Ukermark

(Uckermark), Brandenburg (l. o.) legészakibb része az Odera bal partján, Pomeránia, Neumark, Mittelmark és Mecklenburg-Strelitz közt. Jelenleg Potsdam kerülethez tartozó Prenzlau, Templin és Angermünde járásokat foglalja magában, 3876 km2 ter., (1890) 1660,005 lak. A legrégibb időkben Terra Ukera volt a neve, csak a XV. sz. óta nevezik U.-nak. Egykoron az ukri nevü szláv törzs lakta.

Ukk

kisközség Zala vármegye sümegi j.-ban, (1891) 639 magyar lak., vasúti csomópont, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Ukko

l. Finn mitologia.

Ukkon-pohár

Hunfalvy Pál mutatott rá 1867., hogy hegyaljai szőllőeladási oklevelekben gyakrabban van szó az U.-ról, amiben ő ősi ugor-magyar mitologiai emléket sejtett. Ellenében Révész Imre ismételten azt vitatta, hogy az U. vagy a szokásos adás-vevési áldomáspohár lat. Poculum usucapionis nevének poculum ucconisra való rövidítése, vagy (mivel az idézett oklevelek olykor urkon-poharat is említenek) talán a német Urkund-Becher elcsavarása. Azóta még többen is hozzászóltak e kérdéshez, amely azonban máig sincs eldöntve. A legnyomósabb okok mégis az Urkund-Becher mellett szólanak, minthogy a finn Ukko ezen a magyarságnál egészen elszigetelten álló emlékében addig bajos hinnünk, mig ennél az egy s még hozzá aránylag késő korbeli adatnál többet nem sikerül e hagyomány (?) mellett megszólaltatni.

Ukraina

(a. m. határország), e néven nevezték a moszkvai és az egykori Lengyelországban azon kevésbbé népes határvidékeket, amelyek a tatárok és egyéb nomadizáló népek országai felé estek. Volt moszkvai, rjazáni, szibériai stb. U. Legtovább megtartotta e nevet azon vidék, amely a középső Dnyepr mindkét partján terült el, tehát a lengyel kijevi vajdaság a kis-orosz és szaporogi kozákok lakóhelyeivel együtt. Jelenleg a nagyobb része Csernigov, Kijev és Poltava orosz kormányzóságok közt van megosztva. Az egykori szlobodai U. pedig, amely a XVII. sz.-ban keletkezett, Harkov kormányzóságot alkotja.

Ukvere

meglehetősen terméketlen vidék Német-Kelet-Afrikában a Vami, Kingani és Geringeri közt.

Ulad Szidi Seikh

hatalmas arab néptörzs neve, mely délnyugati Algéria Kszur nevü oázcsoportjai között tanyázik, a magas Atlasz hegység déli nyulványainak tövében. Valamennyi szomszédos törzs uralma alatt áll. Fő helye: El' Abiad. Itt van a törzs ősatyja és védő szentjének Szidi Seikhnek a sírja. A franciák ezt a helységet 1881. elpusztították, később azonban újra felépítették, hogy az U. törzsnek kedvezzenek, mert csakis ennek segélyével tudták a többiek fölött is uralmukat megtartani, illetve biztosítani.

Ulanga

afrikai folyó, l. Rufidsi.

Ulanka

l. Ulánusok.

Ulánusok

(dsidások), dsidával felfegyverzett lovasok. A név tatár eredetü és a. m. vitéz, derék. A lengyeleknek hasonlóan felfegyverzett lovasságuk volt, mellyel a tatárok betöréseit visszaverni igyekeztek és ezeket is U.-nak nevezték el. A lengyel U. tehát az első ilynemü lovasok voltak Európában és ez okból mint lengyel nemzeti fegyvernem szerepeltek. A lengyelektől a többi európai hadsereg is átvette az U.-at eredeti és sajátos öltözetükkel együtt, mely a négyszegletes lengyel sipkából (czapka) s a két sor gombbal ellátott rövid ulankából áll. A lengyelek után Ausztria állította fel az első ulánusezredet 1790. és 1791.; azután következett Poroszország, melynek már 1745. volt dsidával felfegyverzett ezrede, melyből 1808. ulánusezred lett. Még később Oroszország és más államok is állítottak fel ulánusezredeket. A cs. és kir. közös hadseregben a 11 ulánusezred 1-től 8-ig és 11-től 13-ig terjedő számokkal vannak megjelölve; e mellett minden ezred még az időleges esetleges örökös ezredtulajonos nevét is viseli.


Kezdőlap

˙