Velencei kréta

l. Szteatit.

Velencei réz

a. m. sárgaréz.

Velencei tó

hazánk egyik nagyobb tava, Fejér vármegye közepe táján, Székes-Fejérvártól K-re terül el. A V. ÉK-DNy-i irányban hosszan elnyuló, többnyire sekély és csak Ny-i részében 4-5 m. mély, sással, náddal benőtt álló viz, mely túlnyomóan zsombékszigetekből áll. Hajdan jóval nagyobb volt. 1792. még 3000 ha. területü volt, azóta többször lecsapolták s most körülbelől 2300 ha a nagysága. Ny-i végéhez a D. felé húzódó keskeny Nádastó csatlakozik. É-i partja dombos, hegyes, többi parja lapályos. Partján Pákozd, Sukoró, Velence, Nyék-Pettend és Gárdony közsgek feküsznek. A déli vasút vonala a Nádastó és V. közt átmetszi a tó mocsárterületét. A V. halászata jelentéktelen, de vizi vadak randkivül dúsan tenyésznek benne, miért is a V. kedvelt vadászterület.

Velencei üveg

l. Üveg.

Velesevec

község Zágráb vármegye nagygoricai j.-ban, (1891) 1126 horvát lak.

Velesza

város, l. Köprülü.

Velesztinosz

a régi Pherae (l. o.) Tesszáliában, Volótól 18 km.-nyi távolságban, kis mezőváros, (1889) 2389 lakossal, Rigas Konstantin szülőhelye.

Veléte

kisközség Ugocsa vármegye tiszántúli j.-ban, (1891) 2131 rutén és német lak.

Véletlen

ellentéte a szükségesnek, szándékosnak, lényegesnek. De minthogy ezen a világon minden szükségkép történik, mint okoknak okozata; minthogy voltakép semmi se lényegtelen, amennyiben mindenesetre összefügg ezzel, amit lényegesnek tartunk: V. ebben az értelemben nem létezik.

Velez

(barchent, parchent), durva kártolt pamutvetülékből és középfinom nyujtott pamutláncból álló szövet, amely sávolyszerü kötésben készül, fonákját bolyhosítják; l. Pamutszövetek.


Kezdőlap

˙