Valemáre

kisközség Arad vármegye borossebesi j.-ban, (1891) 401 oláh s magyar lak., gőzfürészgyárral és iparvasúttal.

Valençay

(ejtsd: valanszé), város Indre francia départementban, 40 km.-nyire Châteaurouxtól, a Nahon mellett, (1891) 3620 lak.; I. Ferenc korában Jacques d'Estampes álatal épített pompás, renaissance-ízlésü kastéllyal, amely Talleyrandé volt; e kastélyban tartotta I. Napoleon VII. Ferdinánd spanyol királyt 1808-1813. fogva, Id. Don Carlos itt lakott 1840-45. A V.-i kis kórház kápolnájában van Talleyrand sírja.

Valence

(ejtsd: valansz), az ugyanily nevü járás, püspökség és Drôme francia département fővárosa, a Rhône bal partján, vasút mellett, (1891) 25,285 lak., tészta-, drogeria-, ásványi olaj-, likörgyártással, durvavászon-szövéssel, selyemfonással, kötöttáru-készítéssel és jelentékeny borkereskedéssel, protestáns konzisztoriummal, különböző iskolákon kivül muzeummal, 25,000 kötetből álló nyilvános könyvtárral, régészeti társulattal. Kiválóbb épülete a székesegyháza, szép román ízlésü templom, amelyet 1095-ben II. Orbán pápa szentelt föl és 1609-ben restauráltak; benne van azon emlék, amelybe 1799-ben VI. Pius pápa szivét helyezték el; pompás a temetői kápolnája. V. az antik Ventia vagy Valentia. A középkorban Valentinoisnak volt a fővárosa. 1799. itt halt meg száműzetésben VI. Pius pápa. V. ö. Lacroix, V. ancien et moderne (1870).

Valencia

1. egykori királyság Spanyolországban; mint hosszu, keskeny sáv húzódott el a Földközi-tenger mellett, nagyobbára lapos és homokos partokkal, néhány nem igen jó kikötővel; 22,876 km2 területtel, (1887) 1.459,465, egy km2-re 63,8 lak. A tengerparttól beljebb részint folyók, részint csatornák által öntözött síkság (huerta) van, ahol a narancs, datolya, rizs, kukorica, földi mogyoró, kender, hagyma és egyéb zöldség bőven megterem. A magasabban fekvő részek leginkább búzát, árpát, hüvelyeseket, szőllőt és burgonyát teremnek; ott pedig, ahol a talaj mészsziklákból áll, terjedelmes olaj- és fügefaültetvények vannak. A főbb iparágak: a selyem-, gyapju-, papiros-, eszpartó-, kender- és kémiai ipar. V. Királyság ma Castellon de la Plana, V. és Alicante nevü tartományokra van felosztva. V.-t 1233-tól 1253-ig tartó háborukban az arragonok foglalták el és 1319. királyságukkal egyesítették. - 2. V., spanyol tartomány, Castellon de la Plana, Terruel, Cuenca, Albacete, Alicante és a Földközi-tenger közt, 10,715 km2 területtel, (1887) 733,978 1 km2-re 68 lak. A megmívelhető földnek legalább 1/5-e (91,327 ha.) mesterségesen öntözhető; ebből 24,000 ha. (különösen Sueca és Cullera közelében) a rizstermelésnek van szánva; ezenkivül nagyobb mennyiségben terem narancs Carcagente és Alcira körül, citrom, olaj, kukorica, bor, földi mogyoró és hagyma. A Turia által öntözött V.-i huertán, «Spanyolország kertjén» 3-szor, sőt 4-szer is aratnak. Szintoly hires termékenységüek még a jativai, gandiai huerta és az alsó Jucar környéke. - 3. V. del Cid (latinul: Valentia Edetanorum), az ugyanily nevü egykori királyság, V. tartomány fővárosa, érseki székhely, jobb partján a Turiának, amelyen 5 híd vezet át a túlsó partra, 3 km.-nyire a tengertől, vasutak mellett, (1887) 170,736 lak. (1877. 26,902-vel volt kevesebb); szivargyárral, amely 3500 munkást foglalkoztat; papiros-, olaj-, csokoládé-, kénsav-, szappangyártással, kötélveréssel és hordókészítéssel. Miként az ipar, a kereskedelem is jelentékeny; a tengeri forgalmat a Villanueva del Graonél (l. o.) fekvő kikötő közvetíti, amely a spanyol hajókon kivül a Messageries Maritimesnek is állomása. V. e kikötője a Turiától balra esik. A két molo által csanem teljesen körülzárt belső kikötő (61/2, a töltések által védett külső kikötő pedig 7-8 m. mély. A hajóforgalom (1894) 5834 hajó 3,3 millió t. tartalommal. A kiviteli cikkek: bor (1894. 922,652 hl.), mazsola (24 millió kg.), hagyma és sáfrán; a bevitelé: kákaó, búza és liszt, épületfa, donga, mesterséges trágya, bőrök, tőkehal, angol szén, amerikai petroleum, papiros, üvegáru, vas és vasáru, réz és cinn. V.-nek van 9 nyilvános tere, köztük a Plaza de mercado a legjelentékenyebb; szép sétahelyei a Turia mellett, 5 szinháza, 14 temploma, amelyek közül a kiválóbbak: az 1262. megkezdett dóm (La Seo) pompás portáléval, nyolcszögü, gazdagon díszített kupolával, a XV. sz.-ból való, 50 m. magas, el Miguelete nevü nyolcszögü harangtoronnyal, Ribera, Zurbaran, Mengs Ráfaeltől való festményekkel; továbbá a Sta Catalina igen csinos toronnyal; egyéb jelentékenyebb épületek: a San Miguel de los Reyes kolostor, az egykori királyi palota, a bikaviadaloknak szánt cirkusz, a mór ízlésben gazdagon díszített Café de Espana. Közművelődési intézetek: az 1500. alapított egyetem, jelenleg Spanyolországnak egyik legjobban látogatott egyeteme 34 tanárral, jogi, matematikai, természettudományi és orvosi fakultással, könyvtárral (45,000 kötet, közte 376 inkunábulum és 719 kézirat) és botanikus kerttel; továbbá egy muzeum a XVII. sz.-ból való értékes képgyüjteménnyel és egy képzőművészeti akadémia. V. Kr. e. 138. alapíttatott mint római gyarmat; 712. elfoglalták a mórok. 1094. elvette tőlük Cid, de már 1102. ismét visszaszerezték; véglegesen I. Jakab arragoniai király vette el tőlük 1238 szept. 28-án. 1812 jan. 9. hosszas ostrom után elfoglalták a Suchet vezérlete alatt álló franciák. - 4. V. de Alcantara, járási székhely és vár Caceres spanyol tartomány DNy-i részében, a Sierra de Mamede ÉK-i lábánál, a Tajo egyik baloldali mellékfolyójánál, 7 km.-nyire a portugál határtól, vasút mellett, (1887) 8230 lak. - 5. V., azelőtt Nueva V. del Rey, Caratobo állam fővárosa Venezuelában, 30 km.-nyire Puerto-Cabello (l. o.) tengeri kikötőtől, vasút mellett, termékeny síkságon, (1891) 27,538 lak., cukor- és kávéültetvényekkel, virágzó házi iparral, kereskedéssel; széles utcákkal, nagy vásártérrel, szép székesegyházzal és egy kollégiummal.

Valencia-tó

(Lago de Valencia, Lago de Tacarigua), Venezuelában a Carabobo és Guzman Blanco államok határán. Hossza 45 km., szélessége 20 km. Területe 550 km2, 414 m. magasságban fekszik a tenger szine fölött. Két hosszan benyuló félsziget a V.-t két medencére osztja. Körülbelül 20 folyó ömlik bele, ezek között a Rio Aragua is. Partjai igen termékenyek, miért is állandóan művelik.

Valenciennes

(ejtsd: valanszien), az ugyanily nevü járás székhelye, egykoron a francia Hainaut fővárosa, vár a Rhondelle és Schelde összefolyásánál, vasutak mellett, (1891) 28,700 lak., cikória-, üveg-, kés- és vasárugyártással, cukor- és sófinomítással, hamuzsír- és szappanfőzéssel, hengerművekkel, gyapjufonással és szövéssel, vászon-, tüll-, batiszt-, muszlinkészítéssel (az egykoron hires csipkekészítés megszünt); liceummal, festő- és szobrász-akadémiával és iparművészeti iskolával; különösen hollandi mesterek remekműveiben gazdag képtárral; természetrajzi muezummal; mű- és régészeti gyüjteménnyel; nyilvános könyvtárral (27,000 kötet és 1088 kézirat), a Musée Bénezech-sel (5000 kötet); szinházzal, arzenállal, különböző jótékonysági intézettel. Épületei közül a kiválóbbak: a Notre-Dame du St. Cordon, a város főtemploma, a XIII. sz. ízlésében épített modern épület, amelynek belsejét Lévequetől eredő szép üvegfestmények díszítik; a St. Géry nevü gót templom szép új toronnyal; a Szt.-Miklós-templom, amelyet a XVII. sz.-ban a jezsuiták építettek; a város-, a szegény- és az árvaház. A V.-i széntelep mintegy 60,000 ha.-nyi területet foglal el és évenkint 14 millió t. szenet szolgáltat. V., latinul Valentiana, 1677. került XIV. Lajos francia király birtokába és a nimwegeni és utrechti békékben Franciaországhoz csatoltatott. Emlékezetes azon védelem is, amelyet a város kifejtett a spanyolok ellen, akik 1567 ápr. 2. végre mégis elfoglalták. 1793. hosszas ostrom után elfoglalta az egyesült osztrák-angol hadsereg, de 1794 aug. 17. már Scherer a franciák részére visszafoglalta. 1815. rövid ideig a proszok tartották megszállva. V. ö. Chuquet, Les guerres de la révolution. Valenciennes (Páris 1894).

Valenciennes

(franc.), a vert csipkék egyik neme; készítése a mult század közepén Valenciennesben és Lilleben virágzott.

Valenciennes

Akhilles, francia zoologus, Cuvier tanítványa s később munkatársa, szül. Párisban 1794., megh. 1864. A párisi muzeumnál zoologiai tanár volt.

Valens

római császár, I. Valentinianus (l. o.) fivére, szül. Pannoniában, Cibalaeban (Vinkovce) Kr. u. 328., megh. a drinápolyi csatában 378 aug. 9-én. 364. társuralkodó lett Valentinianus mellett, s a keleti tartományokat kapta osztályrészül. 376. felvette a keresztséget, mely után már régebben vágyódott, azután pedig átkelt a Dunán azon szándékkal, hogy a gótokat megtörje. Eleinte a mocsaras, ingoványos vidéken alig tudott az ellenséggel boldogulni, 369-ben azonban a gótok akkora vereséget szenvedtek, hogy békéért könyörögtek. Ekkor V. a keleti határra fordította figyelmét, melynek érdekében 372-378. Szíriában (télen rendszerint Antiokiában) tartózkodott. Időközben elvesztette egyetlen fiát Valentinianust, ami nem kevésbbé keserítette meg életét, mint a politikai és vallási küzdelmek. Súlyosbította a császár helyzetét, hogy apósa, Petronius, kapzsisága által magát és távollétében a császárt is gyülöletessé tette. 378. egy előrelátható, de azért mégis váratlan esemény arra kényszerítette V.-t, hogy Konstantinápolyba siessen. A hunnok összetörték a gót birodalmat és az utóbbinak megmaradt harcosai, közel 200,000, családostul Trákiába és Moesiába való felvételért esedeztek. Eleinte nyugodtak viselketek, de az után a római tisztviselők kapzsisága lázadásra kényszerítette őket. V. ellenük indult, Gratianus (l. o.) gyors menetekben szintén közeledett, hogy a döntő csatában részt vehessen. V. azonban be nem várta, hanem Drinápolynál (Hadrianopolisz) csatába bocsátkozott, melyet elvesztett s melyben a gótok vagy még a csatatéren megölték v. (mások szerint) fejére gyujtottak egy kunyhót, melyben a csata után súlyosan megsebesülve feküdt. V. az utolsó császár, kitől pannoniai érmek maradtak az utókorra.

Valentia

(ejtsd: vellensie), sziget Irország D-i partja mellett, a Digle-öböltől D-re, 26 km2 területtel, jelentékeny palabányákkal; K-i partjain V. Harbourral (2240 lak.), amely a Ny-i szelek ellen teljesen biztosítva van és Kerry a legbiztosabb kikötője. Innen öt tengerentúli kábel indul ki.


Kezdőlap

˙