Végvár

(Rittberg), nagyközség Temes vármegye buziási járásában, (1891) 2394 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Végvárak

l. Végvidék.

Végvidék

az állam határterülete, mely hadi szempontokból is különös fontossággal bir. A V.-en létező erősségek, végvárak, véghelyek jókarban tartásáról, kellő fölszereléséről, katonasággal ellátásáról és hogy ott magyar katonaság alkalmaztassék, számos és számos régi törvényünk intézkedik. Igy az 1608. XXXII., 1613. VI., 1622. LV., 1638. XIV., 1655. III., X., LXXIV., 1659. I., II., III., IV., 1662. XVIII. stb. Az u. n. mellékországok (l. o.) területén a közvetetlen magyar kormányzat alatt volt részeket végvidéki bánságoknak nevezték. L. még Határőrvidék.

Vegyelemzés

l. Kémiai analizis.

Vegyérték

az a szám, mely megmutatja, hogy az atomsúly hányszorosa az egyenértéksúlynak.

Vegyeshangu szók

amelyekben magas és mély hangok vannak együtt, p. fazék, lëány, templom; l. Illeszkedés.

Vegyes házak kora

a magyar történelem régebbi felosztása szerint igy nevezétk azt a kort, mely az Árpád-ház kihaltától a mohácsi vészig (1301-től 1526-ig) terjedt s melyben különböző uralkodóházakból származó királyok ültek a magyar trónon. L. Magyarország (tört.).

Vegyes házasság

(matrimonium mixtum), az olyan házasság, amelyet különböző keresztény felekezetekhez tartozó felek kötnek egymással. Köznyelven V.-nak szokták nevezni a keresztény és nem keresztény közt kötött házasságot is, de jogi értelemben a kettő lényegesen külnbözik egymástól. A V. fogalma szorosan összefügg a felekezeti házassági jogokkal. A katolikus egyházi jogban a keresztény és nem keresztény közti valláskülönbség bontó házassági akadály (l. o.), amely ilyen különböző vallásu felek közt nem enged érvényes házasságot létrejönni; mig a különböző keresztény felekezetekhez tartozó házasulók közt ugyan jöhet létre érvényes (jogi műértelemben. vegyes) házasság, de azt az egyház tilalmazza (impedimentum mixtae religionis) és a lelkésznek nem engedi meg, hogy ilyen házasság megkötésénél közreműködjenek. Hazánkban a katolikus és nem katolikus felek közti V. fölött a biráskodás 1868-ig kizárólag a katolikus szentszékeket (l. o.) illette. Ma a V.-oknak házasságjogi jelentőségük az állami jogrend szempontjából nincs (csak amennyiben külföldi házassági jogokra kell tekintettel lenni), mert a házassági jogról szóló 1894. XXXI. t.-c. a valláskülönbséget házassági akadálynak el nem ismeri. Azokra a vegyes vallásu felekre azonban, kik súlyt helyeznek arra, hogy polgárilag kötött házasságuk egyházilag is érvényes legyen, e kérdés ma jelentős. E tekintetben megjegyzendő: 1. hogy kat. egyházi jog szerint magyar kat. és protestáns fél közt a házasság teljesen formátlanul is megköthető, vagyis e szerint a polgári V. egyházilag is teljesen érvényes; 2. ha azonban vegyes vallásu felek házasságukat kat. lelkésszel megáldatni akarják, okvetlenül reverzálist kell adniok gyermekeik vallásos nevelése tekintetében, mert különben a kat. lelkész csak passziv asszisztenciával (puszta jelenlétével) vehet részt az egyházi házasságkötésnél; e reverzális most már a gyermekek vallásáról szóló 1894. XXXII. t.-c. által (mely e tekintetben az 1868. LIII. t.-c. helyébe lépett) megszabott alakban érvényesen megadható. L. Polgári házasság, Vallásfelekezetek, Vallás.

Vegyes kar

oly négyszólamu énekkar, amely két női, u. m. szoprán és alt s két férfihangra, u. m. tenor és basszus hangra van irva. Az ily énekkar igen hatásos, mert mindkét nemü hangfaj előnyeit egyesíti magában. A női és férfihangokat gyakran szokás figyermekhangokkal pótolni, de az ily karok sohasem oly intenziv hatásuak, mint a természetes női és férfihangokból alakult V.-ok. A V. zöngeterjedelme általában a nagy F.

[ÁBRA]

Vegyfolyamat

l. Kémiai átalakulás.

Vegyítési szabály

l. Keverési szabály.


Kezdőlap

˙