Ulexit

(ásv.), l. Boronátrokalcit.

Ulfilas

(Wulfila), a nyugati gótok püspöke és bibliafordító, szül. Kappadóciában 313. (311.), meghalt Konstantinápolyban 383. Püspökké szentelte nikomédiai Eusebius 341. s 348. az ariánus gótok között működött, kikkel Athanarik üldözése elől 355. a keletrómai császár védőszárnyai alá menekült s a Duna és Haemus között telepedett le. Bibliafordítása a gót és igy a germán nyelv legrégibb emléke. Csak három töredék maradt fönn belőle kéziratban: 1. Codex argenteus, mely a négy evangeliumot tartalmazza és Upsalában őrzik; 2. Codes Carolinus (Wolfenbüttelben) és 3. Milanói kódex (szt. Pál leveleinek egyes részei, Esdrás és Nehemiás könyvei). Legjobb kiadása Gobelentz és Löbétől (Lipcse 1836-46, 2 köt.) és mások.

Uli

(Ouli), a mandingok lakta vidék Szenegambiában, a Gambiától É-ra és a Nianitól K-re, Szine főhellyel és Fattatenda fő kereskedőhellyel.

Ulibisev

(francia könyvein: Oulibicheff) Sándor, orosz zenei iró, szül. Drezdában 1795., megh. Nisni-Novgorodban 1858 jan. 24. Mint atyja, a diplomáciai pályán működött; hegedült s rendkivüli zeneszeretete birta rá, hogy megirja fő művét: Nouvelle biographie de Mozart, suivie d'un aperçu sur l'histoire générale de la musique (1844, 3 köt.). Ennek függelékében Beethoven műveit zavarosnak, teremtő erő hijával összekovácsoltnak mondja s Lenz polemikus könyvére (a Beethoven et ses trois styles címüre) még egy könyvvel válaszol: Beethoven, ses critiques et ses glossateurs (1857). Könyvei részint németül is megjelentek s (az újabb zenei stíl iránt érzék hiányát leszámítva) sok tudással és ízléssel vannak megalkotva.

Ulisippo

Lisszabon (l. o.) ókori neve.

Ulixes

l. Odysseus.

Uljanik

politikai község Pozsega vármegye daruvári j.-ban, (1891) 1509 horvát-szerb és cseh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Uljasszuta

-i vidék a khinai Mongolország ÉNy-i részében, Kobdo vidéke mellett. U. nevü főhelye a Khangai hegységtől D-re az U. folyó mellett fekszik, élénk átmeneti kereskedéssel.

Ulkjin

l. Dulcigno.

Ulla

1. a Dünának 105 km. hosszu baloldali mellékfolyója Vitebszk orosz kormányzóságban. A Berezine-csatorna rendszeréhez tartozik.


Kezdőlap

˙