Utuado

város Portoriko szigetén, annak hegyes belsejében, 30 km.-nyire Arecibótól; 2000, mint község 31,290 lak.; cukor-, kávé- és banána-ültetvényekkel.

Uturgur

a hunnok keleti ágának neve a VI. sz. folyamán, kiket az Azovi-tenger választott el a nyugati ágtól, a kuturguroktól. Nevük épp ugy mint emezeké, utigur és kutigur alakban is előfordul s előrésze kétségkivül valamely jelzői név, mely az oor, ugur népnévvel van kapcsolatban. Bár több hasonló összetételü hunn törzsnevet ismerünk (szaragur, hunugur vagy onogur, bittugur stb.) biztosan ma sem lehet eldönteni, hogy a jelzői nevek magyar-vogul fajta vagy csuvas-féle török népre vallanak-e? Valószinü, hogy a hunn törzsnevek részint magyar-vogul, részint csuvasos török eredetüek, amilyen elemekből állt maga a hunn nép s vannak köztük olyanok, amelyet egyik a másik fordításának tekinthetők; p. a nagy ugor, hunn-ugor név csuvasosan bulgar, bul-ugor lehet, amire a két név történeti összefüggése is mutat, igy nevezték pedig eredetileg a keleti hunnokat, vagyis a 30 törzsből álló utur-ugur-okat, akiket Jordanes nem említ, bár ő is ugy tudja, mint a bizánciak, hogy a hunnoknak két ága volt, t. i. kutrigur és szabir vagy hunugur, tehát a hunugur név itt a bizánciak által emlegetett U. nevet helyettesíti. A kutrigur név helyett Jordanes legtöbb kéziratában ultziagir alak olvasható, vagyis ugy látszik, hogy itt is fordítással van dolgunk s a csuvas-török ulti-agir, alti-ogur megfelel a vogul-magyar kut-ugor-nak, hat-ugornak, ez a nyugati ág tehát csak hat törzsből állt s épp ezért amazzal szemben nevezéték kis ugornak, amely név az avarokhoz csatlakozó keleteurópai kotzager, kocó-ager törzs nevének törökös alakjában maradt fenn. Az U.-ok és kutigurok neve nayon rövid ideig szerepelt a történelemben; a VI. sz. második negyedében tünik föl a gepidák és longobardok közti viszálkodások alkalmával, midőn a kutigurok a gepidákat segítették 12,000 lovassal. Ez a csapat olyankor érkezett meg, amikor a gepidák és longobardok közti fegyverszünet mér tartott; hogy tehát foglalkozást találjon, megtámadta a keletrómai birodalomhoz tartozó Moesiát (549), amiért aztán Justinianus császár megvonta a kutiguroktól az addig élvezett évi segélyt, azt az U.-nak adta, kiknek fejedelme ezen időben Szandilkh volt s felbiztatta ezt a kutigurok ellen. Ennek hallatára a kutigurok haza sietnek és most hat évig tartó irtó háboru támadt a két testvérnép között, melyben Zabergán kutigur fejedelem leverte az U.-okat, győzelmét azonban már nem tudta kiaknázni, mert Kelet-Európában feltüntek az avarok s azok mind a két népet meghódították. A kutigurok egy része aztán az avarokhoz csatlakozva, Pannoniába költözött, mig az U.-ok 581 körül az altáji turkoknak hódoltak meg. Ezzel aztán el is tünik a történelemből az U. név, helyette a hunugur vagy bolgár szerepel, sőt Menander Protektor renaissancekori latin fordításban a görög szöveg U. nevét unugur pótolja. A bolgárok azután a kutigurok visszamaradt részét (kotrag, azaz kot-urog, kot-urg néven) is magukba zárták.

Útvám

az a pénzben fizetendő illeték, amely közutakon és közforgalomra szolgáló hidakon, kompokon, réveken, továbbá városok és községek kövezetének használata fejében szedhető. Az U.-ról az 1890. t.-c. 81-103. §-ai inézkednek s e rendelkezések szerint a törvény életbe lépése előtt gyakorolt vámszedési jogokat a szabályszerü igazolási eljárással kellett biztosítani, ez idő óta pedig minden vámszedési jog gyakorlásáért a kereskedelemügyi miniszter engedélye szükséges.

Útvesztő

l. Labirint.

Utvin

nagyközség Temes vármegye központi járásában, (1891) 1381 oláh lak.

Utzschneider

József, német technikus, szül. a bajorországi Riedenben 1763 márc. 2., megh. 1840 jan. 31. Tanulmányait Münchenben és Ingolstadtban végezte, azután pedig államszolgálatba lépett. 1784. bajorországi udvari kamaratanácsos, majd Berchtesgaden hercegségben sóbánya-adminisztrátor lett, 1799. pedig a titkos pénzügyi départementban referendáriusnak nevezték ki. Miután azonban működése a rendek nagy részének terveivel ellenkezésbe jött, 1801. nyugdíjba helyezték. Erre U. nagy bőrárugyárat és Reichenbach és Liebherr-rel együtt mekanikai intézetet alapított, mely utóbbi 1809-ben, miután U. Fraunhoferral egyesült, oly világhirre tette szert, hogy csaknem egész Európa onnan vette optikai műszereit. (Igy p. a budai gellérthegyi csillagtorony is onnan szereltetett fel.) 1807. U. ismét államszolgálatba lépvén, fősóbánya-adminisztrátor és titkos pénzügyi referendárius lett. Ő általa jutott a berchtesgadeni és a halleini sóbánya bajor kezelés alá. 1811. az államadósságtörlesztő intézet főnöke lett, 1814. azonban ismét kilépett az államszolgálatból és sörfőzőt meg posztógyárat alapított 1818-21. München városának első polgármestere volt, 1827. pedig az ottani új politechnikai központi iskolának főnöke lett. V. ö. Bauernfeind, Josef von U. (München 1880).

Uva

(lat.) a. m. szőllő. - U. passa, lásd Mazsola. - U. ursi, l. Medveszőllő.

Uva di mare

(állat), l. Tengeri fürtök.

Uvarovit

(ásv.), l. Gránát.

U-vas

l. Hengerelt vas.


Kezdőlap

˙