Ugar

oly szántóföld, melyet valamely termény betakarítása után egy egész éven keresztül vetetlenül hagynak, ezen idő alatt azonban megmívelésben részesítenek. Ez a körülmény teszi a különbséget az ugar és a parlag között, mely utóbbi oly szántóföldet jelent, mely szintén egy v. több évig vetetlenül marad, de ezen idő alatt megmunkálásban nem részesül. A fenti értelemben vett ugar másként egész v. fekete ugarnak mondatik, ellentétben a fél v. zöld ugarhoz, mi alatt u. n. ugarnövényekkel, nevezetesen takarmányfélékkel bevetett ugart értenek s mely után szintugy mint a fekete ugar után, őszi gabonát vagy őszi repcét vetnek. Ez okból ugarnövénynek csak oly növény tekinthető, mely a földet korán és oly állapotban hagyja el, hogy az őszi vetemény utána sikerrel elvethető Közönségesen háromszor szokás az ugart szántani, mely szántások elseje ugarolásnak, másodika forgatásnak vagy keverésnek, harmadika vetőalászántásnak mondatik (l. Szántás). Hazánkban 1871-ben 2.297,108 ha. volt fekete ugarnak hagyva, ami az összes szántóföld 23%-ának felel meg. Azóta évről évre fokozatosan hanyatlott a területe, ugy hogy 1894-ben már csak 1.724,516 ha.-t, vagyis a szántóföldnek 14,24%-át foglalta el. Azonban más kulturállamokkal összehasonlítva, még ez a terület is aránylag nagy, mert Ausztriában, Német- és Franciaországban alig 7-8% esik a fekete ugarra, Nagy-Britanniában pedig csak 2,3%, miből következtethető, hogy hazánkban is a fekete ugar területe még lényegesen csökkenthető; ez pedig közgazdasági szempontból is felette kivánatos. V. ö. Hensch A., Az okszerü talajmívelés elmélete és gyakorlata (Budapest 1885); Cserháti S., Az okszerü talajmívelés alapelvei (u. o. 1896).

Ugarlegelő

a fekete ugarnak hagyott szántóföldön nyert legelő, melynek tartama az elővetemény betakarításától az ugarolásig terjed. Minthogy az ugar rendszerint tavaszi gabonára következik, az ugarolás pedig többnyire csak a következő év tavaszán a tavaszi vetések befejezése után ejtetik meg, viszonyaink közt azt mondhatjuk, hogy az ugar augusztus elejétől jövő évi májusig tart. Okszerüen kezelt gazdaságokban a U.-t teljesen mellőzik s az ugart inkább takarmány termelésére fordítják. Minthogy azonban oly községekben, hol a fordulókényszer fennáll, az egyes gazda az ugar legeltetését nem mellőzheti, másrészt a fordulókényszerrel járó ugarlegeltetési rendszer lehető korlátozása közgazdasági törvényhozás minden kulturállamban módot nyujt ennek megszüntetésére. Nálunk a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. XII. t.-c. intézkedik ez iránt.

Ugarolás

l. Szántás és Ugar.

Ugijar

(ejtsd: uchichar), az ugyanily nevü járásnak szék- és a keleti Alpujarrasnak főhelye Granada spanyol tartományban, a Rio Grande egyik mellékvölgyében, (1887) 2944 lak., látogatott országos vásárral.

Uglics

az ugyanily nevü járás székhelye Jaroszlavl orosz kormányzóságban, a Volga jobb partján, (1893) 12,769 lak., vászonzsák-, cipőkészítéssel, 29 iparteleppel, amelyek közt kettő papirosmalom; folyami kikötőjéből papiros-, zsák- és gabonakivitellel.

Uglya

(Ugla), kisközség Máramaros vármegye técsői j.-ban, (1891) 2497 rutén és német lak.

Ugocsa

vármegye (l. a mellékelt térképet) hazánk ÉK-i részében, a Tisza két partján; É-on Bereg, K-en Máramaros és Szatmár, D-en és Ny-on ez utóbbi határolja.

[ÁBRA] UGOCSA VÁRMEGYE TÉRKÉPE.

Területe 1190,63 km2. A vármegye Ny-i része lapályos, csekély (120-130 m.) tengerfeletti magassággal; K-i része azonban hegyes. A Tisza jobb partján a nagyszőllősi hegycsoport emelkedik, melynek legnagyobb magassága 878 m., mig nyugati végbástyája, a Nagyszőllős fölötti Feketehegy, melyen U. várromjai állanak, csak 368 m. A Tisza bal partján hasonlóképen tetemesebb emelkedések vannak, melyek az Avas hegységhez tartoznak s a vármegye területén 827 m.-nyi magasságot érnek el. E hegység végső nyulványaiul tekinthető a Gyula és Tamás-Váralja fölötti dombvidék (535 m.), valamint a Kis-Gérce melletti dombok, melyek messzire vannak a síkságra előre tolva. Folyóvizekben a vámegye aránylag gazdag. A Tisza K-Ny-i irányban hasitja a vármegyét, Királyháza mellett lépvén ki a rónára, melyen több ágra oszlik. A vármegye Ny-i határán veszi magába a vele egyközü folyásu Batár patakot. É-i részét a Borsova és Szalva, D-i részét a Túr vize öntözi; partjaik helyenként mocsarasak, leginkább a Borsova mentén, ahol a Fekete-Eger mocsár nyulik át.

Éghajlata elég enyhe, mérsékelt, azért a tenyészetnek igen kedvező.

Termő területe 114,462 ha., miből szántóföld 51,448 ha., kert 1959, rét 18,623, legelő 12,926, nádas 13, szőllő 864 és erdő 28,629; a nem termő terület 6513 ha. Talaja általában véve termékeny, különösen Ny-i felében, ahol az alluviális völgytalaj uralkodik. Fő terményei a búza és tengeri, amaz (1894-ben) 9198, ez 11,552 ha. területen, továbbá a zab (5950 ha.); ellenben jóval kevesebb a rozs és árpa, mig burgonyát, tatárkát, répát, kétszerest és kendert csak csekély mennyiségben termesztenek. Gyümölcse és bora jó, utóbbiből 1894. évben 1474 hl. volt a termés. Erdőségei, melyeknek nagyobbik fele bükkös, kisebbik fele tölgyes, sok fát, gubacsot, makkot szolgáltatnak.

Állattenyésztése elég kedvező; van (1895-ben) 37,804 db. (túlnyomóan magyar fajátju) szarvasmarha, 125 bivaly, 5968 ló, 45 szamár, 25,649 sertés, 21,423 juh és birka és 1960 kecske. A lótenyésztés emelésére 4 fedeztetési állomás. Van vármegyei gazdasági egyesülete és több lecsapoló társulata. A hegységek vadban bővelkednek, a folyók halakban. Az ásványország némi ezüstércet és vasat (Turc) szolgáltat.

[ÁBRA] Ugocsa vármegye címere.

Lakóinak száma 1870-ben 67,498 volt, jelenleg (1891-ben) 75,461. Egy km2-re 63,4 lakó esik és igy U. a sűrübben népesített vármegyék egyike. A lakosok közt van 28,852 magyar (38,2%), 5447 német, 40 tót, 8830 oláh, 32,076 rutén (42,5%) és 216 egyéb. A magyarság 10 évi szaporulata 5535 lélek, vagyis 23,8%. A nem magyar ajkuak közül 8443, vagyis 18,1% beszél magyarul. Hitfelekezet szerint van 6201 róm. kat., 47,651 gör. kat. (63,1%), 458 ág. evang., 11,722 helv. és 9414 izr. Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a népesség: értelmiség 506, őstermelés 19,301, bányászat 49, ipar 2146, kereskedelem 567, hitel 9, közlekedés 188, járadékből élő 294, napszámos 7426, házi cseléd 1228, háztartásban 13,719, egyéb foglalkozásu 100. A lakosság túlnyomóan őstermelő, kereskedelme és ipara jelentéktelen, utóbit egy gőzfürész, 1 szeszgyár és több gőzmalom képviseli. A vármegye területén 2 bank, 2 takarékpénztár és 2 szövetkezet van.

Közlekedési eszközei: 59 km. vasút (11 állomással), 35 km. állami út, 173. km. törvényhatósági és 161 km. községi út.

Közművelődése még igen hiányos; a 6 éven felüli férfilakosságnak 62,4, a női lakosságnak 72,6%-a sem irni, sem olvasni nem tud és a tanköteles gyermekeknek 40,8%-a iskolát nem látogat. A vármegye területén összesen 130 tanintézet van, u. m. 1 gazdasági (Halmi), 2 ipari és kereskedelmi, 2 polgári, 1 felső nép- és 113 elemi népiskola és 11 kisdedóvó.

Közigazgatás. U. vármegye 2 járásra oszlik, u. m.:

[ÁBRA]

A vármegyében van 7 nagy- és 64 kisközség. A községek átalában véve kicsinyek. Székhelye Nagy-Szőllős. Az országgyülésbe a vármegye 2 képviselőt küld. V. ö. Komáromy András, U. keletkezése (M. tud. akadémiai Értekezések a tört. tud. köréből XVI. köt. 7. szám. Budapest 1896).

Ugocsa non coronat

(lat., a. m. Ugocsa nem koronáz). Ismert történeti közmondás. Eredetét pontosan megállapítani nem lehet. A hagyomány szerint Ugocsa vármegye irta ezt a lakonikus választ az 1505-iki rákosi gyülés határozatából kifolyólag, mikor I. Ferdinánd a rendeket koronázásra (1527 nov. 3.) meghivta. Tény, hogy 1635. már használták. Egymásik verzió szerint az 1722-iki országgyülésen hangzott el először, mikor a pragmatica senctiót tárgyalták. A leányörökös megkoronázását illetőleg a szavazás coronat vagy non coronat kifejezésekkel történt. Állítólag egyedül az ugocsai követ szavazott non corona-tal s ezóta forog közszájon: U., melyhez idők multával hozzájárult ez: sed ornat. V. ö. Tóth Béla, Szájrul-szájra.

Ugocsavár

l. Kankóvár.

Ugod

nagyközség Veszprém vármegye pápai j.-ban, (1891) 2118 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.


Kezdőlap

˙