Ügyvédi vizsga

Az e célra felállított bizottság (l. Ügyvédvizsgáló bizottság) előtt leteendő vizsga, melynek sikeres letételétől függ az ügyvédi oklevél elnyerése. Ü.-ra csak az bocsátható, aki kimutatja: a) hogy valamely belföldi egyetemen a jogdoktorságot elnyerte (elméleti képzettség); b) hogy a jogi és államtudományok befejezése és az elméleti államvizsgák vagy egy szigorlat letétele után három évi joggyakorlaton volt (gyakorlati képzettség). Külön kedvezményben részesülnek a birák és a jogtanárok; amazoknál a gyakorlati képzettséget három évi birói működés adja meg; emezeknél, ha három évig mint tanárok működtek, két évi joggyakorlat elegendő. E kellékek alól felmentésnek helye nincs. Az Ü., Fiume területére nézve fennálló gyakorlat fenntartásával, magyar nyelven teendő le s irásbeli és szóbeli. A szóbelinek tárgyai: a magánjog, polgári eljárás, urbéri jog, kereskedelmi, váltó-, csődjog és eljárás, büntető anyagi és alaki jog, s mint melléktárgyak köz- és közigazgatási, bánya- és pénzügyi jog. Visszautasítás esetében a jelölt a vizsgát hat hónap mulva ismételheti. Másodszori visszautasítás esetében az ismétlés többé meg nem engedtetik. A vizsga sikeres letétele esetében az ügyvédi oklevelet a képesítettnek itélt részére a vizsgáló bizottság állítja ki, miután előtte a törvényben előirt ügyvédi esküt letette.

Ügyvédvizsgáló bizottság

az a bizottság, amely előtt az ügyvédi vizsga leteendő. Ilyen bizottság nálunk kettő van; az egyik Budapesten, a másik az erdélyi részekre Marosvásárhelyt. Elnökét és helyettesét s a bizottsági tagoknak felét az igazságügyminiszter az ügyvédi kamarához nem tartozó jogtudósok sorából nevez ki minden év elején; mig a bizottság másik felét szintén minden év elején az illető bizottság székhelyén székelő ügyvédi kamara választja meg. A vizsgánál az elnökön kivül két kinevezett és két választott tagnak jelenléte szükséges.

Ügyvitel

általában ügyeknek, jelesül mások ügyeinek vitele, intézése, rendszerint megbizás folytán. L. Megbizás nélküli ügyvitel.

Ügyviteli szabályok

l. Ügyrend.

Ügyvivő

l. Chargé d'affaires.

Ük

eredetileg ugy látszik ősanya, később valamivel tágabb értelemben ős-szülő, egyáltalában ős. Ipolyi (Magyar myth. 6. és 572.) a finn ukko-val egy eredetünek tarta, melyet Castrén még csak az agg szóval próbált meg rokonítani.

Üldözés

a győzelmes döntésnek kihasználása a csatatéren. Megkülönböztetünk harcászati és hadászati Ü.-t. Az első a fegyversikernek közvetlen kiaknázása, hogy az ellenséget l'épée aux reins követjük, mig a sötétség, a terep vagy saját csapatainknak kimerültsége határt nem szab. A döntés általa válik teljes győzelemmé, mert az ellenség harcászati kötelékeit felbontja s ágyuk, zászlók stb. esnek mint trofeák a győző kezébe. A hadászati Ü. a győzelemnek nagyobb szabásu kiaknázása és a háborunak végcélját tartja szem előtt. Olykor elereszti az ellenfélt, hogy a legfontosabb tárgyat, az ellenséges fővárost stb. felkeresse (Napoleon 1806. hét nap alatt Auerstädttől Berlinig menetelt s az Ü.-t tábornagyaira bizta). A fő szerep az Ü.-nél a lovasságnak jut. Az Ü.-t manapság megnehezíti a tűzi fegyverek nagy ereje, mely az üldözöttnek lehetségessé teszi, hogy újabb állásokat elfoglalhasson és visszavonulását fedezhesse. - Ü., a bűnvádi eljárásban ismeretlen vagy szökésben levő bűntettes kézrekerítésére tett intézkedés. L. Nyomban üldözés.

Üledék

l. Residuum. - Üledékes kőzet, lásd Eruptiv kőzet.

Üllő

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pesti felső j.-ban, (1891) 3033 magyar lak., vasút, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Üllő régi lakott hely; 1690 táján teljesen el volt hagyatva, de csakhamar megtelepedett lakosokkal s a váci püspökség, később a váci káptalan birtoka lett. Lakói földmívelést és állattenyésztést űznek, Budapestre tejet, baromfit, zöldséget szállítanak.

Üllő

nagyobb vastuskó, melyre a kovácsműhelyben a kovácsolandó vasdarabot fektetik; álltalában a fémtárgyaknak kalapáccsal való megmunkálására használják. A kovács-Ü.-nek közepén sima felszinü munkalapja, jobb és bal oldalán pedig kerek, illetőleg szögletes szarva van, mely utóbbin átmenő nyilás az üllő-letét vagy odor szárának bedugására való. Azt az üllőt, melynek kis munkalapja és két hosszu szarva van, szarvas üllőnek, azt, melynek gömbölyü feje van, marok-üllőnek, azt pedig, amelynek szélein négyszögletes vagy kerek rovatékai, oldalán pedig hasonló alaku nyilásai vannak, minta-üllőnek nevezzük. Általában a legtöbb fémiparágnak megvan a maga sajátos üllőalakja (fenék-, kovács-, bádogos-, fémfüstverő-, szegkovács-üllő stb.). Az üllő alá tett fatőkét üllőtőkének nevezzük. L. Kovácsolás. - Üllőt a fül anatomiájában l. Fül.


Kezdőlap

˙