Úsztatás

a fának vizen, egyes úszó darabokban való szállítása. Az U.-ra berendezendő folyónak v. pataknak bizonyos természetes kellékekkel kell birni; nevezetesen irányának olyannak kell leni, mely a fogyasztó helyhez vezet; legkisebb szélessége akkora legyen, hogy az úszófa hosszában is kényelmesen megfordulhasson s olyan legnagyobb szélességgel birjon, melynél közönséges eszközök alkalmazása mellett minden sülyedt fát ki lehessen szedni; mélységének olyannak kell lenni, hogy az úszó fadarabok a meder fenekét ne érhessék. Szükséges még, hogy bizonyos berendezések által az esetleges vizhiányon segíteni (l. Gátviz), a természetes vizállást időnkint emelni, a meglevő vizet Ú.-ra alkalmasabb körülmények közé hozni lehessen, mi bukógátak, zsilipek, úsztató, gyüjtő és tápláló csatornák, tavak és vizgyüjtők által érhető el. A felsorolt kellékek mellett is még mindig szükséges a természetes meder javítása, a benne levő idegen művek megvédése s olyan berendezések foganatosítása, melyek segélyével a fa rendeltetési helyére érve felfogható (l. Gereb).

[ÁBRA] 1. ábra. Torlasz az úsztatásnál.

A természetes meder szabályozása az általános vizépítéstan szabályai szerint a helyi viszonyoknak megfelelően lehetőleg egyszerü és olcsó kivitelben történik (l. Kőszekrény), hol azonban Ú. közben gyors segítségről van szó, a veszélyeztetett part ideiglenesen a parthoz kötött egy v. több egész fával (1. ábra) torlaszolható el; fürésztönkök úsztatásánál ezekből készített úszók által lehet a partot és sarkantyukat megvédelmezni, hasábfa U.-ánál pedig a kisebb mederkitágulásokat és öblöket magával az úsztatott fával célszerü a 2. ábrában látható u. n. kulcsokkal kitölteni.

[ÁBRA] 2. ábra. Kulcsok az úsztatásnál.

Az U. fő ideje a tavasz, midőn a patakoknak elég kedvező a vizállása, a vizgyüjtők gyorsan telnek meg s igy aránylag rövid idő alatt a legnagyobb fa tömegek úsztathatók; ez időtartam azonban nagy fatömegek leúsztatására sokszor elégtelen s igy az Ú. elhúzódik a nyár beálltáig is, midőn a viz mesterséges előteremtésére szolgáló minden műnek gyámolító közreműködésére fokozottabb mértékben van szükség; kivételes esetekben ősszel is meg lehet kezdeni az Ú.-t. L. még Fa-szállítás. - U. az állattenyésztésben l. Hátmosás.

Úsztató csatorna

segélyével a meglévő vizet úsztatásra alkalmasabb körülmények közé hozzuk s igy az úsztatásra kedvező vizállás időtartamát meghosszabbíthatjuk. A fából v. a rakodókon többnyire kőből készített Ú.-k csekély mélységüknél és falaik simaságánál fogva kevés vizzel is használhatók s ennélfogva ott nyernek alkalmazást, hol a megszerezhető viz az úsztató patakban szükséges vizállás előteremtésére bárminő oknál fogva nem elegendő s igy teljes hálóként foglalhatják el a vágásokba vezető mellékvölgyeket, melyek egyesülve a legközelebbi nagyobb völgyben, illetve a fővölgy felső részében haladó Ú.-hoz csatlakoznak s evvel aztán, mihelyt patak vize elég bő, abban nyilnak, de az egyes ágak önállóan is vezethetnek a patakokba v. közvetetlenül a rakodópartra. Az Ú.-k építése nagyrészt ugyanazon elvek s módok szerint történik, mint a közönséges facsúsztatóké (l. Facsúsztatás), csakhogy itt a vizáthatlanság elérése végett az egyes alkotó részek összeillesztése és kapcsolás nagyobb pontossággal eszközöltetik, s hogy a vizet jobban összetartsák s minden mellékeret már maguk is felfoghassanak, lehetőleg a völgy fenekére és pedig a földbe eresztik: esésük tehát, mely 1-11/2%-kal tökéletesen elegendő lenne, az illető völgy esésétől fog függni. Itt különben arra is kell ügyelni, hogy az irányvonal lehető egyenes v. legfeljebb szeliden kanyarodó legyen s az esésben, kivált rövidebb távolságoknál, a hirtelen változások kikerültessenek és két ág egyesülése lehető hegyes szög (legfeljebb 35°) alatt történjék. A szerkezet vidékek szerint különböző szokott lenni s készülhetnek egészen gömbölyü fából, mint a közöséges facsúsztatók, csakhogy itt az egymás között faszegekkel egybekapcsolt korlátfák a kellő fekvés biztosítása végett még vastagabb farudakhoz is támaszkodnak.

Az 1, 2. és 3. ábra részben megbárdolt Ú.-t mutat, hol a hézagok mohával tömetnek ki s hogy a viz alattuk a földet ki ne moshassa, fenygallyakkal vannak körülvéve s azokon is feküsznek. Ha az Ú. helyi körülményeknél fogva a földbe be nem ereszthető, hanem ha ászkokra, jármokra, bakokra v. kalodákra helyezvea talaj fölött kell vezetni, akkor pontosan megfaragott gerendákból (4. ábra) v. pallódeszkákból (5. ábra) készítik azokat.

[ÁBRA] 1. ábra. Úsztató csatorna.

[ÁBRA] 2. ábra. Úsztató csatorna.

[ÁBRA] 3. ábra. Úsztató csatorna.

[ÁBRA] 4. ábra. Úsztató csatorna.

[ÁBRA] 5. ábra. Úsztató csatorna.

Úsztatott fa

az a tűzifa melyet hasáb vagy dorong alakjában a fő közlekedési állomáshoz csatornában úsztatás révén szállítanak. Ez tűzhatásából sokat veszít és igy kevesebb az értéke is. Úsztatott v. tutajos fa is sokat szenved, romlik és romlékonnyá válik úsztatása folytán.

Uszt-Medvedica

(Uszt-Medvjedickaja), az U. és Sztanica járás székhelye a doni kozákok területén, a Don jobb partján, a Medvjedica torkolata közrelében, (1893) 15,210 lak., lótenyésztéssel, bortermeléssel.

Usztruga

l. Sztruga.

Usztrumdsa

l. Sztrumica.

Uszt-Urt

mintgy 213 m. átlagos magasságu fensík Uralszk és Transzkaspia nevü orosz-közép-ázsiai területeken, a Kaspi- és Aral-tó között. Az orenburgi steppe felé meredeken ereszkedik le; Mangislak és Buszacsi közt a Kaspi-tenger mellett jelentéktelen hegylánc vonul el. Az U. kopár, gyér lakosságu, de földalatti természetes viztartói számosak.

Uszty-Dvinszk

1893 óta Dünamünde (l. o.) hivatalos neve.

Usztye

vagy uszty (orosz) a. m. torkolat.

Usztye

kisközség Árva vármegye trsztenai j.-ban, (1891) 1350 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.


Kezdőlap

˙