Ürlap-törvények

(Blankettgesetze), a büntető jogban oly törvények, melyek más hatalom által kibocsátott vagy kibocsátandó szabályok megsértésére büntetést állapítanak meg. A büntetendő tényálladék ily esetben mindig csak a vonatkozó szabály tekintetbe vételével határozható meg s a szerint változik, amint e szabályok változnak. Mag a büntető törvny a szabályok változása dacára változatlan marad s rá nézve törvényváltozásról szó nem lehet, aminek gyakran fontos gyakorlati jelentősége van. Igy p. a btkv 316. §-a szerint büntetend az, aki ragályos betegség idején a továbbterjedésnek megakadályozása végett elrendelt zár- vagy egyéb felügyeleti szabályokat megszegi. A büntetendő cselekmény tényálladékának adott esetben fenforgása csakis az illető zár- vagy felügyeleti szabályok tartama alapján határozható meg. Ez az Ü.-nek egyik, különben a dolog természetéből folyó sajátossága. A másik sajátosság az, hogy a ragályos betegség idején elkövetett s a hivatkozott törvény szerint büntetendő cselekmény esetében, ha az itélethozatalkor a ragály megszünte folytán a felügyeleti szabályok már nincsenek érvényben, tehát az azok elleni cselekvés többé nem tüntetendő: a vádlott nem hivatkozhatik a btkv 2. §-ára s nem igényelhet azon az alapon (törvényváltozás alapján) büntetlenséget, hogy a cselekmény megszünt büntethető lenni, mert a büntető törvényben változás nem állott be.

Ürlövedék

(Hohlgeschoss), az a tüzérségi lövedék, mely vagy a felcsapódáskor, vagy még röpülés alatt a pálya valamely meghatározott pontjában felrobban. A lövedék belső üregét robbanó készítménnyel töltik meg, melyet külön e célre a lövedéken alkalmazott készülék (a gyujtók) segítségével a célnak megfelelő időpontban gyujtanak meg. Két faját különböztetjük meg, u. m.: a gránátot és a shrapnelt. Jelenleg ugy az osztrák-magyar, mint a legtöbb külföldi tábori ágyuknál gyűrüs Ü. van alkalmazásban. L. még Gyűrüs lövedék.

Ürmenetjegy

l. Menetjegy.

Ürmény

nagyközség Nyitra vármegye nyitrai j.-ban, (1891) 3299 tót és magyar lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpéntárral, szép kastéllyal és a keresztény szeretetről c. apácák kolostorával.

Ürményháza

nagyközség Torontál vármegye bánlaki j.-ban, (1891) 1709 magyar lak., posta-, táviró- és telefonhivatallal és postatakarékpénztárral.

Ürményi

régi nemesi család, mely régen Ilmérinek nevezte magát. A XVII. sz.-ban élt II. István már az Ü. nevet használta. A család emelkedése a mult században kezdődik. Istvánnak négy fia: János, Mihály, Bernát és különösen I. József a család tekintélyének megalapítói. János 1787. a kir. tábla asszesszora; Mihály 1787-90. a bácsi kamarai igazgatóság adminsiztrátora vol; Bernát (1750-93) 1786. a hétszemélyes táblánál asszesszor és udvari tanácsos; I. József, szül. Ürményen 1741 dec. 6., megh. 1825 jun. 8. Iskolai tanulmányai befejezve a hivatalos pályára lépett, s 1769. itélőmester, 1774. a m. kir. udvari kancelláriánál előadó tanácsos, 1782. Bihar vármegye, 1785. Nyitra vármegye főispánja. 1788. kincstári elnök, 1789. kir. perszonális vagy személynök, 1801. Galicia kormányzója, 1806. országbiró. Tevékeny és sokoldalu hivatalos működésének elismeréseül 1808 jan. 24. a Szt.-István-rend nagykeresztjét kapta. Fiai közül Vince huszárkapitány volt, Imre a nagyszombati kerületi tábla elnöke, I. Miksa 1810. Fejér vármegye első alispánja, János tábornök, Ferenc (szül. 1780 nov. 3., megh. 1858 febr. 12-én), 1824. Fiume kormányzója, 1843. koronaőr, a m. tud. akadémiának igazgatósági tagja. I. Miksának fiai: II. József, 1838-39. Fejér vármegye alispánja, 1841-46. alnádor. Az abszolutizmus idejében nagy tevékenységet fejtett ki a nemzet anyagi és szellemi ügyeinek előmozdításában; ennek fia II. Miksa 1861-ben a kismartoni (Sopron) kerület országgyülési képviselője. - Bernát, szül. 1861 máj. 12-én. 1880. Zala vármegye főjegyzője, 1882. a fiumei kormányzóságnál fogalmazó, 1885. az okkupált tartományok kormányának titkára Sarajevóban. 1891. képviselőnek választották szabadelvü programmal, a pártból azonban 1895 jan. 6. kilépett. V. ö. Nagy Iván, Magyarország családjai (XI. 426-431. old.).

Ürméret

a. m. kaliber (l. o.).

Ürmérték

folyadékok és magvak mennyiségének meghatározására szolgáló mértékek. Az U. rendesen a hosszmérték bizonyos részéből alkotott kocka ürtartalma, igy a jelenlegi Ü.-ünk egysége egy deciméter-kocka ürtartalma, vagyis a liter. Az osztrák-magyar régi Ü.-ek: az akó mint folyadékmérték és a mérő mint búzamérték. A literen kivül még használatos Angolországban s É.-Amerikában a bushel, Oroszországban a vedro. L. még Mérték.

Ürméter

oly kockaalaku mértékegység felrakott hasáb-, dorong-, rőzse- v. tuskófa számára, melynek mindenik éle 1 m., azaz szélessége, hossza és magassága 1 m.

Ürmös

kisközség Nagy-Küküllő vármegye kőhalmi j.-ban, (1891) 1336 magyar és oláh lak. Vasúttal.


Kezdőlap

˙