Utánvétel

l. Postai utánvétel.

Utánzás

majmolás (mimicry, l. a mellékelt szines képet), a szervezetek alkalmazkodásának egyik módja, amely abban áll, hogy az állat alakjával, testfelületének vésetével vagy szinével más állatot, növényt (levelet, ágat, virágot stb.) vagy egyéb természeti tárgyat utánoz, mintegy lemásol, aminek következtében ezekkel könnyen összetéveszthető, vagy éppen tőlük csak nehezen különböztethető meg.

[ÁBRA] ROVAROK UTÁNZÁSAI. (MIMIKRI.)

Minthogy az utánzott tárgy (p. levél, ág, fakéreg) az utánzó állat ellenségeit (a ragadozókat) nem érdekli, vagy pedig valamely oly állat az utánzott, melyet a ragadozók p. kellemetlen íze, szaga, esetleg mérges váladékai miatt stb. kerülnek: világos, hogy az utánzó állatot ez az U. ellenségei elől éppen ugy megvédi, mint p. az utast rablók elől a koldust szinlelő rongyos öltözet. A hasznos alkalmazkodásnak ez a módja nagyon gyakori az állatvilágban. A szöcskék és sáskák p. alakjukkal és szárnyuk erezetével leveleket s fűszálkat utánoznak, a tarka csalánlepkék (a Vanossa nem fajai) összecsapott szárnyai korhadt leveleket utánoznak, több légyféle, bogár (p. Clitus arietis) s lepkék közül a Seria apiformis és a robroniformis annyira hasonlít testszabását és tarkázatát tekintve a darázshoz, hogy vele összetéveszthető stb.; s mindezeket ellenségeik elől megvédi az élettelen tárgyat, illetőleg fulánkos darázst szinelelő külseje. Wallace (kitől a mimicry kifejezés származik) és Botes számtalan példával illusztrálják az állatok védekezésének ezt a módját, melyet a létért való küzdelemen a viszonyokhoz való alkalmazkodás útján szereztek az állatok.

Mellékletünk több ily utánzó rovart ábrázol, melyek következő módon csoportosíthatók: I. Száraz leveleket utánzó lepkék és sáskák: 1., 2. ábra délamerikai lepke (Anaea Phautes) kiterjesztett és összecsapott szárnnyal; 3. ábra délamerikai lepke (Siderane Clara) összecsapott szárnnyal; 4. ábra keletindiai lepke (Kallima Inachis) összecsapott szárnnyal; 5-8. ábra délamerikai levélsáskák (Pterochosa colarata, erosa, cristata és arrosa). Az első egészben van ábrázolva, a többinek csak a levelet utánozó baloldali mellső szárnya.) - II. Ágakat utánozó rovarok; 9a és 9b ábra braziliai lepke (Papilio Evander) bábja; 10. ábra hazai bodzaaraszoló (Urapteryx Sambucaria) hernyója; 11. ábra franca pálcasáska (Bacillus gallicus). - III. Fakérget utánzó poloska: 12. ábra braziliai kéregpoloska (Phloca costicata). - IV. Élvezhetetlen vagy mérges rovarokat utánozó rovarok: 13. ábra Ázsiában és Észak-Afrikában honos lepke (Danais Chrysippus) nősténye, melyet a rovarevő madarak élvezhetetlen, undorító íze miatt kerülnek; 14. ábra Hippolimnus Misippus nősténye, mely az előbbivel együtt s azt utánozza; 15. ábra ugyanennek himje, melynek nincs védő szine; 16. ábra élvezhetetlen braziliai bogár (Calopteron bizasciatum), melyet két bogár (Tropidosoma Spesscii, 17. ábra és Lophonocerus hirticarnis, 18. ábra) és egy lepke (Pyonia lycoides, 19. ábra) utánoz; 20-21. ábra fürkésző darazsakat utánzó braziliai lepkék (Pseudosphex-fajok); 22. ábra méhet utánozó mexikói cincér (Charis-faj); 23-25. ábra méhet és darazsat utánozó európai legyek (Sericomya borealis, Eristalis tenax és Seria subsessilis); 26. ábra hangyát utánozó braziliai futrinka (Ctenossoma unifasciatum); 27. ábra hangyát utánozó európai poloska (Myrmecoris gracilis). - V. Élvezhetetlen tárgyakat utánozó rovarok: 28a és 28b ábra délamerikai szövőlepke (Aides Amanda) gubója, melyen olyan lyukak vannak, mintha fürkésző darazsak fúrták volna át; 29. ábra európai moly (Tortrix ocellaria), mely mozdulatlanul madárganéjhoz hasonlít; 30. ábra délamerikai cincér (Diemiphora fasciculata), mely szőrpamatokat visel s mozdulatlanul pihenve olyan, mintha már régen kimult volna s már penésszel lenne benőve. - U. a botanikában, l. Alakoskodó növény.

Vannak ásványok is, melyek valamely tárgynak alakját utánozzák vagy valamely tárgy alakjához hasonlítanak. Igy vannak tű-, rózsa-, kéve-, fürt, vese-, szőllő-, haj, drót-, gömb-, stb. forma ásvány alakok. Szerkezetük ezeknek mindig kristályos és belső szerkezetükkel külső véletlen alakjuk semmiféle összefüggésben nincs.

U. a zenében a különböző szólamoknak oly vezetése, mikor egy bizonyos szólamot egy másik vagy szó szerint szorosan vagy csak hajlásilag utánoz. A szoros utánzat, mihelyt hosszabb dallamtételre támaszkodik: kánonszerü, mig egy vagy csak egy pár taktusra vonatkoztatva, rendes utánzati jelleget ölt. Az utánzati formulák minden hangnemnek és minden hangközben érvényesülhetnek ugy fel- mint lefelé vezetve; ha az U. nem csak egyes szólamoknak, hanem egész többszólamu harmoniai egymásutánra terjed, akkor sequentia (l. o.) jelleget ölt.

U. jogilag, mint más eszméinek sajátként való feltüntetése ugy ipari, mint szellemi munkánál tilos és kártérítést vonhat maga után. Az ipari, gyári készítményeknél e célra szolgál az u. n. szabadalom (l. o.) szellemi műveknél a szerzői jog (l. o.).

Utasítás

l. Országgyülés.

Utász

(Pionnier), az U.-csapatnál szolgáló rendfokozat nélküli katona (l. Műszaki csapatok és intézetek) A lovassági U.-ok a század-U.-okból és az ezred-U.-szakaszból állanak. Minden századnál 5 ember van U.-szerszámmal fölszerelve. Az U.-szakasz állománya: 1 tiszt, 4 altiszt, 20 lovas és két nem lovasított egyén a málhás ló vezetésére U.-szerszám: 4 csákány, 4 ásó, 3 fejsze, 2 szekerce, 3 fürész stb. Vasútbontó szerszámok és robbantó anyag: 32 db. lovassági robbantó szelence; 40 időzetgyujtó és 16 db. kanócgyujtószer. L. még Gyalogsági utászok.

Utászszerintézetek

rendeltetésük, hogy a hadi hídkészletekhez szükséges összes anyagot, a robbantó és gyujtó eszközöket, továbbá az utászcsapat számára szükséges szerszámokat stb. előállítsák, beszerezzék, a készletükben levő tárgyakat megőrizzék és karban tartsák. Ezen intézetek a következők: 1. a klosterneuburgi utászszertár; 2. a bécsi és wöllersdorfi fiók-utászszertárak.

Utászszertár

(Pionnier-Zeugsdepôt), az összes utászfelszerelési anyag helyreállítására szolgál. - Mozgó U. Mozgosítás esetén 3 mozgó U. állíttatik fel. Ezen szertárak nagyobb szabásu hídépítésre v. átkelések eszközlésére szükséges anyaggal, szerszámmal és eszközökkel vannak ellátva s a hadra kelt seregnél beosztott utászalosztályok felszerelésének pótlására is szolgálnak. L. még Műszaki csapatok és intézetek.

Útáthídalás

A közutak a vasutakat rendesen pályaszinben, vagyis a talpfa magasságában szelik át (l. Útátjáró). Ha azonban a terepviszonyok megengedik, avagy a nagy és mindkét nemü közlekedést akadályozó forgalom a költségesebb építkezést nélkülözhetetlenné teszi, akkor a közutat vagy a vasút alatt vezetik el, vagy felette, mint Budapesten a Ferdinánd-híd a nyugati pályaudvar felett. Előbbit aluljárónak, utóbbit felüljárónak nevezik. L. még Átjáró.

Útátjáró

igy nevezik azt az útrészt, melyen a közőti forgalmat a pályaszinben vezetik át a vasúton. L. Útáthídalás és Átjáró.

Utazás

célja sokféle: kereskedelmi érdek, kutatás, felfedezés, tanulás, élvezet, gyógyulás és (kivált a régi időkben) vallásos buzgalom stb. Az U. fejlődése a népek műveltségi fokával szorosan összefügg s csak lassan fejlődött mai magaslatára.

A kereskedelmi U.-ok a világkereskedelem fejlesztésében döntő szerepet játszanak s még a kisebb kereskedelmi U.-ok lassankinti növekedéséve is több kereskedelmi üzletmód lényegesen átalakult, igy p a nagy vásárok szünőfélben vannak.

A felfedező U.-ok célja ismeretlen földterületek felfedezése, avagy a kevéssé ismertek tüzetesebb megismerése; ezek az U.-ok gakran egyidejüleg kereskedelmi és tudományos U.-ok. A legrégibb ókorban tudományos U.-ok nem igen fordultak elő, ellenben felfedező U.-ok kereskedelmi érdekből annál inkább, amint ezt a föniciaiak, karthagóiank és görögök számos ily U.-a bizonyítja. Ide sorozhatók Hanno, a massziliai Pytheas és Nearch tengeri U.-ai stb. Tudományos U.-t végzett tágabb értelemben a sok görög filozofus és történetiró, akik ismereteik kiszélesítése érdekében utaztak. Herodotos munkáinak nagy része ily U.-oknak köszönheti eredetét és Aristoteles is felhasználta nagy tanítványának Sándornak hadjáratait, hogy a távol Keleten tanulmányokat gyüjtsön. Ugyanigy a rómaiaknál. Útleirások a szó mai értelmében azonban nem voltak; az emberek utaztak, hogy tanuljanak s tanítsanak. A fenmaradt Itinerariák sem számíthatók szorosan az útleirások közé. Tengeri utasok számra iratott a Krisztus születése táján megjelent Sztadiaszmosz, körutazás a Közép-tenger körül. A középkor zárkózottsága akadályozta az U.-i művek megjelenését. Említésre méltók az Alfréd király idejében létesült expediciók, valamint a skandinávok expediciói (és jelentései) a Faröi szigetekre, Izlandra, Grönlandra és Vinlandra (Új-Skócia). A középkor arab és zsidó irodalma már meglehetős gazdag útleirásokban. Az évi zarándoklások az összes világrészekből összehozták a mohammedánokat. Az arab Masszudi, Ibn Foszlan, Ibn Batuta és Leo Africanus útleirásai fotos forrásművek egyes, még maig is nehezen hozzáférhető országok középkori viszonyainak megismeréséhez. Kelet-Ázsia megismerését nagyban előmozdították a buddhista papok U.-ai. Közép-Ázsiáról az első ismereteket a Dsengiz-khán utódaival összeköttetésben álló egyházi követeknek köszönhetjük; 1246. ért az első pápai követség a mongol uralkodó rezidenciája. A mongolok nagyban elősegítették, hogy rendszeres forgalom létesült a XIV. sz.-ban egész Pekingi. Sokat köszönhetünk a velenceieknek is. A későbbi keresztény középkor már számos jelentést tud felmutatni különösen a keresztes hadjáratok ideje óta a zarándokoktól gyakran látogatott Szentföldről.

A középkor végén merülnek fel a nagy felfedező U.-ok, ide esnek ugyanis Kolumbus és Vasco de Gama U.-ai. A tengeri U.-ok roppant lendületet vesznek a mágnestű felfedezésével. Mindezen U.-ok célja országok szerzése és a kereszténység terjesztése. E téren a spanyoloké és portugáloké a vezérszerep, mig az angolok és hollandok csak később veszik át a vezetést. Az utóbbiak keresik először az északi átjárókat s Drake, a merész tengerész-utazó az első, aki a spanyol világhatalmat megtámadja a koloniákban (1577-80). Őt követik Cavendisch (1586-88), majd a holland Oliver van Noort (1598-1601) világkörüli útjaikkal. A XVII. sz. elején már sok angol és holland kereskedelmi hajóraj látogatja a Filippinákat s más spanyol birtokokat s igyekszik ott, bár sokszor nehéz harcok közt, lábát megvetni. Említésre méltók még Hudson (1610) és Baffin (1615) U.-ai. 1616 jan. 29. hajózta először körüla Hoorn-fokot a hollandi Schouten. Ide esnek az első északsarki expediciók, valamint a déli sark körüli földek felfedezései. A keleti fok (Ostkap) körülhajózásával Desnev a Behring-úton át Anadirig nyomul (1648) s igy kimutaja az ó- és az új-világ különállóságát. Egész a XVII. sz. második feléig tisztán különböző kereskedelmi célokat uraltak a nagy felfedező U.-ok. Ezen kor felfedező tevékenységében majdnem az összes nyugati kulturnépek részt vettek és pedig a már említetteken kivül a franciák, majd később az oroszok; a németek ellenben sokáig csak mint más nemzetiségi utazók kisérői szerepelnek. V. ö. Peschel, Gesch. des Zeitalters der Entdeckungen (2. kiad. Stuttgart 1877); u. a. Geschichte der Erdkunde (2. kiadás München 1877); Vivien de Saint-Martin, Histoire de la géographie (Páris 1874); Ruge, Geschichte des Zeitalters der Entdeckungen (Berlin 1881).

A tudományos kutató U.-ok a XVII. sz. közepe táján veszik kezdetüket, de nagyobb kiterjedést csak újabb időkben nyertek. A korábbi tudományos utazók közt kitünnek az angolok, a franciák és részben az oroszok. Ezek az U.-ok többnyire az egyes államok kezdeményezésére és költségére történnek. Egyike a legkiválóbb német tudományos utazóknak Humboldt Sándor. A XIX. század legtöbb tudományos U.-át németek hajtják végre. Ezenkivül kiváló tevékenységet fejtenek ki az északamerikaiak saját kontinensük belsejének, az oroszok Belső-Ázsiának és Szibériának, az angolok Indiának és Belső-Ázsiának, s az ausztráliaiak saját földrészüknek felderítésében. A legnagyobb svéd utazó Nordenskiöld, aki először hajózta körül Észak-Ázsiát. Újabban a dánok buzgólkodnak Grönland felderítésében. A XIX. sz. tudományos U.-ainak fő céljai: Dél-Amerika, Belső-Ázsia, Belső-Afrika és Belső-Ausztrália, valamint a sarkvidékek és az oceánok. Nevezetes szerep jut az expediciók szervezésében egyes különösen e célra alakult társaságoknak, valamint a földrajzi társaságoknak.

Vallásos U.-ok a legtöbb népnél előfordulnak. Céljuk rendszerint valamely szent hely felkeresése, hogy ott bűneiktől megtisztulást, avay betegségeikből meggyógyulást találjanak a zarándoklók. A legkiterjedtebb ilynemü U.-ok voltak a keresztes hadjáratok, valamint a mohammedánok zarándoklásai Mekkába és Medinába. Ezekhez csatlakoznak a misszionáriusok U.-ai, amelyekkel már nem ritkán tudományos célok is vannak egyesítve.

Élvezet céljából való U.-ok csak az utóbbi időkben vettek lendületet, aminek oka a közlekedési eszközök, ellátási viszonyok javulása s a személyes biztonság növekedése. Midőn a reformáció után a fejedelmek zarándoklásai szünőfélben voltak, az előkelők kezdték Európa fontosabb államait és városait látogatni a XVI. és XVII. sz.-ban. A fejedelmek és nemesek kisérői naplókat (Mentor, Fidus Achates stb. címen) vezettek, amelyekben nem ritkán rikító szinekkel kicicomázva adták elő uraik úti kalandjait.

A hegyi U.-ok szélesebb körökben csak a XVIII. század közepe után vettek lendületet; a korábbi hegyi utazók többnyire botanikusok. Ezek az utazók többnyire az Alpokat látogatják. Számos elődje után nagy hatással volt korára Haller A., aki 1728-36. közt 25 alpi U.-t vitt végbe. Majd megindultak a turista-U.-ok az Alpokba s különösen Svájcba. Nagy hatása volt Rousseau J. J.-nak, ugyszintén Goethének, akik nem győzték eléggé dicsérni a hegyi U.-oknak ugy a testre, valamint a lélekre való rendkivül üdítő hatását. Különösebb lendületet a hegyi U.-ok a hegyi egyesületek alapítása óta (1863) vettek. A közlekedési viszonyok javulásával az U.-ok mind nagyobb lendületet vesznek. Az extra-U.-ok és kéj-U.-ok bevezetésével mig az U. egyfelől kényelmesebb, másfelől olcsóbb lett. Első rendü cégek e téren: Cook és fia Londonban, továbbá Stangen U.-i irodája Berlinben. Ezek a vállalatok az egész világra szóló körutazási jegyeket adnak ki teljes ellátással együtt, s társas U.-okat is rendeznek.

Újabban a tanuló-U.-ok is lendületet vesznek és pedig különösen Svájcban és Franciaországban, de hazánkban is; nemkülönben igen felkapott az U. higienikus célokból, ami számos kedvező fekvésü, de eddig alig ismert hely felvirágzását vonja maga után. Újabban alakult Biard hajóhadnagy kezdeményezésére a Société française des voyages autour du monde, Levasseur vezetése alatt, amely periodusos világkörüli oktató U.-okat akar létesíteni. Kereskedelmi-földrajzi társas U. létesítésén fáradozik a Sociéta d'esplorazione commerciale in Africa (Milanóban) s egy másik társaság Berlinben.

Az U.-oknak természetesen igen jelentékeny U.-i irodalma van. Ezek legnagyobb része útleirás. A tudományos U.-i irodalmat első sorban a németek, angolok, franciák, északamerikaiak, olaszok, hollandok, svédek és oroszok képviselik. A nagyszámu U.-i mű ugy régebben mint újabban számos gyüjteményes kiadást is vont maga után. Már a XVIII. sz. végétől kezdve jelentékeny az olyan U.-i könyvek száma is, amelyek mint kalauzok tájékoztatják már előre s út közben is az utazó közönséget. Újabban U.-i könyvtárak is létesülnek, amelyek olvasni valóval látják el az utazókat, valamint posta- és U.-i térképek.

Utazó ügynök

l. Kereskedelmi utazó.


Kezdőlap

˙