi szorosban (l. o.); Felső-T. vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. T. folyó, l. Tömösi szoros.

Tömösi szoros

a D-i Kárpátok legszebb szorosa, Brassó vármegyében, Brassótól D-re, a Brassói v. Barcasági és Bodzai vagy Csukás hegységek közt. A T. Brassótól DK-re, Deresztye mellett nyilik D. felé. E szoros soká a fő közlekedési vonal volt Erdély és Oláhország közt és a vasúti közlekedés ma is erre negy. A T. torkolatát a Tatárhányásnak nevezett sánc rekeszti el, ezentúl a vasút a régi alsótömösi vámot éri el, mely nemrég megszüntettetett. Közelében nehány gyári vállalat van. A szoros innen kezdve regényes széppé válik; Ny-on a Keresztényhavas (1804 m.) sziklaszálai tornyosulnak a fenyvesek fölé; utóbbinak egy sziklagerince a folyó mellé nyulik le, ez a Magyarvár (l. o.), melyen a szabadságharc hőseinek emléke áll. Ezen felül van Felső-Tömös állomás. Ezentúl a vasút a Száraz-Tömös völgyébe fordul és két alagúton át Predeál (l. o.) nemzetközi állomást éri el. Ezen alul ered a Vladic folyócska, mely a Nagy-Kőhavas felől aláfolyó Száraz-Tömös vizével egyesülve a Tömös folyót alkotja. Ez a szoroson lefolyva, a Barcaság lapályára lép ki és Szt.-Péter közelében a Vidombák vizét veszi fel; az egyesült folyó Botfalun alul az Oltba ömlik. A Tömös folyó hossza 50 km.

Tömöttség

a szövőiparban a fonalátmérőnek a fonalközökhöz való viszonyát jelzi. Mentől kisebb e viszony, annál tömöttebb a szövet. A gyakorlatban e viszonyszám helyett, a fonalak finomsági számát (N) és a hosszegységre (cm.) eső lánc- s vetülékfonal mennyiségét közlik.

Tömzs

l. Telep. - T.-fejtés, l. Bánya.

Tönis

l. Sankt Tönis.

Tönk

(növ., stipes), a kalapos gombák nyele v. lába; l. Gombák és Galóca. Hagymatönk vagy hagymatorzsa, l. Hagyma. - T. a faiparban, l. Rönkő és Facsúsztatás. - T., a közgazdaságban (olaszul banco rotto, melyből bankrott közkeletü kifejezés származott) a «tönkre jutás» metaforának degenerálódott kifejezése s azt jelenti, hogy valamely személynek vagy vállalatnak gazdasági élete megszünt. Ha az illető gazdálkodó alany hitelt is használt vállalatában, akkor a T. csőd (l. o.) gyanánt jelentkezik; ha ellenben senkinek sem tartozik, a T. abban áll, hogy a T.-re jutott vállalkozó nem rendelkezik forgalomképes javakkal. L. még Államtönk.

Tönköly

v. tönköj (növ.), l. Tenkely.

Tönsberg

város Kristiana norvég tartományban, 32 km.-nyire Laurviktól, a róla elnevezett fjord végében, vasút mellett, (1891) 7215 lak., nagy halászattal (1891. hajói 960 bálnát, 66,752 fókát és 66 fehér medvét hoztak haza) és kereskedelemmel (behozatal 378,275, kivitel 1.320,800 frank). A IX. sz.-ban már jelentékeny kereskedőhely volt. 1871. ezer éves fennállásának évfordulóját ülte meg.

Töplitz

1. (Toplice), fürdőhely Rudolfswert krajnai kerületi kapitányságban, 165 m.-nyi magasban, 363, mint község 3872 lak., 8 meleg (38-50°) indifferens termával; közelben pompás jégbarlanggal. V. ö. Radics, T., Mineralbad in Unterkrain (Bécs 1878). - 2. T., cseh fürdő, l. Teplitz.


Kezdőlap

˙