Uster

az ugyanily nevü járás székhelye Zürich (ettől 13 km.-nyire) svájci kantonban, a Pfäffikon- és Greifen-tó közt, az Aa és vasút mellett, a hozzátartozó kis községekkel együtt 6789 lak., pamutfonással és szövéssel, selyemkelmekészítéssel, kelmefestőkkel, mekanikai műhelyekkel, gépgyárral, elektrotechnikai és kémiai gyárral, fürészmalommal és márványiparral.

Usteri

Pál, svájci államférfiu és iró, született Zürichben 1768 febr. 14., megh. 1831 ápr. 9-én. Orvosi tanulmányoknak szentelte magát és szülővárosában telepedett le mint orvos. 1797. a nagy tanács tagjává választották s ez időtől fogva gyakran volt része politikai missziókban. 1831. a zürichi kanton újjászervezésekor a nagy tanács elnöke lett. Escher v. d. Linth-tel együtt adta ki a Der schweiz. Republikaner c. napilapot (1897-1803). Elévülhetetlen érdemeket szerzett hazájában nagy művével: Handbuch d. schweizer Staatsrechtes (németül és franciául, Aarau 1815, 2. kiadás 1821); Kleine gesammelten Schriften címen adta ki összegyüjtött előadásait és jelentéseit 1791-től 1828-ig (Aarau 1832).

Ustica

község Pozsega vármegye novskai j.-ban, (1891) 1345 horvát-szerb lakossal.

Ustica

41/2 km. hosszu, 3 km. széles vulkáni sziget a Tirreni-tenger déli részében, 67 km.-nyire Palermótól, amellyel rendes gőzhajójáratok kötik össze, (1881) 1959 lak., pamut-, olajfa- és bortermeléssel. A legmagasabb részében 239 m.-nyi sziget gazdag barlangokban és kövületekben.

Ustilagineae

(növ.) a. m. üszögfélék v. üszöggombafélék.

Ustron

község Bielitz osztrák-sziléziai kerületi kapitányságban, a Visztula bal partján, vasút mellett, (1890) 4405 lak., szódaviz- és fémárukereskedéssel és nagy vasművel; látogatott fürdőintézettel.

Usubu

l. Öcsöb.

Usucapio

l. Elbirtoklás.

Usura

(lat.), valamely állati szövet körülirt helyen való pusztulása. - U. jogi szempontból a. m. kamat (l. o. és Uzsora).

Usurpatio

l. Bitorlás.


Kezdőlap

˙