Űr

l. Légüres tér.

Ürbelüek

(állat, Coelenterata), az állatországnak alulról számított második köre, amelybe legnagyobb részt négy sugárból összetett testü állatok tartoznak. Egyik részük szabadon élő, másik részük helyhez kötött. Testük, mint a többi metazoáké is, szövetekből összetett, de csupán egy üreget tartalmaz, amely megfelel a magasabb állatok bélüregének s igy testüregük hiányzik, minek következtében a testüreges állatokkal (Coelomata) szemben testürteleneknek (Acoelomata) neveztetnek. Mindannyian vizben élnek, még pedig legnagyobb részük tengeri. A csalánozó szervekre való tekintetből két alcsoportra vagy körre osztatnak: Cnidaria vagy csalánszervesek és Spongiaria v. csalánszervnélküliek. Az első csoportba tartoznak a Ctenophorák vagy bordás meduzák (l. o.), a Hidromeduzák (l. o.) és Anthozoák vagy virágállatok (l. o.); a másodikba a Spongiák vagy Poriferák, l. Szivacsok.

Ürdingen

város Düsseldorf porosz kerületben, a Rajna bal partján, vasút mellett, (1890) 4629 lak., cukorfinomítással, vas- és rézöntéssel, anilinfesték- és kémiai gyárral, cémentáru-, téglakészítéssel és mészégetőkkel; gőzhajóállomással.

Üreges tégla

l. Lyukacsos tégla.

Üresedés

hivataloknál, javadalmaknál az az időközt, mely alatt a hivatal vagy javadalom betöltve nincs. A javadalmaknak az Ü. idejére eső jövedelmét intercalare-nak nevezik (provetus intercalares). L. Időközi jövedelem.

Üres hátirat

l. Forgatmány.

Üres szarvuak

(állat, Cavicornia), a kérődző kétpatás emlősök egyik családja, melyre jellemzőek a homlokon emelkedő, elszarusodott epidermis-sejtekből formálódött üreges, állandó és egy-egy a homlokcsontból kiinduló csontcsapot takaró szarvak. E szarvak mind a két tenyészegyénnél állandóan megvannak. Felső állkapcsukban metsző- és szemfogak nincsenek, zápfogaik száma mindenik állkapocsban egyik-egyik oldalon 6. Az ide tartozó Antilocapra az egyedüli, amely szarvait időnkint elveszíti és újjal cseréli ki. Ez idő szerint mintegy 150 élő fajt ismerünk, valamint számos kihaltat. Legnagyobb részben a keleti féltekét lakják s csak kevés a nyugatit s itt különösen a nearkti régiót. Az etiopi régióban az antilopok, a palearktiban ellenben a juhok és kecskék az uralkodóak. Ide tartoznak a legfontosabb házi emlősállataink, minők a tehén, juh, kecske stb. E nagy család három alcsaládra oszlik, nevezetesen Bovina v. ökörfélék, Ovina v. juhfélék és Antilopina v. antilopfélék.

Ürge

(állat, Spermophilus citillus L.), a rágcsáló emlősök rendjének mókusfélék családjába tartozó állatfaj. Hüvelykujja kis körmü, fülei igen kicsinyek. Bundája meglehetős tömött, felül sárgás-szürke vörös-sárga árnyalattal, foltos, alul rozsdás-sárga, álla és nyaka alul fehér. A kinőtteknek talpa az ujjak tövétől kezdve szőrös. Testhossza 24 cm. Hazánkban, különösen az Alföldön, meglehetős gyakori, sőt károkat is okozhat. Társaságban él, de mindenik külön vackot ás magának a földbe. Bundáját értékesítik, de nagy nagy becsben van.

Ürge

Ignác, misszionárius, szül. Zsigárdon 1840 okt. 14. A falusi iskolából 1853 őszén Nagyszombatba került, 1859. pedig az esztergomi egyházmegye növendékpapjainak sorába lépett. 1861. Bécsbe teologiára küldötte az egyházmegyei hatóság. 1865. felszenteltetvén, 1869-ig több helyen káplánkodott; ezalatt megérlelődött lelkében az elhatározás, hogy a hitterjesztői pályára lép, amit 1869 szept. 2. meg is tett, belépvén a paulai szt. Vincétől alapított lazaristák kötelékébe. Mint ilyen eleinte Magyarország különféle vidékein működött, majd 1880. Khinába küldötték, ahol tevékenységének számos jelét adta. 1888-89. hosszabb ideig tartózkodott Magyarországon, ahol khinai missziótelepe érdekében nyilvános előadásokat tartott. Irodalmilag is működik, ismertetvén Khina társadalmi, politikai és hitéletét. Tanulmányai a Nagyváradon megjelent Katholikus Hitterjesztés Lapjai szakfolyóiratban láttak napvilágot.

Ürlap

közhasználati nyomtatvány, melynek szövegében egyes helyek üresen hagyatnak s esetről-esetre töltetnek ki.


Kezdőlap

˙