(növ., Excoecaria L.), a kutyatejfélék fája vagy cserjéje, 30 faja Ázsia és Afrika forró vidékén, Madagaszkáron és Ausztráliában terem. Levele csaknem mindig váltakozó; virága egylaki, ritkán kétlaki, termése tokféle v. fel nem reped, száraz v. húsos. Az E. Agallocha L. Kelet-Indiában meg az Indiai-tenger szigetjein nő, kétlaki fa vagy cserje. Sűrüs és kellemetlen szagu teje nagyon csípős és mérges, s ha a fa vágásakor szembe fecsen, megvakulhatni tőle. Füstölőnek használatos, gyantás fajdarabját már a régiek, sőt előbb Európában is aloéfa, paradicsomfa, sasfa (lignum agallochin v. eloës néven orvosságnak használták. Mások ezt hibásnak mondják. Fáját kereskedésbe is bocsátják, piros szinü, lángos rajzu, az asztalos butort födöz be vele.
l. Földi kutya.
l. Feltöltés.
a dongaboltozatnak az a része, mely a boltozatnak két átlós síkkal való metszése után e metszések és a gyámfal közé esik. L. Boltozat.
lásd Dombornyomás. Vaknyomó sajtó képét l. Könyvkötészeti gépek (képmelléklet, 10. ábra).
nem a gyógyíthatatlan vakok ápolóháza, hanem arra való, hogy ott a fiatal vakokat kenyérkereső foglalkozásra oktassák. Európában bajor földön 1179. állította egy vak fejedelem az első vakápoló házat, 1260. pedig Szt. Lajos francia király alapított a keresztes hadában megvakult 300 harcosa elhelyezésére ápolóházat (Hospice des Quinze-vingts), mely manapság is megvan. A tulajdonképeni V.-i közül első volt a párisi, melyet 1784. alapított Haüy kir. tolmács. 1804. nyitotta meg Klein a bécsi intézetet. Budapesten 1827. állítottak V.-t, melybe mintegy 100 gyermek vehető föl. Ennek az intézetnek áldásos működése azonban vajmi kis körre hat ki, mert Magyarországban a 20,000-re tehető vak közül legalább 3000 szorulna oktatásra. A V.-ben az elemi ismeretekből annyit szerezhetnek meg a növendékek, mint az ép érzéküek; tanulnak hit- és erkölcstant, latin betük olvasását és irását, a Braille-féle (l. Braille-irás) rendszer szerint való olvasás és irást, nyelvtant, számtant, termszetrajzot és fizikát, földrajzot, történelmet és alkotmánytant, rajzolást, női kézimunkát, kézi ügyességet, tornát, zenét, éneket. Az elemi osztályok végeztével igen tökéletes kiképzést kapnak egyes iparágakban, Budapesten a fiuk a kosárkötést, kefekötést, székfonást, zongorahangolást, a leányok a kefekötést és női kézimunkát tanulják meg. Külföldi intézetekben még a kötélverés, esztergályozás, pokróckészítés, hálószövés, cipővarrás, szalmafonás, babaruhakészítés is dívik, sőt Angolországban külön varrógépeik is vannak. A növendékeket 8-10 esztendő skorukban veszik föl s 9-12 évig tartják az intézetben, néhol 14-15 évig is. Az elemi oktatás megkezdése előtt előkészítő osztályban fejlesztik a növendék értelmét és szivét, ugyszintén edzik a testét, nevelik a testtartását és járását, erősítik izmaikat, ügyesítik ujjaikat játékszerü foglalkoztatással. Amely növendékek zenei tehetséget tanusítanak, az elemi osztályok bevégeztével a zenei osztályokba lépnek, ahol harmoniát, zeneelméletet, zongorát, hegedüt, orgonát, zenekari hengszereket tanulnak. A francia és svájci intézetekben főképen a zenét tanítják, a német és orosz intézetek a zenét majdnem egészen mellőzik, mert a vak zenészek legnagyobb része elzüllik. A vak ember a látást tapintással, hallással, emlékezettel pótolja. A V.-ből kikerült értelmesebb növendékek e három tehetségük továbbfejlesztésével némelykor bámulatos fokra emelkednek. A V. növendékeit természetesen a megvakulásnak azok a nemei szerzik, amelyek a gyermekek közül szedik áldozataikat. A vakság leggyakoribb oka az újszülöttek genyedő szemgyuladása (l. Szemgyuladások). A különféle intézetek növendékei közt 20-45% ebből az okból vakult meg. Magnus a boroszlói V. növendékei közt ezeket az arányszámokat állapította meg: genyedő szemgyuladásban 34% vakult meg, 18% kiütéses betegségben (pl. himlőben) 10% látóidegsorvadásban, 9% az egyik szem sérülése után a másik szemet érő közlető (szimpatikus) szemgyuladásban, 10% volt vakon született.
A V.-től különböznek a vakápolóházak, melyekben a munkára képtelen fölnőtt vakokat helyezik el. Nálunk ilyen külön ápolóházak nincsenek, a vakokat a rendes szegényházakba teszik. Akik azonban kis koruktól fogva vakok, nem valók ápolóházba, hanem V.-ben kell őket munkára képessé nevelni. V. ö. Roboz József. A vakok oktatásának fontosabb kérdései (1896); Cohn H., Blindenstatistik (Eulenburg, Real-Encyclopädie, 1885); Schmidt-Rimpler, Über Blindsein (1882).
a szabadkőmivesek nyelvén a. m. vacsorálás.
falakat, boltozatokat (legtöbbnyire téglából készülteket) stb. bevonó habarcs (l. o.). Anyagára nézve lehet közönséges fehér mész-, cement-, gipsz-V. stb. Ha fát kell V.-tal bevonnunk (mint p. favázas szerkezetekben, mennyezeteknél stb.), akkor célszerü a fa felületét először benádazni és csak azután habarccsal becsapni s elsimítani.
kőmives-szeszám; háromszögletü, vaspléhből készült hajlított nyéllel, mely fahüvelybe van bujtatva. Hegye többé-kevésbbé lekerekített.
mintegy 1,50 m. hosszu puha faléc, mellyel a kőmives a homlokzaton a téglák szintjét ellenőrzi.